|
|
|
|
Bolgár milliomosok
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1989. szeptember 27. szerda (MTI-tud) - Miközben az átlagfizetés Bulgáriában nem haladja meg a 250 levát (kb. 4000 forint), a milliomosok száma a háború előtti 101-ről 1562-re emelkedett 1987-ben - tudható meg az Obstesztvo I Pravo (Társadalom és Jog) című folyóirat egyik cikkéből. A szerző ezt összefüggésbe hozza egy ,,bürokratikus hatalmi réteg,, kialakulásával és a szociális egyenlőtlenséggel, amit az egyik oldalon nem csak villaövezet illusztrál Szófiában, hanem a koldusok újramegjelenése is.
A cikkíró szorgalmazza annak tisztázását, hogy az említett milliomosok vajon becsületes munkával szerezték-e millióikat. Az állami takarékpénztárban őrzött több mint 200 milliárd levás lakossági betétből állítólag 17 milliárd az ,,újgazdagoké,,. Azt is fontosnak tartaná, hogy ,,fellebentsék a titok, sőt titokzatosság fátylát az államhatalom felső régióiban elhelyezkedők fizetéséről, úgy, ahogy azt a Szovjetunióban megtették,,. Szót emel a cikk a ,,különleges áruházak,, és a nyugdíjazás egyeseknél alkalmazott ,,különleges feltételei,, (végkielégítésként 12 havi bruttó fizetés és havi 300-500 levás vagy még magasabb nyugdíj) ellen. Szerinte ezeket a pénzeket inkább a három- vagy többgyermekes családoknak kellene kapniuk, és akkor nem várnák hiába már több mint tíz éve a kilencmilliomodik bolgár állampolgár megszületésére...+++
1989. szeptember 27., szerda 08:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Mint vezérszónok egyebek között az alábbiakban jelöltem meg a kisgazdapárt legfontosabb nézeteit, követeléseit: Elkerülhetetlennek tartom a veszteséges üzemek azonnali felszámolását vállalva a munkanélküliséget is. Ehhez azonban mindenképpen hatékony átképzési programnak kell kapcsolódnia. A tulajdonformák esélyegyenlőségére, a földtulajdon oszthatóságára van szükség. Ez nem jelentheti a termelőszövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétlenül biztosítani kell a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jog szabadságát. Holland, dán típusú szövetkezeti formát képzelek el, ahol a tulajdonos maga gazdálkodik, és szolgáltató – gép, műtrágya, növényvédelem profillal – kisszövetkezetek veszik körül."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"27-én este nekiláttunk megszerkeszteni, megírni, megtervezni az első Magyar Narancsot. Mindezt úgy, hogy változatlanul semmink sem volt hozzá! Egy nagyjábóli laptervet azért készítettünk, s másnapra ideiglenes főhadiszállást is találtunk. A "szerkesztőség" a Krisztina körúton indult be, egy éppen teljes felújítás alatt álló régi bérház első emeletén. A lakás tulajdonosa az Orczy család leszármazottja, aki régóta kádármesterként éli életét. Lakását minden további nálkül rendelkezésünkre bocsátotta. A körülmények szürreálisak voltak. A lépcsőházban alig volt lépcső, a folyosón kő helyett egy szál pallón ingáztunk. A lakásban elvétve égett a villany, nem volt gáz, fűtés, alig-alig folyt a víz."
MTV2 nézői telefon:
"Jó estét kívánok! Nemes József vagyok. Az ügyben hívnám Önöket, hogy a homoszekszuálisok Homérosz lokálja bezárt. Na most ez a hír nem nem igaz, ez mindenféle bámulat tárgyát képezi. Viszont holnap lesz itt rongyos bál, ahol mindenki jutányos áron juthat mindenki ruhához. Diszkó lesz, táncverseny és szeretném, hogyha ezt közölnék a TV2 műsorában. Nagyon szépen köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az Országgyűlés napirendre tűzte az un. sarkalatos törvényeket az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módodosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|