|
|
|
|
Magyar semlegesség 2.
|
Amiből lehet, maradjunk ki és hadd intézzük saját dolgainkat belátásunk szerint. E teljességgel legitim óhaj valóra váltásához tűnik csodaszernek, varázs-receptnek a semlegesség. Lám, vannak nálunk sokkal szerencsésebb nemzetek: Svédország ámulva irigyelt gazdaságához a svédek közismert szorgalmán túl hozzá tartozik az is, hogy területét lassan két évszázada nem dúlta háború, hogy Svájcról ne is beszéljünk. De itt van a szomszédos Ausztria vagy a testvér Finnország: nekik a közelebbi múltban sikerült az, ami nekünk nem. Ők semlegesek és sérthetetlenségüket sikerült szerződésekkel is körülbástyázni. S ami nekik sikerült, miért ne sikerülhetne egyszer nekünk is? alc. Elismerés és garancia De valóban a semlegesség jelenti az áhított megoldást? Igaz, hogy nekünk nem sikerült, de másnak sem. Belgiumot és Luxemburgot semlegessége sem tudta megóvni az első világháborúban a német lerohanástól. Napjainkban pedig pedig Írország és Málta kinyilvánította ugyan semlegességét, de ezt mások nem nagyon ismerték el, így ezen státuszuk enyhén szólva megkérdőjelezhető. (De az is elgondolkoztató, hogy a semlegesség jellegzetesen európai kategória; a fejlődő világban - éppen a háborúk gyötörte térségekben - nemigen ismeretes.) Vagyis: a semlegességhez az óhaj kinyilvánításán túl további dolgok szükségeltetnek: egyrészt az, hogy mások ezt elismerjék, másrészt az, hogy valami módon garantálni lehessen. Egy ponton összefügg a kettő: nevezetesen ott, hogy a külső elismerés és a szerődéses garancia tulajdonképpen együtt jár, bár nem minden részletében: azon országok is elismerhetik a semlegességet, akik nem részesei a szerződéses garanciáknak. De maradjunk még e garanciáknál. Nemzetközi jogi szempontból - a szakirodalom tanulsága szerint - a fogalom számos problémát fölvet, s a legfontosabb biztosítéknak mindíg is azt tekintették, hogy a semleges ország kellően erős legyen önmaga megvédéséhez, bárhonnan fenyegesse is agresszió. alc. Kinek jó a magyar semlegesség Ha szemügyre vesszük a semleges országokat, néhány körülmény azonnal feltűnik. Az egyik az, hogy olyan helyen fekszenek, amelyek nagy fegyveres egymásnakrohanás esetén másodlagos jelentőségűek, vagy szakkifejezéssel élve: nem fő hadászati irányban. A másik: földrajzi adottságaik olyanok, hogy rendkívül kedvező feltételeket teremtenek a védelem számára - hegyvidék vagy tavak szabdalta erdőségek. A harmadik pedig az, hogy mindegyikük fejlett hadiiparral rendelkezik; Svédország és Svájc jelentős exportőrök is, de Finnország és Ausztria fegyvergyártása sem elhanyagolható. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda 12:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Mint vezérszónok egyebek között az alábbiakban jelöltem meg a kisgazdapárt legfontosabb nézeteit, követeléseit: Elkerülhetetlennek tartom a veszteséges üzemek azonnali felszámolását vállalva a munkanélküliséget is. Ehhez azonban mindenképpen hatékony átképzési programnak kell kapcsolódnia. A tulajdonformák esélyegyenlőségére, a földtulajdon oszthatóságára van szükség. Ez nem jelentheti a termelőszövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétlenül biztosítani kell a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jog szabadságát. Holland, dán típusú szövetkezeti formát képzelek el, ahol a tulajdonos maga gazdálkodik, és szolgáltató – gép, műtrágya, növényvédelem profillal – kisszövetkezetek veszik körül."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"27-én este nekiláttunk megszerkeszteni, megírni, megtervezni az első Magyar Narancsot. Mindezt úgy, hogy változatlanul semmink sem volt hozzá! Egy nagyjábóli laptervet azért készítettünk, s másnapra ideiglenes főhadiszállást is találtunk. A "szerkesztőség" a Krisztina körúton indult be, egy éppen teljes felújítás alatt álló régi bérház első emeletén. A lakás tulajdonosa az Orczy család leszármazottja, aki régóta kádármesterként éli életét. Lakását minden további nálkül rendelkezésünkre bocsátotta. A körülmények szürreálisak voltak. A lépcsőházban alig volt lépcső, a folyosón kő helyett egy szál pallón ingáztunk. A lakásban elvétve égett a villany, nem volt gáz, fűtés, alig-alig folyt a víz."
MTV2 nézői telefon:
"Jó estét kívánok! Nemes József vagyok. Az ügyben hívnám Önöket, hogy a homoszekszuálisok Homérosz lokálja bezárt. Na most ez a hír nem nem igaz, ez mindenféle bámulat tárgyát képezi. Viszont holnap lesz itt rongyos bál, ahol mindenki jutányos áron juthat mindenki ruhához. Diszkó lesz, táncverseny és szeretném, hogyha ezt közölnék a TV2 műsorában. Nagyon szépen köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az Országgyűlés napirendre tűzte az un. sarkalatos törvényeket az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módodosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|