|
|
|
|
- A pécsi uránbánya - 1. folyt.
|
Azt is tudjuk, hogy ennek az esélynek kihasználatlanul kellett maradnia, és már aligha térhet vissza. Az uránérc iránti kereslet világszerte lehanyatlott, és a pécsi bánya kitermelési költségei a nagy mélység miatt tűrhetetlenül magasak. Hogy a titokként kezelt egységárról ne is beszéljünk. A pécsi bánya megtette kötelességét, legalábbis Moszkva számára. És az oroszokkal kötött szerződés 4 év múlva lejár. Az uránérc kitermelése tehát megszüntethető, mert így a költségvetés megszabadulhat az évi 2,5 milliárd forintos veszteségtől, amibe a bánya szubvencionálása kerül. A kormány most kegyesen feltárta ezt a titkot, hogy megindokolja, miért szándéka a bánya néhány éven belüli bezárása és miért veszíti el munkahelyét legalább ötezer ember. A veszteség méretei sejtetik, milyen áron kótyavetyélte el az államhatalom ezt a nyersanyagkincset évtizedeken keresztül. Az érintettek követelései jogosak. Jogos, sőt az a legkevesebb, hogy egy részük igénybe vegye a korengedményes nyugdíjat, hiszen oly sokan az egészségüket áldozták érte. Jogos, hogy újrakezdési támogatást kapjanak, és tetemes végkielégítésben részesüljenek. És az a követelésük is jogos, hogy a kormány tárja eléjük az összes szánalmas titkot, és ezzel indokolja, bizonyítsa, hogy a bánya bezárása, munkahelyük elvesztése miért elkerülhetetlen. Számukra nem érdektelen, hogy mindez végre napfényre kerüljön. És talán a társadalom számára sem. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Mint vezérszónok egyebek között az alábbiakban jelöltem meg a kisgazdapárt legfontosabb nézeteit, követeléseit: Elkerülhetetlennek tartom a veszteséges üzemek azonnali felszámolását vállalva a munkanélküliséget is. Ehhez azonban mindenképpen hatékony átképzési programnak kell kapcsolódnia. A tulajdonformák esélyegyenlőségére, a földtulajdon oszthatóságára van szükség. Ez nem jelentheti a termelőszövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétlenül biztosítani kell a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jog szabadságát. Holland, dán típusú szövetkezeti formát képzelek el, ahol a tulajdonos maga gazdálkodik, és szolgáltató – gép, műtrágya, növényvédelem profillal – kisszövetkezetek veszik körül."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"27-én este nekiláttunk megszerkeszteni, megírni, megtervezni az első Magyar Narancsot. Mindezt úgy, hogy változatlanul semmink sem volt hozzá! Egy nagyjábóli laptervet azért készítettünk, s másnapra ideiglenes főhadiszállást is találtunk. A "szerkesztőség" a Krisztina körúton indult be, egy éppen teljes felújítás alatt álló régi bérház első emeletén. A lakás tulajdonosa az Orczy család leszármazottja, aki régóta kádármesterként éli életét. Lakását minden további nálkül rendelkezésünkre bocsátotta. A körülmények szürreálisak voltak. A lépcsőházban alig volt lépcső, a folyosón kő helyett egy szál pallón ingáztunk. A lakásban elvétve égett a villany, nem volt gáz, fűtés, alig-alig folyt a víz."
MTV2 nézői telefon:
"Jó estét kívánok! Nemes József vagyok. Az ügyben hívnám Önöket, hogy a homoszekszuálisok Homérosz lokálja bezárt. Na most ez a hír nem nem igaz, ez mindenféle bámulat tárgyát képezi. Viszont holnap lesz itt rongyos bál, ahol mindenki jutányos áron juthat mindenki ruhához. Diszkó lesz, táncverseny és szeretném, hogyha ezt közölnék a TV2 műsorában. Nagyon szépen köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az Országgyűlés napirendre tűzte az un. sarkalatos törvényeket az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módodosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|