|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Huszonnégyek - 1. (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 26. kedd (MTI-tud) - Megkezdődött a Lengyelország és Magyarország reformjait támogatni kívánó huszonnégy tőkés ország második brüsszeli összehangoló értekezlete kedden. Délelőtt Lengyelország, délután Magyarország megsegítésének módjáról tanácskoznak.
A huszonnégyek - az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Anglia (a hét legfejlettebb tőkés ország), Dánia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Írország és Görögország (az EK-nak az első csoportban nem szereplő tagállamai), Ausztria, Svájc, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország (az EFTA tagállamai), Törökország, Új-Zéland és Ausztrália - először augusztus elsején értekeztek Brüsszelben. Az a tanácskozás kijelölte azokat a területeket, amelyeken a résztvevők hozzájárulását várják. Felkérte a kormányokat, hogy juttassák el javaslataikat írásban a nyugati erőfeszítést összehangoló Európai Közösség brüsszeli bizottságához. (Arról, hogy az EK-bizottságát kérik fel az összehangolásra, a hét legfejlettebb tőkés ország júliusi párizsi csúcsértekezletén született döntés). A keddi tanácskozásra beérkezett a huszonnégy válasz: azok, továbbá a magyar kormány által augusztus 1-ején és szeptember 18-ikán, lengyel részről a hétvégén átadott emlékeztetők képezik a vita alapját. Az augusztusban kijelölt öt együttműködési témakör a következő: a Lengyelországnak szóló élelmiszersegély, a két országban történő beruházások és a közös vállalkozások ügye, a menedzserképzés, a piacra jutás megkönnyítése a két ország exportcikkei számára és végül a környezetvédelmi együttműködés. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd 10:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|