|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
- Országgyűlés - 1. folyt.
|
Egészében ez a ma összeült testületet, ha nem számított is a konzervatív kommunista eszmék fellegvárának, kétségtelenül politikailag passzív struktúraként volt szokás számon tartani. Hogy a parlamenten belül végül is mekkorára tehető a szélsőbalos kemény mag súlya, arra nézve már egy ma reggeli szavazásból is levonhatóak becslések. Ugyanis mikor arra kellett szavaznia a parlamentnek, hogy elfogadják, azaz igazolják-e az elmúlt hetekben a rendkívüli időközi választásokon megválasztott képviselő-társaikat, a szavazás eredményeképp kiderült, hogy Marx Gyula ellenzéki képviselő 8 ellenszavazatot kapott, Raffay Ernő 9-et és Roszik Gábor 41-et. Következésképp a most összeült parlamentben az ortodox, a változásokat ellenző és el nem ismerő ókommunista szuperhéják száma mintegy féltucattól egészen úgy 3-3,5 fél tucatnyira volna becsülhető, vagyis, nemigen haladhatják meg lényegesen a mintegy 10 százalékot. Napirendi kérdések fontos és a későbbiekben ismertetésre kerülő javaslatok megtárgyalásának időpontjáról szavazott ezután a parlament. Több kiemelkedő jelentőségű kérdés napirendre tűzését a parlament októberi ülésszakára halasztották. Így például Vassné Nyéki Ilona képviselő indítványát a földtörvény módosításával kapcsolatban, és Király Zoltán indítványát az állami tulajdont képező, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról. Javaslata ismertetésekor Király többek között azt fejtegette meggyőző indulattal, hogy az állami vagyonból fölhalmozott vagyonáról a párt ne csak önmagának számoljon el, hanem a társadalomnak is. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|