Rendszerváltás és az MTI

	Húshagyó olló 2.
Az utóbbi esetben az lehetett a - szokásos - hivatkozási alap, hogy az élelmiszerek árai befolyásolják a közhangulatot, s ennek rontása a mai, megbolydult belpolitikai helyzetben nem kívánatos. alc. A következetlen sztrájk A vasas szakszervezet kezdeményezésére a szakszervezetek sztrájkkal is tiltakoztak a felvásárlási árakkal is összefüggő fogyasztói árak emelkedése ellen. A gondolkodás következetlenségét jól mutatja a SZOT szóvivőjének nemrégiben közzétett nyilatkozata. Arra a kérdésre, hogy a szakszervezet miért nem szervez sztrájkot, ha az iparcikkek árát emelik, a következő választ adták: "ezek nem napi fogyasztási cikkek, áremelésüket nem érzi annyira a lakosság, mint az élelmiszerekét". Ez így, önmagában még igaz lenne, ám aligha lehet az egymásra épülő folyamatokat tetszés szerint megszakítani. A sertéshús termelői és fogyasztói ára ugyanis attól is drágább lesz, hogy többe kerül a traktor, az ekevas, ami adott esetben növeli a szemestakarmány-termelés költségeit. Korábban az ipari és a mezőgazdsági árak ellentmondásosságát a költségvetés feloldotta a fogyasztói árak támogatásával. Ahogy ez a forrás megcsappant, majd kimerült, a mezőgazdasági termelőkre és a fogyasztókra zúdult az ellentmondások tömege. A sertéshús-termelés jelenlegi jövedelmezősége újabb megszorítást már nem képes elviselni, csak a piaci módszerek következetes érvényesítése lehet a megoldás. Minden más esetben a termelők félreállására, a sertéstartás jelentős csökkenésére, következésképpen húshiányra lehet számítani. alc. A mezőgazdasági árak ipari gyökerei ? A valódi, beavatkozásoktól mentes piaci módszerek nem kerülhetik meg az ipart sem, s a hús fogyasztói árának csökkentése e látszólag távoli területen kezdődhet. A sertéstartáshoz kapcsolódó beruházásokhoz, felújításokhoz szükséges eszközök, egyes anyagok árai az ipartól függetlenek. A következő lépcső természetesen a mezőgazdasági termelő lesz, aki a fajták megválasztásával, biológiai módszerek alkalmazásával, a tartási technológiák aprólékos betartásával képes jövedelmezőbbé tenni a termelést. Nem kétséges az sem, hogy a húsipar egyes vállalatai is pazarló gazdálkodást folytatnak, magukon viselik az átgondolatlan ipartelepítés, a gyári kapacitások kihasználatlanságának következményeit, amelyek végülis a hús árának emelkedésében jelennek meg. (folyt.) 1989. szeptember 26., kedd 11:51
Vissza » Folytatásokkal »