|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés
|
------------ München, 1989. szeptember 26. (SZER, A mai nap) - Budapesten megkezdte ülésszakát az Országgyűlés. - Szőcs Géza jelenti a parlamentből: - Szűrös Mátyás méltató szavai az elhunyt Kádár Jánosról, majd protokolláris, szervezési és technikai kérdések után, mint amilyen az újonnan megválasztott képviselők igazolása, Roszik Gábor szól e képviselők nevében. Beszéde kulcsszintagmái: átmenet a diktatórikus szocializmusból a demokráciába. Szűrös Mátyás röviden, Németh Miklós hosszabban beszél a nemzeti kerekasztalon aláírt megegyezésről és a parlament szerepéről ezek elfogadása tekintetében. Úgy tűnik, mindkét beszéd az országgyűlési képviselők méltóságérzetére, felelősségtudatára és belátására apellált, egy olyan kényes helyzetben, melyben arról kellett megnyugtatni a képviselőket, hogy az MSZMP és az ellenzék által aláírt és a kormány által benyújtott javaslatok nem értékelik le az Országgyűlést, mint döntéshozó testületet. Magyarul: senki nem tekinti őket puszta szavazógépnek, annak ellenére, hogy a magyarországi politikai és gazdasági struktúraváltás folyamata nem parlamenti körökből és kezdeményezésekből indul ki. Néhány képviselő tevékenysége persze már eddig is jelezte, hogy növekvőben a mandátumok birtokosainak autonómiája, és volt olyan parlamenti döntésre is példa, amelyet emelt fővel vállalna majd a következő Országgyűlés is. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|