|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
Még a napirend elfogadása előtt Szűrös Mátyás szólt röviden a háromoldalú tárgyalások és a Parlament viszonyáról, illetve a sarkalatos törvényjavaslatok megvitatásáról. Emlékeztetett arra, hogy az előző ülésszakon a kormány számos törvényjavaslatot visszavont amiatt, hogy az érintett témakörökben politikai egyeztető tárgyalások kezdődjenek az ország meghatározó politikai erői és mozgalmai között. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: ezzel a törvényelőkészítés társadalmi bázisa kibővült, és minden korábbinál szélesebb alapokra került. A kormány - folytatta Szűrös Mátyás - most a Parlament elé terjesztette a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott elvek szerint a sarkalatos törvények javaslatait. Ám mindenki számára egyértelműen elfogadott: az Országgyűlés alkotja a törvényeket, s ez így történik e tervezetek esetében is. Szükséges tehát, hogy a képviselők az adott témakörökben konzultáljanak, csoportüléseket tartsanak, valamint, hogy a bizottságok is megtárgyalják, véleményezzék a javaslatokat. A politikai egyeztetés, mint törvényelőkészítési forma tehát semmiképpen sem helyettesítheti a Parlament, a képviselők munkáját és döntését. Szűrös Mátyás e parlamenti teendőkről szólva kifejtette: minden kritikai hang ellenére is tagadhatatlan, hogy az elmúlt időszakban nőtt az Országgyűlés tekintélye. Ezt az is bizonyítja, hogy 40 év óta nem volt olyan küzdelem, mint most, az időközi választásokon. Az Országgyűlés elnöke végezetül leszögezte: a Parlament történelmi feladata most az, hogy megteremtse hazánk felemelkedésének törvényi alapjait. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 12:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|