Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 26.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Kádár János Társaság közleménye

"... mélységesen aggódik a jelenlegi ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az 1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:

Ceausescu igéretei - és a valóság

"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."

Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)

1989. szeptember 22., péntek - Még javában tartott a kormány kétnapos, maratoni tanácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt ideiglenes szóvivő megkezdte szokásos sajtókonferenciáját a Parlamentben.

Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az
újságírókat. Eszerint a február 22-ei kormányhatározatnak
megfelelően folytatódik a koncepciós elemeket tartalmazó
büntetőügyek felülvizsgálata. Ennek során különös figyelmet
fordítottak 16 olyan egykori bűnügyre, amely kiemelkedő
jelentőségénél fogva ma az érdeklődés homlokterében áll. Ezekben az
ügyekben már befejeződött a felülvizsgálat. A tapasztalatok nyomán a
legfőbb ügyész nyolc ügyben törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb
Bíróság előtt.

    Befejeződött - egyebek között Paskai László bíboros prímás
kezdeményezése nyomán - egyes egyházi vezetők, köztük Mindszenty
József, illetve Grősz József és társai elleni büntetőeljárások
iratainak tanulmányozása. Az ezzel kapcsolatos végleges
állásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiánytalanul a
hatóság rendelkezésére. Azonban így is kétséget kizáróan
megállapítható, hogy ezek az ügyek akkoriban nem csupán a valós
tények felderítését, hanem eszközként politikai célokat is
szolgáltak. Erre utal az a körülmény, hogy a koncepciós ügyekben
általában bevált módszereket ezekben a perekben is alkalmazták. Így
például azt, hogy a bűnügyeket előre megkonstruálták, majd azután
keresték meg a koncepcióba illő szereplőket. Az eljárások során a
beismerő vallomásokat általában fizikai erőszak és pszichikai
kényszer alkalmazásával csikarták ki a gyanúsítottakból. A
büntetőeljárás és anyagi jog szabályait sorozatosan és súlyosan
megsértették. Találhatók azonban az ügyekben olyan tényállások is -
nagy összegű devizabűntett, külföldre szöktetés -, amelyek az
elbírálásuk idején hatályos jogszabályok szerint bűncselekmények
voltak.

    A Legfőbb Ügyészség feltárt eddig ismeretlen körülményeket
is, amelyek az eljárások adatainak tudatos manipulálását
bizonyítják. A vádiratok és a bírósági határozatok szövegezéséhez
párt- és állami vezetők adtak közvetlen, írásos iránymutatást. A
manipulációkat igazolják az ügyek tárgyalásáról készült
hangfelvételek is. (folyt. köv.)


1989. szeptember 22., péntek 20:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)

Megállapítható, hogy a jegyzőkönyvek nem tartalmazzák hiánytalanul a
tárgyaláson elhangzott vallomásokat. Szerepelnek viszont a
jegyzőkönyvekben olyan részek, amelyeknek nincs nyoma a
hangfelvételeken, tehát utólagos betoldások, azzal a céllal, hogy a
tárgyaláson elhangzottakat még teljesebben az előzetes koncepcióhoz
igazítsák.

    A végleges álláspont kialakításában nehézséget okoz az eljárások
során felhasznált tárgyi bizonyítékok, egykori dokumentumok nagy
részének hiánya is. A Legfőbb Ügyészség megkísérli ezek
felkutatását. Összességében azonban az eddigiek alapján is
egyértelműen megállapítható, hogy a Mindszenty József és társai
elleni, valamint más egyházi perekben a vádak súlyossága nem állja
meg a helyét, illetve a büntetések még az akkor hatályos törvények
szerint is aránytalanul súlyosak voltak.

    A kormány ülésén Horn Gyula külügyminiszter távollétében Somogyi
Ferenc külügyi államtitkár arról tájékoztatta a testületet, hogy a
tárca tapasztalatai szerint kedvező fogadtatásra talált külföldön az
osztrák és a jugoszláv határ mentén kialakítandó bizalomerősítő
övezetre vonatkozó MSZMP-indítvány. A kormány ezzel a javaslattal
teljes mértékben azonosul, ezért úgy döntött, hogy a biztonsági
övezet kialakításával kapcsolatos gyakorlati teendők
összehangolására tárcaközi bizottságot alakít, amelynek tagja lesz a
Külügyminisztérium mellett a honvédelmi, a kereskedelmi és a
művelődési tárca képviselője is.

    A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács rendhagyó
hosszúságúra nyúlt ülésén elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai
kérdések uralták a napirendet. A beható eszmecsere eredményeként
körvonalazódtak a jövő évi gazdálkodást megalapozó elgondolások, s a
kormány közelebb jutott az 1990-91-92-re szóló úgynevezett
csomagtervének véglegesítéséhez is. Ez a programcsomag
előreláthatólag novemberben kerül az Országgyűlés elé. A
gazdaságpolitikai kérdések sorából Bajnok Zsolt kiemelte, hogy a
tervhivatal elkészítette az idei gazdasági folyamatokról szóló
jelentését, amelynek alapján már számos következtetés is
megfogalmazható az idei gazdálkodás eredményeiről. Az első nyolc
hónap teljesítményei alapján biztatónak ítélhető, hogy a
konvertibilis export a termelés fő húzóerejévé vált, és árbevétele a
jelek szerint mintegy 8 százalékkal növekszik. (folyt. köv.)


1989. szeptember 22., péntek 20:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)

Növelte kivitelét például a kohászat, az élelmiszergazdaság, a
vegyipar, s különösen örvendetes, hogy növekedést mutat a gépipari
export is. Az éves előrejelzés szerint 1-2 százalékkal nőtt az idén
a lakosság fogyasztása. A keresetek növekedése - s ezt korántsem
kedvező értelemben említette a szóvivő - mintegy kétszerese a
tervezettnek. A beruházások, amelyek tavaly meglehetősen
nagymértékben visszaestek, az idén főként vállalati körben
érzékelhetően növekedtek. Az ár- és pénzfolyamatok elemzése tükrözi
a gazdálkodás számos akut problémáját. A fogyasztói ár 16-17
százalékkal nőtt, amiből már most látható, hogy nem sikerül a
tavalyi szint alá szorítani. Ami a költségvetés hiányát illeti, az
csak a menet közben hozott intézkedéseknek köszönhetően fogja
megközelíteni a tervezettet. A vállalati jövedelmek magasabbak a
tervezettnél, gyors a nyereségnövekedés, magasabbak a bérek, -
elsősorban az alapanyag-szektorban. A pénzpolitika szigora révén
sikerült elérni, hogy az importliberalizálás nem rendítette meg a
külgazdasági egyensúlyt. Alighanem ez az idei esztendő egyik
legnagyobb eredménye - fűzte hozzá a szóvivő. Nem sikerült
érzékelhető változást elérni a kedvezőtlen jövedelmezőségű, rossz
hatásfokkal működő vállalatok felszámolásában, holott ez a gazdasági
szerkezet korszerűsítésének egyik feltétele.

    A kormány egy rövid előterjesztés alapján megtárgyalta az állami
szervek címer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege, hogy a párt és
az állam szétválásának folyamatához hozzá tartozik az is, hogy az
állami épületeket legfeljebb állami jelképek, azaz a népköztársaság
zászlaja és címere díszítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek
használata, például a városok, helyiségek önálló címere.

    A kormány megvitatta azt az előterjesztést is, amely a
társadalmi szervezetek támogatási rendszerének jobb
áttekinthetőségét szolgálta. Az eddigi gyakorlat szerint többféle
módon jutottak támogatáshoz a különböző szervezetek. A
hagyományosnak nevezhető társadalmi szervezetek - köztük az MSZMP, a
Népfront, a Béketanács - például évente egy összegben jutottak hozzá
az Országgyűlés által megszavazott támogatáshoz, de ennek a summának
a megoszlása gyakorlatilag követhetetlenné vált. Egyéb társadalmi
szervezetek a tanácsok költségvetéséből részesedtek. Végül a
vállalkozások társadalmi, érdekképviseleti szervei tagdíjakból, a
vállalkozások hozzájárulásaiból tartották fenn magukat. (folyt.
köv.)


1989. szeptember 22., péntek 20:14


Vissza »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)

A támogatás új rendszerének elvei lényegesen áttekinthetőbbek,
ennélfogva ellenőrizhetőbbek is lesznek. A pártok támogatásának
mikéntjét természetesen a párttörvény rögzíti majd, a kormány ülésén
azonban megfogalmazódott, hogy az átmenet időszakában olyan
megoldást kellene alkalmazni, amely szerint a pártok közötti
megállapodás alapján a Parlament döntene a pártoknak jutó támogatás
összegéről. A választások után pedig a mandátumok, esetleg a
taglétszám szerint, illetve a kettő kombinációja alapján
részesedhetnének a pártok a központi támogatásból. Egyéb politikai
jellegű szervezetek esetében az új irányelvek azt mondják ki, hogy a
taglétszámmal mérhető szervezeteknél, mozgalmaknál egyfajta
normatíva alapján kell dönteni a támogatás odaítéléséről. Más
esetekben azonban a szervezetek tevékenységéhez igazodó támogatást
célszerű alkalmazni. A tervezet hangsúlyozza azt is, hogy a
szociális, kulturális, illetve oktatási szervezetek támogatásának
szükségessége sem vitatható, a sportszervezetek támogatásáról pedig
az általános sportfinanszírozás keretei között kell gondoskodni. Az
előterjesztés szerint egyébként jövőre 500 millió forinttal kisebb
lesz a támogatások összege, mint az idén. Összeségében erre a célra
2.6 milliárdot fordíthatnak 1990-ben, amiből 1 milliárd forintot
kapnak a pártok, s 1.6 milliárd jut a többi mozgalom, szervezet
támogatására.

    Napirendre került az internáltak, kitelepítettek
rehabilitációjáról szóló minisztertanácsi rendelet, amely már
konkrétan rögzíti a tennivalókat. A rendelet 55 ezer, 1945 és 1953
között internált embert, és mintegy 43 ezer kitelepítettet érint. A
kormányt az a szándék vezérli, hogy elsősorban azokat a sérelmeket
orvosolja, amelyeket politikai eljárások során szenvedtek el az
emberek, így a rendelet természetesen nem vonatkozik a háborús,
népellenes bűnök elkövetőire, a közrendet és a közbiztonságot
veszélyeztetőkre. Ugyanakkor a rendelet hatálya kiterjed azokra,
akiket a II. világháború után a Szovjetunióba szállítottak
munkavégzésre, illetve azokra is, akiket szovjet katonai bíróságok
ítéltek el akkoriban. A rendelet lényege, hogy az így eltöltött időt
munkaviszonyként, szolgálati időnek kell tekinteni, és ennek
megfelelően korrigálni kell a nyugdíjakat is. A rehabilitáció
november 1-jei hatállyal kezdődhet meg. Mivel a hosszú idő
elteltével bizonylatok, igazolások beszerzése szinte lehetetlenné
vált, a kormány úgy döntött, hogy az érintettek számára
differenciálás nélkül, egységesen havi 500 forint többletnyugdíjat
állapít meg. (folyt. köv.)


1989. szeptember 22., péntek 20:32


Vissza »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)

Ezzel párhuzamosan természetesen minden érintett kérheti nyugdíjának
megállapítását az új szolgálati idő alapján. Ez tovább növelheti az
500 forintos többletet. A kormány emellett szorgalmazza az
érintettek erkölcsi és politikai rehabilitációját is. Ezért olyan
ajánlást fogalmaz meg, miszerint az Országgyűlés kimondhatná: a
kitelepítések, az internálások hibás politikai gyakorlat szüleményei
voltak. A törvényhozás ezzel egyidőben leszögezhetné, hogy e
gyakorlattól egyszer s mindenkorra elhatárolja magát.

    A problémák utólagos orvoslásának egyik érdekessége, hogy a
kormány rendezni kívánja azoknak az ügyét is, akik a háború
befejezése után amerikai hadifogságba estek, majd elbocsátásukkor
50-300 dolláros utalvánnyal fizették ki munkájukat. Közülük sokan a
Nemzeti Bankban letétbe helyezték utalványukat, amelyek együttes
értéke mintegy 50 millió forint. A bank nem fizette ki ezeket az
összegeket, ezért itt is megvizsgálják az esetleges kártérítés
lehetőségét.

    Az előbbiekkel rokon témaként szerepelt a kormány előtt az
1956-os népfelkelés elítéltjeinek rehabilitálása is. Az
előterjesztést megelőző széles körű vizsgálódás, adatgyűjtés nyomán
megállapítható, hogy az 1956-os események miatt csaknem 22 ezer
embert ítéltek el. A kormány az ő esetükben is a fix összegű
kárpótlás mellett döntött. Azok az elítéltek, akik egy évnél
kevesebb időt töltöttek szabadságvesztésben, havi 500 forint
többletnyugdíjat kapnak. Minden újabb megkezdett év további 250
forint többletet, a hatodik évtől kezdődően pedig minden újabb
megkezdett esztendő ismét további 200 forint többletet jelent a
nyugdíjban. Ez érvényes azokra is, akik jelenleg nem nyugdíjasok; a
pótlék az ő részükre is jár, amikor nyugdíjba mennek. A rendelkezés
szerint egyébként azok a hozzátartozók, akik elítélt után
részesednek valamilyen juttatásban, az említett összegek felét
kapják meg. Bár a rehabilitáció, illetve a kártalanítás a tervek
szerint október 1-jével lép életbe, hatálya hat hónapra
visszamenőleg érvényes.

    Ugyancsak 1956-ot követően honosodott meg a rendőrség
gyakorlatában az úgynevezett közbiztonsági őrizetbe vétel
intézménye, amely a jelenlegi ismeretek szerint 12.900 embert
érintett. Az előterjesztés a közbiztonsági őrizetbe vételt mint
jogintézményt, alaptalannak minősíti, s az őrizetben töltött időt is
munkaviszonyként, szolgálati időként számolja el. (folyt. köv.)


1989. szeptember 22., péntek 20:35


Vissza »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (6. rész)

Bár a kormányszóvivő egyelőre még nem tudott részletekkel
szolgálni a hazai uránbányászat megszüntetéséről folyó
kormányvitáról, annyit leszögezett: egyértelmű szándék a ráfizetéses
ércbányászat, uránbányászat megszüntetése, így tehát ez az
előterjesztés nem tartalmaz alternatívákat. Meglehetősen részletesen
taglalja azonban a megszüntetéssel együttjáró környezeti,
egzisztenciális, szociális és foglalkoztatási problémák enyhítésére,
megszüntetésére vonatkozó elgondolásokat. Bajnok Zsolt ígéretet tett
arra, hogy az ipari miniszter a közeli napokban sajtókonferencián
részletesen ismerteti a döntést.

    Hasonlóképpen nem tudott még részleteket mondani Bajnok Zsolt a
Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsáról folytatott polémiáról.
Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a kormány áttekinti a beruházással
kapcsolatos eddigi vizsgálódásokat. Ugyancsak megvitatják a
csehszlovák féllel folytatott tárgyalások tapasztalatait, azzal a
szándékkal, hogy körvonalazzák a követendő magyar álláspontot az
előtt a kormányfői találkozó előtt, amelyre várhatóan október elején
kerül sor Prágában.

    A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött, tervezi-e a kormány
október 23. munkaszüneti nappá nyilvánítását? A szóvivő ismeretei
szerint ilyen jellegű javaslat nem került a Minisztertanács elé; ám
nyilvánvaló, ha lesz ilyen indítvány, akkor ezt annak szellemében
tekintik át, hogy 1956. október 23-án népfelkelés kezdődött. A
tudósító érdeklődött arról is: a magyar tárgyalófél számíthat-e
egyáltalán a csehszlovák partner objektivitására Bős-Nagymaros
ügyében, hiszen Csehszlovákiában maga a vízlépcső tervezője ezeknek
a kérdéseknek a kormánybiztosa. Bajnok Zsolt elismerte, hogy az
eddigi kozultációk a csehszlovák partnerekkel meglehetősen merev,
rugalmatlan álláspontot tükröznek; gyakorlatilag tapodtat sem
kerültek közelebb a vélemények. Ez valóban olyasmit sugall, hogy nem
az objektivitás volt az álláspontok kialakításának vezérlőelve. Ez
azonban nem zárja ki a reményt, hogy a tények, a kockázati elemek
számba vétele a csehszlovák partnereket is elgondolkodtassa. Nekik
is érteniük és érezniük kell azokat a súlyos aggodalmakat, amelyeket
többek között az ökológiai kockázatok, a vízminőség romlása és egyéb
esetleges káros hatások miatt a magyar szakemberek és a magyar
kormányzat képviselői éreznek.

    Egy izraeli lap újságírója arról érdeklődött: szóba került-e a
kormány ülésén az magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok
helyreállítását követő arab reagálás. (folyt. köv.)


1989. szeptember 22., péntek 20:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (7. rész)

Bár ez a kérdés a szóvivő tájékoztatása szerint ilyen formában nem
vetődött fel a kormány ülésén, Bajnok Zsolt hangoztatta: a magyar
kormányzat megítélése szerint a kapcsolatok felújítása fontos,
jelentős esemény. A magyar-izraeli kapcsolatokban lezárult az
1967-től napjainkig tartó szakasz, s remélhetőleg egy sokkal
pozitivabb korszak kezdődik a két ország viszonyában. Ugyanakkor a
magyar kormány álláspontja változatlan a Közel-Kelet súlyos
problémáinak megoldását illetően. Továbbra is azt vallja, hogy a
válság átfogó, igazságos rendezése szükséges, s erre a legjobb
keretet az ENSZ égisze alatt összehívandó nemzetközi konferencia
teremthetné meg. Változatlanul a rendezés fontos elemeként tartja
számon a magyar kormány azt, hogy a palesztin nép törvényes jogait
biztosítani kell; tiszteletben tartva jogukat az önrendelkezésre, az
államalapításra. A diplomáciai kapcsolatok megújítása Izraellel nem
változtat azon érdekeltségünkön, hogy kölcsönös előnyök alapján
fejlesszük kontaktusainkat az arab országokkal is. A kormány
tisztában van azzal, hogy az arab államok reagálásai nem éppen
örömteliek voltak, de a rosszallás mellett megértés is felfedezhető
volt a megnyilatkozásokban. (MTI)


1989. szeptember 22., péntek 20:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)

"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD