|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. szeptember 22., péntek - Még javában tartott a kormány kétnapos, maratoni tanácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt ideiglenes szóvivő megkezdte szokásos sajtókonferenciáját a Parlamentben.
Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Eszerint a február 22-ei kormányhatározatnak megfelelően folytatódik a koncepciós elemeket tartalmazó büntetőügyek felülvizsgálata. Ennek során különös figyelmet fordítottak 16 olyan egykori bűnügyre, amely kiemelkedő jelentőségénél fogva ma az érdeklődés homlokterében áll. Ezekben az ügyekben már befejeződött a felülvizsgálat. A tapasztalatok nyomán a legfőbb ügyész nyolc ügyben törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság előtt. Befejeződött - egyebek között Paskai László bíboros prímás kezdeményezése nyomán - egyes egyházi vezetők, köztük Mindszenty József, illetve Grősz József és társai elleni büntetőeljárások iratainak tanulmányozása. Az ezzel kapcsolatos végleges állásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiánytalanul a hatóság rendelkezésére. Azonban így is kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezek az ügyek akkoriban nem csupán a valós tények felderítését, hanem eszközként politikai célokat is szolgáltak. Erre utal az a körülmény, hogy a koncepciós ügyekben általában bevált módszereket ezekben a perekben is alkalmazták. Így például azt, hogy a bűnügyeket előre megkonstruálták, majd azután keresték meg a koncepcióba illő szereplőket. Az eljárások során a beismerő vallomásokat általában fizikai erőszak és pszichikai kényszer alkalmazásával csikarták ki a gyanúsítottakból. A büntetőeljárás és anyagi jog szabályait sorozatosan és súlyosan megsértették. Találhatók azonban az ügyekben olyan tényállások is - nagy összegű devizabűntett, külföldre szöktetés -, amelyek az elbírálásuk idején hatályos jogszabályok szerint bűncselekmények voltak. A Legfőbb Ügyészség feltárt eddig ismeretlen körülményeket is, amelyek az eljárások adatainak tudatos manipulálását bizonyítják. A vádiratok és a bírósági határozatok szövegezéséhez párt- és állami vezetők adtak közvetlen, írásos iránymutatást. A manipulációkat igazolják az ügyek tárgyalásáról készült hangfelvételek is. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Megállapítható, hogy a jegyzőkönyvek nem tartalmazzák hiánytalanul a tárgyaláson elhangzott vallomásokat. Szerepelnek viszont a jegyzőkönyvekben olyan részek, amelyeknek nincs nyoma a hangfelvételeken, tehát utólagos betoldások, azzal a céllal, hogy a tárgyaláson elhangzottakat még teljesebben az előzetes koncepcióhoz igazítsák. A végleges álláspont kialakításában nehézséget okoz az eljárások során felhasznált tárgyi bizonyítékok, egykori dokumentumok nagy részének hiánya is. A Legfőbb Ügyészség megkísérli ezek felkutatását. Összességében azonban az eddigiek alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a Mindszenty József és társai elleni, valamint más egyházi perekben a vádak súlyossága nem állja meg a helyét, illetve a büntetések még az akkor hatályos törvények szerint is aránytalanul súlyosak voltak. A kormány ülésén Horn Gyula külügyminiszter távollétében Somogyi Ferenc külügyi államtitkár arról tájékoztatta a testületet, hogy a tárca tapasztalatai szerint kedvező fogadtatásra talált külföldön az osztrák és a jugoszláv határ mentén kialakítandó bizalomerősítő övezetre vonatkozó MSZMP-indítvány. A kormány ezzel a javaslattal teljes mértékben azonosul, ezért úgy döntött, hogy a biztonsági övezet kialakításával kapcsolatos gyakorlati teendők összehangolására tárcaközi bizottságot alakít, amelynek tagja lesz a Külügyminisztérium mellett a honvédelmi, a kereskedelmi és a művelődési tárca képviselője is. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács rendhagyó hosszúságúra nyúlt ülésén elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések uralták a napirendet. A beható eszmecsere eredményeként körvonalazódtak a jövő évi gazdálkodást megalapozó elgondolások, s a kormány közelebb jutott az 1990-91-92-re szóló úgynevezett csomagtervének véglegesítéséhez is. Ez a programcsomag előreláthatólag novemberben kerül az Országgyűlés elé. A gazdaságpolitikai kérdések sorából Bajnok Zsolt kiemelte, hogy a tervhivatal elkészítette az idei gazdasági folyamatokról szóló jelentését, amelynek alapján már számos következtetés is megfogalmazható az idei gazdálkodás eredményeiről. Az első nyolc hónap teljesítményei alapján biztatónak ítélhető, hogy a konvertibilis export a termelés fő húzóerejévé vált, és árbevétele a jelek szerint mintegy 8 százalékkal növekszik. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Növelte kivitelét például a kohászat, az élelmiszergazdaság, a vegyipar, s különösen örvendetes, hogy növekedést mutat a gépipari export is. Az éves előrejelzés szerint 1-2 százalékkal nőtt az idén a lakosság fogyasztása. A keresetek növekedése - s ezt korántsem kedvező értelemben említette a szóvivő - mintegy kétszerese a tervezettnek. A beruházások, amelyek tavaly meglehetősen nagymértékben visszaestek, az idén főként vállalati körben érzékelhetően növekedtek. Az ár- és pénzfolyamatok elemzése tükrözi a gazdálkodás számos akut problémáját. A fogyasztói ár 16-17 százalékkal nőtt, amiből már most látható, hogy nem sikerül a tavalyi szint alá szorítani. Ami a költségvetés hiányát illeti, az csak a menet közben hozott intézkedéseknek köszönhetően fogja megközelíteni a tervezettet. A vállalati jövedelmek magasabbak a tervezettnél, gyors a nyereségnövekedés, magasabbak a bérek, - elsősorban az alapanyag-szektorban. A pénzpolitika szigora révén sikerült elérni, hogy az importliberalizálás nem rendítette meg a külgazdasági egyensúlyt. Alighanem ez az idei esztendő egyik legnagyobb eredménye - fűzte hozzá a szóvivő. Nem sikerült érzékelhető változást elérni a kedvezőtlen jövedelmezőségű, rossz hatásfokkal működő vállalatok felszámolásában, holott ez a gazdasági szerkezet korszerűsítésének egyik feltétele. A kormány egy rövid előterjesztés alapján megtárgyalta az állami szervek címer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege, hogy a párt és az állam szétválásának folyamatához hozzá tartozik az is, hogy az állami épületeket legfeljebb állami jelképek, azaz a népköztársaság zászlaja és címere díszítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek használata, például a városok, helyiségek önálló címere. A kormány megvitatta azt az előterjesztést is, amely a társadalmi szervezetek támogatási rendszerének jobb áttekinthetőségét szolgálta. Az eddigi gyakorlat szerint többféle módon jutottak támogatáshoz a különböző szervezetek. A hagyományosnak nevezhető társadalmi szervezetek - köztük az MSZMP, a Népfront, a Béketanács - például évente egy összegben jutottak hozzá az Országgyűlés által megszavazott támogatáshoz, de ennek a summának a megoszlása gyakorlatilag követhetetlenné vált. Egyéb társadalmi szervezetek a tanácsok költségvetéséből részesedtek. Végül a vállalkozások társadalmi, érdekképviseleti szervei tagdíjakból, a vállalkozások hozzájárulásaiból tartották fenn magukat. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:14
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A támogatás új rendszerének elvei lényegesen áttekinthetőbbek, ennélfogva ellenőrizhetőbbek is lesznek. A pártok támogatásának mikéntjét természetesen a párttörvény rögzíti majd, a kormány ülésén azonban megfogalmazódott, hogy az átmenet időszakában olyan megoldást kellene alkalmazni, amely szerint a pártok közötti megállapodás alapján a Parlament döntene a pártoknak jutó támogatás összegéről. A választások után pedig a mandátumok, esetleg a taglétszám szerint, illetve a kettő kombinációja alapján részesedhetnének a pártok a központi támogatásból. Egyéb politikai jellegű szervezetek esetében az új irányelvek azt mondják ki, hogy a taglétszámmal mérhető szervezeteknél, mozgalmaknál egyfajta normatíva alapján kell dönteni a támogatás odaítéléséről. Más esetekben azonban a szervezetek tevékenységéhez igazodó támogatást célszerű alkalmazni. A tervezet hangsúlyozza azt is, hogy a szociális, kulturális, illetve oktatási szervezetek támogatásának szükségessége sem vitatható, a sportszervezetek támogatásáról pedig az általános sportfinanszírozás keretei között kell gondoskodni. Az előterjesztés szerint egyébként jövőre 500 millió forinttal kisebb lesz a támogatások összege, mint az idén. Összeségében erre a célra 2.6 milliárdot fordíthatnak 1990-ben, amiből 1 milliárd forintot kapnak a pártok, s 1.6 milliárd jut a többi mozgalom, szervezet támogatására. Napirendre került az internáltak, kitelepítettek rehabilitációjáról szóló minisztertanácsi rendelet, amely már konkrétan rögzíti a tennivalókat. A rendelet 55 ezer, 1945 és 1953 között internált embert, és mintegy 43 ezer kitelepítettet érint. A kormányt az a szándék vezérli, hogy elsősorban azokat a sérelmeket orvosolja, amelyeket politikai eljárások során szenvedtek el az emberek, így a rendelet természetesen nem vonatkozik a háborús, népellenes bűnök elkövetőire, a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztetőkre. Ugyanakkor a rendelet hatálya kiterjed azokra, akiket a II. világháború után a Szovjetunióba szállítottak munkavégzésre, illetve azokra is, akiket szovjet katonai bíróságok ítéltek el akkoriban. A rendelet lényege, hogy az így eltöltött időt munkaviszonyként, szolgálati időnek kell tekinteni, és ennek megfelelően korrigálni kell a nyugdíjakat is. A rehabilitáció november 1-jei hatállyal kezdődhet meg. Mivel a hosszú idő elteltével bizonylatok, igazolások beszerzése szinte lehetetlenné vált, a kormány úgy döntött, hogy az érintettek számára differenciálás nélkül, egységesen havi 500 forint többletnyugdíjat állapít meg. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:32
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Ezzel párhuzamosan természetesen minden érintett kérheti nyugdíjának megállapítását az új szolgálati idő alapján. Ez tovább növelheti az 500 forintos többletet. A kormány emellett szorgalmazza az érintettek erkölcsi és politikai rehabilitációját is. Ezért olyan ajánlást fogalmaz meg, miszerint az Országgyűlés kimondhatná: a kitelepítések, az internálások hibás politikai gyakorlat szüleményei voltak. A törvényhozás ezzel egyidőben leszögezhetné, hogy e gyakorlattól egyszer s mindenkorra elhatárolja magát. A problémák utólagos orvoslásának egyik érdekessége, hogy a kormány rendezni kívánja azoknak az ügyét is, akik a háború befejezése után amerikai hadifogságba estek, majd elbocsátásukkor 50-300 dolláros utalvánnyal fizették ki munkájukat. Közülük sokan a Nemzeti Bankban letétbe helyezték utalványukat, amelyek együttes értéke mintegy 50 millió forint. A bank nem fizette ki ezeket az összegeket, ezért itt is megvizsgálják az esetleges kártérítés lehetőségét. Az előbbiekkel rokon témaként szerepelt a kormány előtt az 1956-os népfelkelés elítéltjeinek rehabilitálása is. Az előterjesztést megelőző széles körű vizsgálódás, adatgyűjtés nyomán megállapítható, hogy az 1956-os események miatt csaknem 22 ezer embert ítéltek el. A kormány az ő esetükben is a fix összegű kárpótlás mellett döntött. Azok az elítéltek, akik egy évnél kevesebb időt töltöttek szabadságvesztésben, havi 500 forint többletnyugdíjat kapnak. Minden újabb megkezdett év további 250 forint többletet, a hatodik évtől kezdődően pedig minden újabb megkezdett esztendő ismét további 200 forint többletet jelent a nyugdíjban. Ez érvényes azokra is, akik jelenleg nem nyugdíjasok; a pótlék az ő részükre is jár, amikor nyugdíjba mennek. A rendelkezés szerint egyébként azok a hozzátartozók, akik elítélt után részesednek valamilyen juttatásban, az említett összegek felét kapják meg. Bár a rehabilitáció, illetve a kártalanítás a tervek szerint október 1-jével lép életbe, hatálya hat hónapra visszamenőleg érvényes. Ugyancsak 1956-ot követően honosodott meg a rendőrség gyakorlatában az úgynevezett közbiztonsági őrizetbe vétel intézménye, amely a jelenlegi ismeretek szerint 12.900 embert érintett. Az előterjesztés a közbiztonsági őrizetbe vételt mint jogintézményt, alaptalannak minősíti, s az őrizetben töltött időt is munkaviszonyként, szolgálati időként számolja el. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:35
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
Bár a kormányszóvivő egyelőre még nem tudott részletekkel szolgálni a hazai uránbányászat megszüntetéséről folyó kormányvitáról, annyit leszögezett: egyértelmű szándék a ráfizetéses ércbányászat, uránbányászat megszüntetése, így tehát ez az előterjesztés nem tartalmaz alternatívákat. Meglehetősen részletesen taglalja azonban a megszüntetéssel együttjáró környezeti, egzisztenciális, szociális és foglalkoztatási problémák enyhítésére, megszüntetésére vonatkozó elgondolásokat. Bajnok Zsolt ígéretet tett arra, hogy az ipari miniszter a közeli napokban sajtókonferencián részletesen ismerteti a döntést. Hasonlóképpen nem tudott még részleteket mondani Bajnok Zsolt a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsáról folytatott polémiáról. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a kormány áttekinti a beruházással kapcsolatos eddigi vizsgálódásokat. Ugyancsak megvitatják a csehszlovák féllel folytatott tárgyalások tapasztalatait, azzal a szándékkal, hogy körvonalazzák a követendő magyar álláspontot az előtt a kormányfői találkozó előtt, amelyre várhatóan október elején kerül sor Prágában. A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött, tervezi-e a kormány október 23. munkaszüneti nappá nyilvánítását? A szóvivő ismeretei szerint ilyen jellegű javaslat nem került a Minisztertanács elé; ám nyilvánvaló, ha lesz ilyen indítvány, akkor ezt annak szellemében tekintik át, hogy 1956. október 23-án népfelkelés kezdődött. A tudósító érdeklődött arról is: a magyar tárgyalófél számíthat-e egyáltalán a csehszlovák partner objektivitására Bős-Nagymaros ügyében, hiszen Csehszlovákiában maga a vízlépcső tervezője ezeknek a kérdéseknek a kormánybiztosa. Bajnok Zsolt elismerte, hogy az eddigi kozultációk a csehszlovák partnerekkel meglehetősen merev, rugalmatlan álláspontot tükröznek; gyakorlatilag tapodtat sem kerültek közelebb a vélemények. Ez valóban olyasmit sugall, hogy nem az objektivitás volt az álláspontok kialakításának vezérlőelve. Ez azonban nem zárja ki a reményt, hogy a tények, a kockázati elemek számba vétele a csehszlovák partnereket is elgondolkodtassa. Nekik is érteniük és érezniük kell azokat a súlyos aggodalmakat, amelyeket többek között az ökológiai kockázatok, a vízminőség romlása és egyéb esetleges káros hatások miatt a magyar szakemberek és a magyar kormányzat képviselői éreznek. Egy izraeli lap újságírója arról érdeklődött: szóba került-e a kormány ülésén az magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállítását követő arab reagálás. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (7. rész)
|
Bár ez a kérdés a szóvivő tájékoztatása szerint ilyen formában nem vetődött fel a kormány ülésén, Bajnok Zsolt hangoztatta: a magyar kormányzat megítélése szerint a kapcsolatok felújítása fontos, jelentős esemény. A magyar-izraeli kapcsolatokban lezárult az 1967-től napjainkig tartó szakasz, s remélhetőleg egy sokkal pozitivabb korszak kezdődik a két ország viszonyában. Ugyanakkor a magyar kormány álláspontja változatlan a Közel-Kelet súlyos problémáinak megoldását illetően. Továbbra is azt vallja, hogy a válság átfogó, igazságos rendezése szükséges, s erre a legjobb keretet az ENSZ égisze alatt összehívandó nemzetközi konferencia teremthetné meg. Változatlanul a rendezés fontos elemeként tartja számon a magyar kormány azt, hogy a palesztin nép törvényes jogait biztosítani kell; tiszteletben tartva jogukat az önrendelkezésre, az államalapításra. A diplomáciai kapcsolatok megújítása Izraellel nem változtat azon érdekeltségünkön, hogy kölcsönös előnyök alapján fejlesszük kontaktusainkat az arab országokkal is. A kormány tisztában van azzal, hogy az arab államok reagálásai nem éppen örömteliek voltak, de a rosszallás mellett megértés is felfedezhető volt a megnyilatkozásokban. (MTI)
1989. szeptember 22., péntek 20:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|