Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 26.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Kádár János Társaság közleménye

"... mélységesen aggódik a jelenlegi ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az 1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:

Ceausescu igéretei - és a valóság

"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."

Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)

1989. szeptember 22., péntek - A múlt héten félbemaradt ülését folytatta pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a Parlamentben, Bölcsey György, a bizottság titkára elnökletével. A tanácskozáson részt vett Fodor István, az Országgyűlés alelnöke.

A büntető eljárási törvény módosítása feletti vitát megelőzően a
bizottság tagjai az újonnan megválasztott gödöllői képviselő, Roszik
Gábor indítványával ismerkedhettek meg. A képviselő javaslatában azt
szorgalmazta, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán külön
napirendi pontként tárgyalja meg október 23-a nemzeti ünneppé
nyilvánításának kérdését. Roszik Gábor álláspontja szerint október
23-át mint a népfelség napját nemzeti ünneppé és egyúttal
munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.

    Ezzel kapcsolatban Soltész István, az Országgyűlés főtitkára
tolmácsolta Szűrös Mátyás véleményét. Emlékeztetett arra: a Ház
elnöke augusztus 20-ai, ópusztaszeri beszédében már felvetette, hogy
október 23-a legyen nemzeti emléknap. Szűrös Mátyás tehát úgy véli,
hogy a Parlamentnek nem önálló napirendi pontként kellene
megvitatnia ezt a kérdést, de ő maga egy nyilatkozat-tervezetet
terjeszt be a jövő heti ülésszakon, és ebben javasolja - a
háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások szellemében -, hogy
október 23-a legyen a nemzeti megbékélés napja.

    A bizottság tagjai Roszik Gábor indítványa ellenében Szűrös
Mátyás javaslata mellett voksoltak.

    A jogi bizottság ezután - paragrafusonként - kialakította
álláspontját a büntető eljárásról szóló törvény módosításával
kapcsolatos képviselői javaslatokról. Élénk vitát váltott ki Horváth
Jenő azon javaslata, miszerint ,,A védő jelen lehet a tanuk
kihallgatásánál. A védő a tanukhoz kérdéseket intézhet. E jog
gyakorlása azonban a tanuk kihallgatását nem késleltetheti.,, A
testület végül is elvetette e módosító javaslatot, elfogadva a
Belügyminisztérium képviselőjének érvelését. Diczig István ezredes,
a BM bűnügyi csoportfőnökének helyettese szerint ugyanis nem ritka,
hogy 15-20 gyanusítottat, 100-150 tanut kell kihallgatni a nyomozás
során, legtöbbször tehát kivihetetlen lenne a védők mozgósítása.
Arról nem is szólva, hogy azok a gyanusítottak, akiknek van
meghatalmazott védőjük, ilymódon előnyhöz jutnának. Az ismeretlen
tettes ellen folytatott nyomozás során pedig - értelemszerűen - védő
még színre sem lép. (folyt. köv.)


1989. szeptember 22., péntek 15:38


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)

"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD