 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése
|
1989. szeptember 22., péntek - A múlt héten félbemaradt ülését
folytatta pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottsága a Parlamentben. Az ülésen a képviselőknek arról kell
állást foglalniuk, hogy egyetértenek-e a Büntető Törvényköny
módosításával kapcsolatos új paragrafusokkal, illetve kiegészítő
indítványokkal.
A Büntető Törvénykönyv módosítása feletti vitát megelőzően a
bizottság tagjai az újonnan megválasztott gödöllői képviselő, Roszik
Gábor indítványával ismerkedhettek meg. A képviselő javaslatában azt
szorgalmazza, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán külön
napirendi pontként tárgyalja meg október 23-a nemzeti ünneppé
nyilvánításának kérdését. Roszik Gábor álláspontja szerint október
23-át mint a népfelség napját nemzeti ünneppé és egyúttal
munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.
Ezzel kapcsolatban Soltész István, az Országgyűlés főtitkára
tolmácsolta Szűrös Mátyás véleményét. Emlékeztetett arra: a Ház
elnöke augusztus 20-ai, ópusztaszeri beszédében már felvetette, hogy
október 23-a legyen nemzeti emléknap. Szűrös Mátyás tehát úgy véli,
hogy a Parlamentnek nem önálló napirendi pontként kellene
megvitatnia ezt a kérdést, de ő maga egy nyilatkozat-tervezetet
terjeszt be a jövő heti ülésszakon, és ebben javasolja - a
háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások szellemében -, hogy
október 23-a legyen a nemzeti megbékélés napja.
A bizottság tagjai Roszik Gábor indítványa ellenében e javaslat
mellett voksoltak. (MTI)
1989. szeptember 22., péntek 11:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|