|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (1. rész)
|
1989. szeptember 20., szerda - A kormány csak az Alkotmánymódosítással összefüggő, továbbá a már elfogadott törvényekhez kapcsolódó vagy azokat módosító törvényjavaslatokat nyújtsa be az Országgyűlésnek - így foglalt állást szerdai ülésén az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság.
A Minisztertanács csütörtöki ülésén foglalkozik azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyeket - megítélése szerint - a jelenleg működő parlamentnek kell megtárgyalnia. Így az Országgyűlésnek - a kormányelőterjesztéshez csatolt melléklet szerint - októbertől az év végéig 30 olyan törvényjavaslatot, illetve tájékoztatót kellene a napirendjére tűznie, amelyek a békés átmenet feltételeinek megteremtéséhez és a gazdaság működőképességének biztosításához nélkülözhetetlenek. A Parlamentnek foglalkoznia kell azokkal a képviselői indítványokkal is, amelyeket tavaly októbertől az idén júniusig terjedő időszakban az Országgyülés jóváhagyott, s ezekről a kormány beszámolási kötelezettséggel tartozik a parlamentnek. Ismeretes viszont, hogy a politikai egyeztető tárgyalások hétfői plenáris ülésén aláírt dokumentum értelmében a jelenlegi parlament működésének utolsó szakaszához érkezett. A megállapodásnak az a kitétele, amely szerint a november végi köztársasági elnökválasztást követő 90 napon belül ki kell írni az országgyűlési képviselőválasztásokat, azt jelenti: az 1985-ben megválasztott törvényhozók decemberben üléseznek utoljára. A bizottsági ülésen résztvevő képviselők a törvényjavaslatok listája láttán kijelentették: a hátralévő időre tekintettel ez a törvénytervezet-áradat nem teszi lehetővé a szükséges felkészülést sem, nemhogy a felelősségteljes döntést. Erre a dilemmára Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke megjegyezte: jelenleg a kormány egy feltételezett helyzet törvényeit készítheti elő, s a parlament feladata a kodifikálás. Ez azonban senkit sem ment fel a felelősség alól. A politikai egyeztető tárgyalások eredményeként kialakult helyzettel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot: a polgári demokráciákban a politikai alkudozások színtere általában a parlament. Magyarországon ez az alku sajátos helyzetben, a parlamenten kívül zajlott. A parlamentnek alkotmányos joga, hogy másként döntsön, ezért azonban a nemzetnek tartozik történelmi felelősséggel. (folyt. köv.)
1989. szeptember 20., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (2. rész)
|
Az államtitkár egyébként már a bizottsági ülés kezdetén kifejtette: a képviselők teherbíróképessége mellett a kormánynak figyelembe kellett vennie azokat a kényszerítő körülményeket, amelyek folytán mind a kormány, mind pedig az Országgyülés válaszol a kihívásra. Azaz: megalkotja a jogállamiság, továbbá a gazdaság müködőképességéhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtését, a piacgazdaság kiépítését szolgáló törvényeket. Mindezek mellett még ennek a parlamentnek kell döntenie Bős-Nagymaros, a Bécs-Budapest világkiállítás, a lakáspolitikai koncepció kérdésében, valamint a hároméves kormányzati programról. A képviselőknek a javaslat szerint a szeptemberi ülésszak folytatásaként októberben 7, majd novemberben 12, decemberben pedig 11 törvényjavaslatot kellene megtárgyalniuk. A kezükbe adott listából azonban nem derül ki számukra: a javasolt törvénytervezetek mennyire függnek össze egymással, illetve a korábban elfogadott törvényekkel. Nem ismerik a tervezett módosításokat, így azt sem tudják eldönteni, hogy szükséges-e tárgyalni azokat, avagy nyugodtan örökül hagyhatják az új parlamentnek. Ezért azt javasolták a kormánynak: alaposan mérlegelje, hogy melyek azok a törvénytervezetek, módosítási javaslatok, amelyek elhalaszthatók a jövő évre, az egymással összefüggő törvényjavaslatokat pedig együttesen tárja a parlament elé. Az államtitkár is, a képviselők is - bár meglehetősen bizonytalanul - felvetettek egy-egy olyan törvényjavaslatot, amelynek tárgyalását szerintük elhalaszthatják. Abban megegyeztek: célszerü, hogy az Elnöki Tanács alkosson törvényerejü rendeletet a cégbírósági eljárásról. Abban azonban már megoszlottak a vélemények, hogy szükséges-e a hátralévő időszakban megalkotni a postáról és távközlésről, a kereskedelemről, a társadalombiztosításról, a nemzetközi szerződések megkötéséről vagy a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényeket. A képviselők - végül is nem tudván eldönteni, mit javasolnak törölni a törvényjavaslatok listájáról - azt latolgatták, milyen módszerekkel takaríthatnak meg időt a valóban fontos kérdések tárgyalása érdekében. Schőner Alfréd (országos lista) megfontolásra ajánlotta azt a nemzetközi parlamentarizmusban közismert gyakorlatot, hogy az egy-egy témakörben azonosan gondolkodó képviselők véleményét egy, közülük kiválasztott képviselőtársuk tolmácsolja. Úgy vélekedett - s többen egyetértettek vele -: a képviselőknek le kell mondaniuk arról, hogy önmaguk, tevékenységük igazolásaként akkor is hozzászólnak, ha előttük már 25-ször elhangzott mondandójuk lényege. (folyt. köv.)
1989. szeptember 20., szerda 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (3. rész)
|
Ugyanez vonatkozik az interpellációkra és kérdésekre is. Javaslatainak sorában szerepelt, hogy az ülésszakon maximálisan 6-7 percben határozzák meg a felszólalások időtartamát. Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.) azt ajánlotta: az interpellációk és a kérdések ne a parlament előtt hangozzanak el, hanem azokat írásban adják be, s az illetékesek írásban válaszoljanak rájuk. Mindezt csatolják a képviselői anyagokhoz. Dobi Ferenc (Pest megye 6. vk.) - ugyancsak az időtényezőre tekintettel - arra kérte a kormányt: ne tegye nevetségessé a képviselőket, s így a parlamentet azzal, hogy olyan törvénymódosítási javaslatokat terjeszt elő, amelyeket rövid időn belül ismét módosítani szükséges. Ezt mérlegelje a hátralévő időben is. Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a képviselők aggályait összegezve kijelentette: nem szívesen vállalná a szavazógép szerepét. Kifejtette: miután még nem ismeri a törvényjavaslatokat, ezekben szerepelhetnek olyan tételek, amelyeket nem tud támogatni. Mindezek mellett nem lát garanciát arra sem, hogy az ülésszak előtt egy nappal - a pillanatnyi helyzetnek megfelelően - nem vonnak vissza kardinális törvényjavaslatot. Az ad hoc bizottság végül úgy foglalt állást: amennyiben a javaslataira nem reagál a kormány, a plénumon szót kérnek. (MTI)
1989. szeptember 20., szerda 17:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|