|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország-Izrael: régi szakítás, új kezdet (1.rész)
|
1989. szeptember 19. (MTI-Panoráma) - ,,Túllépünk a múlt hibáin,, ,,helyes irányba tett jó lépés,,: e szavakkal üdvözölte hétfőn Horn Gyula magyar és Mose Arensz izraeli külügyminiszter Budapesten a két ország 22 éve megszakított diplomáciai kapcsolatainak felújítását. Tehát: a múlt. Izrael állam - a palesztinai telepesek szabadságharcán és a nagyhatalmi számításokon kívül - annak a nemzetközi lelkiismeretfurdalásnak köszönheti létét, amely a a második világháborús vészkorszak pusztítása láttán eltöltöttew a világot. A bécsi döntésekkel megnövelt területű Magyarországról 600 ezer zsidót pusztíttak el a nácik és a magyar fasiszták. A felszabadulás után Magyarországról is megindult a zsidóság maradékának egy része az új haza felé. A 4,5 millió lakosú Izraelben ma 300 ezerre tehető a Magyarországról, illetve a történelmi magyar nyelvterületről kivándorlottak és leszármazottaik száma. A Szovjetunió küldötte -Andrej Gromiko, a későbbi külügyminiszter - 1947. novemberben Izrael állam megteremtése mellett szavazott az ENSZ-ben. Természetes, hogy nem sokkal a független állam 1948. májusi kikiáltása után Magyarország is nagykövetet cserélt Izraellel. A kapcsolatok minden különösebben látványos eredmény nélkül 1950-51-ig fejlődtek, s addig Magyarországról többé-kevésbé legális volt a kivándorlás is Izraelbe. A jóviszony először a Sztálin cionistaellenes pereinek és Rákosi hasonló előkészületeinek esett áldozatul 1953 tájt. A magyar és az izraeli történelem rövid időre akaratlanul is összekapcsolódott az 1956. október végi, november eleji napokban. Izrael, az ellenséges arab beszivárgásra hivatkozva, brit és francia támogatással, megtámadta Egyiptomot és elfoglalta a Sinai-félszigetet. Sokan ma is úgy vélik, a nemzetközi színtéren ez a kaland könnyítette meg a szovjet vezetésnek, hogy a maga részéről viszont beavatkozzék Magyarországon, noha a közvetlen összefüggésre nincs írásos bizonyíték. A laza magyar-izraeli kapcsolatok végleg megszakadtak 1967. június 12-én, a ,,hatnapos háború,, után egy nappal. Előzőleg az izraeli hadsereg, a fenyegetőnek tartott egyiptomi-szíriai fellépésre hivatkozva hat nap alatt ismét elfoglalta a Sinai-félszigetet, elragadta Szíriától a Golan-fennsíkot, Jordániától pedig a Jordán folyó nyugati partját. A diplomáciai kapcsolatok megszakításával a magyar kormány a Varsói Szerződés tagállamainak egyeztetett döntését hajtotta végre. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd 13:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország-Izrael: régi szakítás, új kezdet (2.rész)
|
Vagy két évtizedig csupán az MSZMP és az Izraeli Kommunista Párt tartotta kapcsolatot. A nemzetközi enyhülés adta lehetőségekre először Izraelben figyeltek fel. Az ottani kisebb baloldali pártok támogatásával működő békemozgalmak már a hetvenes évek végétől nem egy úgynevezett békeküldöttséget menesztettek Magyarországra is. Az Országos Béketanács vendégei voltak, hogy ismerkedjenek, barátkozzanak, és hozzák a budapesti illetékesek tudomására, hogy a hivatalos és Magyarországon keményen elítélt izraeli kormánypolitikán kívül van egy ,,másik Izrael,, is, amely megegyezéses békét keres az ország szomszédaival. Állampolgári kezdeményezésre magyar származású értelmiségiek részvételével Izraeli-magyar Kapcsolatokat Fejlesztő Társaság is alakult a nyolcvanas évek elején Izraelben az emberek és az intézmények - egyelőre csak a tudományos intézmények - kapcsolatainak előmozdítására. Izraelből már rég lehetett Magyarországra utazni, ám 1987 előtt Magyarországról oda csak az utazhatott magánánútlevéllel, aki rokoni meghívást tudott felmutatni. A Magyarországon járt izraeli küldöttek mindannyiszor kifejtették: csapás az izraeli baloldalra és ezzel a közel-keleti béke ügyére is a szocialista országok elzárkózása, mert az árnyalatokkal nem törődő elítélés-zuhatag hozzájárul a baloldal lejáratásához a választópolgárok szemében. Ha nem is az izraeli érvek, de a nemzetközi helyzet 1985-re megérlelte a magyar-izraeli közeledést is. 1985. szeptemberben magyar-izraeli külügyminiszteri találkozó volt az ENSZ-ben, az első Izrael állam megalapítása óta. 1988. márciusban izraeli érdekképviseleti iroda nyílt Budapesten a svájci nagykövetség keretében és magyar iroda Tel Avivban, a svéd diplomácia jóvoltából. Azóta gyakoriak a látogatások, Jichak Samir kormányfő már kétszer járt Magyarországon. És a jövő? A gyorsan fejlődni remélt kapcsolatok alapja a kölcsönös érdek. Izraelben gyakran mondják: ideális partnerek Magyarország számára, hiszen szabadkereskedelmi egyezményük van mind a Közös Piaccal, mind az Egyesült Államokkal. Tavaly novemberben magyar gazdasági napok voltak Tel Avivban. Március óta az El Al és a Malév gépei hetente többször fordulnak Budapest és Tel Aviv között. A két ország illetékesei idegenforgalmi, kamarai, mezőgazdasági, egészségügyi együttműködési megállapodásokat írtak alá. Küszöbön áll a műszaki-tudományos egyezmény megkötése. A nyáron Izrael megszüntette a különleges importengedélyezési eljárást a magyar árukkal szemben - most a magyar cikkek az EFTA-országokéhoz hasonló elbánással jutnak be az izraeli piacra - és kölcsönös vámcsökkentést is végrehajtottak 16 árucsoportra. (folyt)
1989. szeptember 19., kedd 13:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország-Izrael: régi szakítás, új kezdet (3.rész)
|
A kereskedelem gyorsan fejlődött. Magyarország 1987-ben 13,8 millió dollárért, tavaly 21 millió dollárért exportált Izraelbe. A behozatal 8,6 millió dollára, illetve 10,6 millió dollár volt., Idén folytatódik a növekedés, de a forgalom kiegyensúlyozottabb: az első felévben a magyar kivitel már 8,5 millió dollár volt, a behozatal pedig 9 millió dollár. Ki tudja, vajon a magyar-izraeli kereskedelmi forgalom eléri-e valaha is a forgalom azt az évi 400 millió dollárt - 350 millió dolláros magyar többlettel -, amekkora Magyarország és az arab világ kereskedelme? Kovács László külügyminisztériumi államtitkár hétfő esti ajtóértekezletén azt mondta: a magyar kormány tájékoztatta döntéséről a budapesti arab nagyköveteket és nem tiltakoztak, sőt, volt aki megértését nyilvánította. ,,Reméljük, ez így is marad,,, mondta az államtitkár. A diplomáciai kapcsolatok felújítását a Varsói Szerződés-beli partnerekkel sem egyeztette a magyar kormány, bár előzetes tájékoztatást adott. Budapesten is, Tel Avivban is úgy vélik: az emberi és a gazdasági kapcsolatok szempontjából immár elengedhetetlen és hasznos a diplomáciai kapcsolat, a politikában pedig az esetleg eltérő nézetek ellenére nem xa szembenállást kell keresni. Ha Magyarország egyáltalán tehet valamit a közel-keleti békéért és ezzel a nemzetközi légkör javításáért, akkor ezügyben ugyancsak nélkülözhetetlen a jóviszony minden érdekelt féllel. +++
1989. szeptember 19., kedd 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|