Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés szakbizottságainak ülése - összefoglaló (1. rész)
1989. szeptember 18. - Az Országház szinte valamennyi ülésterme foglalt volt hétfőn: a parlamenti szakbizottságok közül négy is összeült, hogy aktuális kérdéseket vitassanak meg a képviselők, illetve véleményt mondjanak a szeptember 26-ai ülésszakra beterjesztett napirend egyes javaslatairól. Az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjait Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatta a tárca profiljának átalakításáról, illetve a kultúrpolitika intézményrendszerének felülvizsgálatáról. Ismertette egyebek között, hogy a minisztériumban már megkezdte munkáját az egyházi főosztály, amelyben a négy nagy egyház, illetve a szabadegyházak képviseletében öt egyházi személy gondozza teljes önállósággal az ügyeket. A tárcához került nemzetiségi-kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban azt emelte ki, hogy még ma sincs meg a kormányzati politika megfelelő ereje, amivel a különböző hatóságokat rábírná e probléma - köztük nem utolsó sorban a cigánykérdés - súlyának megfelelő kezelésére. A legnehezebb feladatok között említette a sporttal kapcsolatos tennivalókat, mondván: az eddigi sportbürokrácia leépítése nagy figyelmet kíván azért, hogy a tömeg- és diáksport megkapja megfelelő rangját akár úgy is, hogy a támogatást a versenysporttól vonják el. Glatz Ferenc szólt arról is, hogy a minisztérium milyen intézkedéseket kíván életbe léptetni a ,,kúltúrszenny,, visszaszorítására, lehetőleg nem adminisztratív intézkedéseket hozva. Kifejtette annak szükségességét is, hogy új módon kívánják a támogatásokat elosztani a kulturális szféra - a film és a könyvkiadás - jelenleg rendkívül elbürokratizálódott intézményrendszerének. Felvillantotta azokat az elképzeléseket is, amelyekkel a kulturális lapok finanszírozását kívánják megoldani. A kulturális bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a ki- és bevándorlási, valamint a külföldi utazásokat és az útleveleket szabályozó törvényjavaslatt ról. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai a hazai gyógyszerforgalmazás és -támogatás megújítására kidolgozott javaslatokat vitatták meg. A polémiában központi helyet foglalt el a magángyógyszertárak létesítésének kérdésköre. Erről dr. Csehák Judit, a tárca vezetője kifejtette: az egészségügyi kormányzat nem az egészségügyet akarja reprivatizálni, hanem azt szeretnék elérni, hogy szabályozott keretek között legyen mód törvényesen vállalkozni az egészségügyben is. (folyt.köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 19:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés szakbizottságainak ülése - összefoglaló (2. rész)
Személy szerint egyébként nem értett egyet azzal a javaslattal, amely azt szorgalmazza, hogy a hiánygyógyszereket valutáért árusítsák. Ugyanakkor hozzátette, hogy a gyógyszerészetben is szeretnék alkalmazni az import liberalizálást. A szakbizottság ülésén elhangzott, hogy a gyógyszeripar újabb termelői áremelést jelentett be hétfőn, ez alkalommal 10 százalékosat. Jelenleg folyik az áralku. Az Országgyűlés reformügyi bizottsága az adótörvények módosításáról értekezett. Békesi László pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem kerül októberben a Parlament elé a kormány javaslata az adótörvények módosításáról. A törvényjavaslatok előkészítését olyan erőteljes vita kíséri, hogy a kormány időben nem tud elkészülni a munkával. Így várhatóan csak novemberben születik majd parlamenti döntés. A pénzügyminiszter szerint az eddigi előkészítő munka során kudarcot vallott a kormánynak az a törekvése, hogy jelentősen csökkentsék az adórendszerben meglévő preferenciákat, s így tegyék lehetővé az adóterhek lefaragását. Eddig a kormány szinte valamennyi preferencia eltörlésére vonatkozó javaslata megbukott. A változtatásokkal kapcsolatban egyébként a pénzügyminiszter elmondta, hogy az általános forgalmi adó rendszerében egyszerűsítéseket terveznek. A javaslatban a vállalkozási nyereségadó csökkentésével számolnak. Lényeges változásként említette, hogy az állami vállalatoknál és szövetkezeteknél bevezetik a vagyon utáni osztalékfizetésének kötelezettségét. Az osztalékfizetés alapja az adózott nyereség lesz, mértéke 18 vagy 20 százalék. A lakosságot leginkább érintő személyi jövedelemadó rendszer alakulásáról elmondta: a kormány eredetileg úgy tervezte, hogy az idei jelentős bérkiáramlás miatt jövőre szükségessé válik az adóterhek növelése, ám úgy tűnik, ez nem fog megvalósulni. A pénzügyi kormányzat a Parlament elé olyan javaslatot terjeszt, amely a jelenlegi adószint megőrzését tűzi ki célul. Ösztönözni kívánják viszont a lakossági befektetéseket, ezért az új befektetések 30 százaléka levonható lesz a személyi jövedelemadóból a törvényjavaslat szerint. (folyt.köv. 1989. szeptember 18., hétfő 19:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés szakbizottságainak ülése - összefoglaló (3. rész)
A Bős-Nagymarossal foglalkozó ad hoc bizottság ülésén Udvari László, a vízlépcsőrendszer építésének kormánybiztosa kiemelte: jelenleg a legszélesebb körben támogatott megoldási forma, hogy a magyar fél kezdeményezze az államközi szerződés módosítását, a bősi erőmű csúcsrajáratásának, s a nagymarosi létesítmény építésének elhagyását, s bősnél az alapüzemmódú működtetést. E változat mellett az MTA, a független szakértők köre és különféle társadalmi mozgalmak nagy része foglalt állást. Ellenzi viszont ezt a formát, s az eredeti koncepció megvalósítását tartja célszerűnek a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, az OVIBER-rel együtt. Mindkét szakmai kör jelentős elemzésekkel rendelkezik. Udvardi László rámutatott: a kormány felelőssége tudatában továbbra is elsősorban az ökológiai követelmények maradéktalan érvényesítésére helyezi a hangsúlyt. Az ad hoc bizottság tájékoztatót hallgatott meg a csehszlovák országgyűlésnek a bős-nagymarosi vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos, úgynevezett 87. számú határozatáról, és úgy foglalt állást ebben a kérdésben, hogy csak az októberi ülésszakot követően válaszoljanak. (MTI) 1989. szeptember 18., hétfő 19:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »