Rendszerváltás és az MTI

	Mose Arensz látogatása (1. rész)
1989. szeptember 18., hétfő - Horn Gyula külügyminiszter meghívására hétfőn rövid munkalátogatásra Magyarországra érkezett Mose Arensz izraeli külügyminiszter. A délelőtti órákban Horn Gyula és Mose Arensz megbeszélést folytatott a Külügyminisztériumban. Ezután a két külügyminiszter aláírta és kicserélte a Magyar Népköztársaság és Izrael Állam közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról rendelkező okmányokat. Az aláírással létrejött a nagyköveti szintű diplomáciai viszony a két ország között. A magyar kormány az aláírás kapcsán egyúttal kifejezte köszönetét a svéd kormánynak, amely a diplomáciai kapcsolatok 1967. június 12-én történt megszakítása óta ellátta a Magyar Népköztársaság érdekvédelmét Izrael államban. A magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló okmányok aláírása után Horn Gyula és Mose Arensz rövid nyilatkozatot adott a sajtó jelenlévő képviselőinek. Horn Gyula az izraeli diplomácia vezetője felé fordulva hangsúlyozta: - Olyan nagy jelentőségű eseménynek vagyunk részesei és tanúi, amely a magyar kormány és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntése alapján jött létre, s amely kifejezi nemcsak a magyar társadalom nagy többségének, hanem általában a magyarságnak is az egyetértését - huszonkét év után helyreállítottuk a Magyar Népköztársaság és Izrael állam között a diplomáciai kapcsolatokat. Ez több dolgot fejez ki. Egyrészt példája annak az új gondolkodásmódnak, amely nemcsak a magyar kormány politikájában, hanem a nemzetközi életben is mind nagyobb teret nyer. Ennek jegyében képesek vagyunk túllépni a múlt tévedésein és előítéletein. Kifejezi azt is, hogy Magyarország és Izrael között, népeink között széles körű kapcsolatok vannak. Egyben tükrözi azt a szimpátiát, azt a rokonszenvet, amelyet egymás iránt érzünk. Meggyőződésem, hogy az érdekképviseleti hivatalok létrehozása óta történt események a magyar-izraeli kapcsolatokban jól demonstrálták ezt a kölcsönös érdeklődést. - Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy vannak és a jövőben is lehetnek nézeteltérések a két ország hivatalos politikája között, de ezekre a nézetkülönbségekre nem szembenállással, konfrontációval kell reagálni, hanem a párbeszéd lehetőségének megteremtésével. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása szilárd, széles körű alapot teremt a párbeszéd erősítéséhez. (folyt. köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 15:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Mose Arensz látogatása (2. rész)
Meggyőződésem, hogy a mi párbeszédünk, jövőbeni politikai tárgyalásaink, konzultációink nem csupán a nemzetközi béke ügyét szolgálják, hanem a közel-keleti térség problémáinak rendezését is. Az a megállapodás, amelyet ma aláírtunk, nem irányul egyetlen ország ellen sem. A Magyar Népköztársaság továbbra is jó viszonyt kíván ápolni az arab államokkal, illetve minden olyan országgal, amely közvetve vagy közvetlenül érintett a régió gondjainak, problémáinak megoldásában. Magyarország a kölcsönös előnyök alapján minden állammal kész ezen kapcsolatok erősítésére. - Kívánom Önnek miniszter úr, önön keresztül kormányának, Izrael népének, hogy minél előbb megtalálja a maga békéjét; megtalálják a békepolitika reális lehetőségeit a térségben, és ezen az alapon - illetve más kölcsönös érdekek alapján - fejlődjön Magyarország és Izrael kapcsolata, együttműködése. A Magyar Népköztársaság kormánya, Külügyminisztériuma mindent megtesz ezeknek a kapcsolatoknak az erősítése, építése érdekében. (folyt. köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 15:53
Vissza »

	Mose Arensz látogatása (3. rész)
Mose Arensz válasznyilatkozatában kifejtette: - Az az érzésem, hogy a most aláírt dokumentum - amely alapján teljes diplomáciai kapcsolatot létesítünk Magyarország és Izrael között - történelmi jelentőségű okmány. Úgy vélem, erre a pillanatra történelmi perspektívából kell tekintenem - Magyarország és Izrael, a magyar nép és a zsidó nép kapcsolatainak története nézőpontjából. Közismert, hogy e kapcsolatok múltjában szomorú fejezetek is voltak: a háború utolsó hónapjaiban szinte teljesen kiirtották azt a nagy zsidó közösséget, amely a II. világháború előtt Magyarországon élt. A túlélők nagy része jelenleg Izraelben él. - Úgy vélem, ma megvetettük az országaink, népeink közötti erős baráti kapcsolatok alapjait. Meggyőződésem, hogy a magyar kormány döntése a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról olyan lépés volt, amelyhez meglehetős bátorságra volt szükség. Izraelben úgy értékeljük a döntést, mint a mai magyar vezetést jellemző bátorság megnyilvánulását. Világszerte vannak olyan országok, amelyek úgy gondolják, hogy a diplomáciai kapcsolatokat ideológiai alapokra kell helyezni. Sem mi, sem önök nem osztják ezt a nézetet. Úgy véljük, hogy a diplomáciai kapcsolatok, s az ezeken nyugvó kommunikáció mindkét nemzet számára előnyöket tartogat. - Izraelben nagy szimpátiával követjük a mai magyar fejleményeket; a szabadság és a demokrácia irányába tett lépéseket. Nagyra értékeljük azt a figyelmet is, amelyet Magyarország tanúsít a közel-keleti békefolyamat iránt. A diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló okmányok aláírása ugyancsak hozzájárul a közel-keleti béke ügyéhez. Hiszen ez, más országokkal egyetemben, önöknek is lehetőséget ad, hogy elősegítsék a párbeszédet Izrael és azon arab országok között, amelyek még nem létesítettek diplomáciai kapcsolatot velünk. - Reméljük, hogy a ma aláírt egyezmény lehetővé teszi a két ország számára a tudás, a technológia cseréjét, s azt, hogy Magyarország és Izrael egymás kölcsönös hasznára együttműködjék. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a délutáni órákban fogadta az izraeli külügyminisztert a Parlamentben. (folyt. köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 16:47
Vissza »

	Mose Arensz látogatása (4. rész)
Az izraeli külügyminiszter Magyarországi látogatásának befejeztével hétfő délután elutazott hazánkból. X X X Magyar-izraeli kapcsolatok A magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 1967. június 12-én szakadtak meg az izraeli-arab háború kirobbanása nyomán. A diplomáciai kontaktusok felbontása következtében gyakorlatilag az élet minden területén megszűnt hazánk és a közel-keleti ország együttműködése. A befagyott kapcsolatok a nemzetközi helyzet kedvező alakulása eredményeként - a két ország kölcsönös érdekeit követve - lassú felmelegedésen mentek keresztül. Mindenekelőtt a kulturális, a sport és a turisztikai kapcsolatok indultak biztató fejlődésnek. A fokozatosan kiteljesedő kapcsolatépítés nyomán az 1980-as évekre az érintkezések korábbi keretei már szűknek bizonyultak. Az új tartalommal megtelő együttműködés új kereteinek kiépítését szolgálta az az 1987-ben kötött berni megállapodás, amely értelmében a Svéd Királyság tel-avivi nagykövetségének keretében magyar, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövetségének keretében pedig izraeli érdekképviseleti irodát állítottak fel. Az érdekképviseleti irodák 1988 márciusában kezdték meg működésüket. A kapcsolatok fejlesztésében tapasztalható minőségi változások az együttműködés számos gyakorlati lépésében öltöttek testet. Ezek sorában 1988-ban idegenforgalmi és sport együttműködési megállapodás született a két ország között, 1989-ben pedig két légitársaság kötött megállapodást a Budapest és Tel-Aviv közötti közvetlen légi járat megindításáról. A közvetlen légi híd megteremtését különösen időszerűvé tette, hogy mind Izraelben, mind Magyarországon ugrásszerűen megnőtt az egymás országába látogató turisták száma. (1988-ban több mint 30 ezren látogattak hazánkba a közel-keleti országból.) Az érdekképviseleti hivatalok felállítását követően számos magas szintű látogatás segítette a kapcsolatok elmélyítését, a gazdasági együttműködés megalapozását. A különféle tárcák irányítóinak kölcsönös látogatásai mellett két ízben is Budapesten járt Jichak Samir, Izrael miniszterelnöke. A gazdasági kapcsolat erősödésére utal, hogy az elmúlt két évben csaknem megduplázódott a magyar-izraeli kereskedelmi forgalom, amely 1988-ban 31.5 millió dollár volt. A dinamikusan fejlődő, ám egyelőre meglehetősen szerény forgalom messze elmarad a lehetőségektől. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a magyar és az izraeli fél kölcsönös várakozásai szerint további lendületet adhat az együttműködés elmélyítésének, ugyanakkor a magyar remények szerint a kapcsolatok újrafelvétele a közel-keleti helyzet rendezésére is jótékony hatással lehet. (MTI) 1989. szeptember 18., hétfő 18:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »