Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Reformügyi Bizottsága az adótörvények módosításáról (1. rész)
1989. szeptember 18., hétfő - Nem kerül októberben a Parlament elé a kormány javaslata az adótörvények módosításáról - mondotta Békesi László pénzügyminiszter az Országgyűlés Reformügyi Bizottságának hétfői ülésén. A törvényjavaslatok előkészítését olyan erőteljes vita kíséri, hogy a kormány időben nem tud elkészülni a munkával. Így várhatóan az adótörvények módosításáról a Parlament csak novemberben dönthet. A pénzügyminiszter szerint az eddigi előkészítő munka során kudarcot vallott a kormánynak az a törekvése, hogy jelentősen csökkentsék az adórendszerben meglévő preferenciákat, s így tegyék lehetővé az adóterhek lefaragását. Az előkészítő tárgyalások során a kormány szinte valamennyi preferencia eltörlésére vonatkozó javaslata megbukott. A változásokkal kapcsolatban Békesi László elmondotta, hogy az általános forgalmi adó rendszerben elsősorban egyszerűsítéseket terveznek. Várhatóan továbbra is fennmarad a beruházásoknál a forgalmiadó-fizetési kötelezettség. Egy lényeges változtatás, hogy a magánkereskedelemben, illetve a magán árutermelésben be kívánják vezetni a számlaadási kötelezettséget. A törvényjavaslatban a vállalkozási nyereségadó csökkenésével számolnak. Két változatot kíván e téren a kormány beterjeszteni. Amennyiben lehetővé válik a támogatások drasztikus lefaragása, a vállalkozási nyereségadó a jelenlegi 50-ről 40 százalékra csökkenhet, ellenkező esetben a kormány 45 százalékot javasol. Lényeges változás, hogy az állami vállalatoknál és szövetkezeteknél bevezetik - amennyiben erről az Országgyűlés dönt - a vagyon utáni osztalékfizetési kötelezettséget. (Mint ismeretes, ez a javaslat már a múlt esztendőben is felvetődött, akkor azonban a képviselők elvetették, és átmeneti megoldásként egy évre elfogadták a 4 százalékos vállalkozásokat terhelő adót. Ezt a tervek szerint jövőre eltörlik.) Az osztalékfizetési kötelezettség mértéke 18, vagy 20 százalék lehet - a Parlament döntésének megfelelően. Az osztalékfizetés alapja az adózott nyereség lesz. Az ebből befolyó pénzt a költségvetés az állami beruházások finanszírozására kívánja fordítani. (folyt.köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 16:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Reformügyi Bizottsága az adótörvények módosításáról (2.rész)
A lakosságot leginkább a személyi jövedelemadórendszer alakulása érdekli. Bár a kormány eredetileg úgy tervezte, hogy az idei jelentős bérkiáramlás miatt jövőre szükségessé válik az adóterhek növelése, ez úgy tűnik, nem fog megvalósulni. A pénzügyi kormányzat a Parlament elé olyan javaslatot terjeszt, amely a jelenlegi adószint megőrzését tűzi ki célul. Ösztönözni kívánják viszont a lakossági befektetéseket, ezért a törvényjavaslat szerint az új befektetések harminc százaléka levonható lesz a személyi jövedelemadóból. A kormány fontolgatja a tételes költségelszámolási lehetőség bevezetését a jelenlegi átalányrendszer helyett. E téren igen nagy az ellenállás, a korábbi vitákon általában nem értettek egyet a javaslattal. A kormány szerint azonban az ellenőrizhetőség és a tisztességes elszámolás ezt mindenképpen megköveteli. A pénzügyminiszter tájékoztatója után Horváth Jenő (Budapest), a Parlament adóügyi albizottságának tagja mondotta el a testület véleményét a beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. Felvetette, egyáltalán szükség van-e arra, hogy a jelenlegi Parlament döntsön ilyen fontos kérdésekről, mint a három adótörvény alapvető megváltoztatása. Véleménye szerint a beterejesztett javaslatok túl sok kompromisszumot tartalmaznak, és nem felelnek meg a korábban elfogadott elképzeléseknek. A jelenlegi parlament pedig nem alkalmas arra, hogy érdemben tárgyalja ezeket a fontos törvényeket. Morvay László (Budapest) elmondotta, hogy a közelmúltban megalakították a parlamenti képviselők vállalkozási frakcióját. Ez a frakció szakértőket is felkért az adótörvények tanulmányozására. Az egyik szakértő, Kovács István az ülésen is részt vett, és kifejtette: a jelenlegi szabályozás egyáltalán nem vállalkozásbarát. Véleménye szerint az adórendszer ,,fél attól,,, hogy egyesek gyarapodnak, ezt mindenképpen meg kellene változtatni. Az induló vállalkozásokat pedig adókedvezményekkel szükséges támogatni. Gágyor Pál (Budapest) nem értett egyet azzal, hogy a kormány végleg letett a családi jövedelemadó-rendszer kimunkálásáról. A személyi jövedelemadó alapvetően családellenes. Szerinte arra is szükség van, hogy a jelenlegi rendszerben se kelljen adót fizetni azoknak, akik a létminimum alatt élnek. Koltai Jenő, a reformbizottság szakértője azt kifogásolta, hogy továbbra sem változott a kormány adófilozófiája. (folyt.köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 16:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Reformügyi Bizottsága az adótörvények módosításáról (3.rész)
A szemlélet változatlan: az adóértékeket magasan tartják, mert a költségvetés kiadásai rugalmatlanok. Újabb és újabb preferenciák keletkeznek, az adórendszer a különböző érdekcsoportok és ágazatok kívánságainak megfelelően átalakul. Nagy Endréné (Heves m.) azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat egyáltalán nem vette figyelembe az adóügyi albizottság véleményét. A Pénzügyminisztérium - hangsúlyozta, minden ellenvélemény ellenére - véghez viszi azt, amit akar. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest) szerint továbbra is csak a jelenlegi adórendszer toldozgatása folyik, radikális változtatásra nem került sor. Haraszti Ákos, a Nagycsaládosok Egyesületének képviselője szintén azt rótta fel, hogy csak átmenetileg sikerül megoldani a sokgyermekesek gondjait. A családi jövedelemadózás bevezetésétől véleménye szerint nem lehet eltekinteni. A bizottság végül is úgy határozott, hogy októberben a már véglegessé váló törvényjavaslatokat ismét megtárgyalja. A testület egyetértett azzal, hogy a kormány a jogszabály-tervezeteket novemberben terjeszti a Parlament elé. A hosszan tartó vita után a képviselők az utolsó napirendi pontot viszonylag gyorsan megtárgyalták. Farkas István pénzügyminiszter-helyettes ismertette az értéktörvény tervezetét, amelyet a bizottság tagjai különösebb véleménynyilvánítás nélkül elfogadtak. (MTI) 1989. szeptember 18., hétfő 16:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »