Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (1. rész)
1989. szeptember 18., hétfő - A művelődési tárca profiljának átalakításától kezdve a kultúrpolitika intézményrendszerének felülvizsgálatáig csaknem valamennyi aktuális művelődéspolitikai kérdést érintett, illetve az eddig megtett intézkedésekről és a további tennivalókról számolt be Glatz Ferenc művelődési miniszter a kulturális bizottság hétfőn, a Parlamentben megtartott ülésén. Ismertette egyebek között, hogy a minisztériumban már megkezdte munkáját az egyházi főosztály, amelyben a négy nagy egyház, illetve a szabad egyházak képviseletében öt egyházi személy gondozza teljes önállósággal az egyházakkal kapcsolatos ügyeket. A Művelődési Minisztérium sporttal kapcsolatos tevékenységéről szólva a legnehezebb feladatnak az eddigi sportbürokrácia leépítését s annak a félelemnek a legyőzését említette, hogy a tömeg- és diáksport - amelyre a tárca nagy figyelmet kíván fordítani - a versenysporttól fogja a támogatást elvonni. A tárcához került nemzetiségi-kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban azt emelte ki, hogy még ma sincs meg a kormányzati politikának a megfelelő ereje, amivel a különböző hatóságokat rábírná e probléma - köztük nem utolsósorban a cigánykérdés - súlyának megfelelő kezelésére. Nem tisztázott még a Pozsgay Imre vezette tanács és a Művelődési Minisztérium ezzel kapcsolatos tevékeknységi köre sem. A tárca profiljában - mint mondotta - kiemelkedő helyet kap az értelmiségpolitika, ám hogy ebben az egész kormányzat, így a pénzügyi és más ,,lobbyk,, szemléletével kell megütközni, arra jó példa a pedagógusok fizetésemelése körüli hosszas vita, valamint annak a törekvésnek a fogadtatása, hogy az adórendszer módosításakor megmaradhasson a kuturális szféra úgymond kezdvezményett helyzete. Glatz Ferenc szólt azokról az intézkedésekről, amelyek minisztersége első napjaiban léptek életbe. Bár véleménye szerint a ,,kultúrszenny,, tapasztalható elterjedésének nem a cenzúra eltörlése az elsődleges oka, a minisztérium gondolkodik azon, hogy milyen fékeket lehet jogszabály-módosítással beállítani, így például svéd mintára a pornográf termékek adóztatásával. Érintette az orosznyelv-tanárok átképzésével, illetve az idegen nyelvi programmal kapcsolatos tennivalókat is. Beszélt a minisztérium előtt álló legközelebbi feladatokról, így a kulturális szféra - film, könyvkiadás - rendkívül elbürokratizálódott, elkényelmesedett intézményrendszerének felülvizsgálatáról, a támogatások új módon történő elosztásának kialakításáról. (folyt.köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 15:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (2. rész)
Kiemelten foglalkozott a kulturális lapok finanszírozásával. A jelenlegi folyóirat-struktúra fenntartásához is száz milliók hiányoznak - mondotta - , s tudomásul kell venni, hogy ma már új lapok köré kezd szerveződni a kulturális élet, s ezeket sem lehet kihagyni a támogatásból. A megoldási elképzelések között szerepel például egy új lapkiadó részvénytársaság létrehozása, illetve, hogy évente nyilvános pályázat alapján döntsenek a költségvetési pénzhányad felosztásáról. A miniszter beszámolt arról is, hogy elkészült a jelenkori kutatás új szabályozása, amelynek alapján minden érdeklődő számára betekinthetőek a levéltári anyagok - az elmúlt 30 év kivételével. Az egyetemeken egyébként előtérbe került az 1945 utáni történelem kérdése: 5 millió forintos alapítvány segíti majd a legújabb kori forráskutatásokat. A beszámolót követő hozzászólás során többen felhívták a figyelmet arra, hogy túl sok az áttétel azon az úton, amelyen a pedagógusbér-rendezésre szánt milliók eljutnak az iskolákhoz, s javasolták a miniszternek, hogy a nyilvánosság előtt is tisztázza, miből fedezhető, s miből áll össze az újabb rendkívüli béremelés. Varga Imre (országos lista) az elhagyott szovjet laktanyák oktatási célú hasznosítását indítványozta, Bokor László (Budapest) pedig bemutatta a most elkészült első történelem video-tankönyvet. Számos képviselő tiltakozott egyébként az ülésen az ellen a gyakorlat ellen, hogy ugyanazon a napon, egyidőben több bizottsági ülést tartsanak. Ezt követően Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Manherz Károly művelődési miniszterhelyettes válaszolt Sebők József és Boros László képviselők korábbi interpellációira, amelyeket a Heves megyei pedagógusok elmaradt bérfejlesztése, illetve a Külkereskedelmi Főiskola bővítése tárgyában tettek. (folyt.köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 15:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országyűlés kulturális bizottságának ülése (3. rész)
A képviselők a szünet után a külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. E kérdésekről különösebb vita nem bontakozott ki, mert az eddig napvilágot látott tények jelezték, hogy rendkívül időszerű, humánus törvény van születőben, azt az eddigi fórumokon szinte mindenütt felső fokon méltatták. A kulturális bizottság is úgy foglalt állást, hogy ilyen nyugodt lelkiismerettel még egyszer sem támogatott törvényjavaslatokat. A testület tagjait Túrós András belügyminiszter-helyettes tájékoztatta a tervezetekről, s előadása oly meggyőző volt, hogy ha lettek volna kételyek, azokat is minden bizonnyal eloszlatta volna bevezetőjében. Túrós András felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotás tízéves adósságot törleszt, amikor szinte valamennyi állampolgárnak megadja az abszolut szabadságot az utazásra. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat kapcsán elmondta, hogy az elmúlt másfél évben csaknem ötmillió útlevelet állítottak ki az illetékes szevek, s mindössze 12.500-at utasítottak el, jórészt a büntetett előélet miatt. A változások között említette, hogy a jövőben nem kérő, hanem igénylőlapon kell előterjeszteni az útlevélkérelmet, s a külföldön való tartózkodás idejét gyakorlatilag nem korlátozzák, az az útlevél érvényességéig szól. Ez az intézkedés egyben megszünteti a jogellenes külföldön való tartózkodás intézményét. A tiltott határátlépés a jövőben csak akkor minősül büncselekménynek, ha azt fegyverrel követik el. Az útlevelek számát is csökkentik, megszűnik a szolgálati útlevél - amely jószerivel státuszszimbólummá lett - és a külföldön élő magyar állampolgár útlevele. A diplomata útlevélre jogosultak körét nyilvánosan most szabályozzák először. A belügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy 1990 második felétől új formátumú útlevél bevezetését tervezik, amely a nyugat-európai országokban ismert úti okmányokra hasonlít majd. A határátkelés meggyorsítására a magyar-osztrák határon számítógépes ellenőrzést kívánnak kialakítani. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslatot indokolva Túrós András szólt arról, hogy korábban, családegyesítési szándékkal, évente mintegy 1400-an nyújtottak be kérelmet, a hazatérő magyar állampolgárok száma is e körül alakult. A jogalkotók egyértelmű álláspontja az, hogy egyetlen magyar állampolgárt se lehessen megfosztani attól, hogy hazájába visszatérjen. Ezt külön engedély nélkül megteheti, a külföldi állampolgárnak viszont a bevándorláshoz a hatóságok hozzájárulását kell kérnie. (folyt.köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 16:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országyűlés kulturális bizottságának ülése (4. rész)
A belügyminiszter-helyettes a kérdéseket megelőzve szólt arról: a tárca egyetért azzal, hogy az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házastársa és gyermeke is diplomata útlevéllel utazhasson, s ez a jog illesse meg az országos hatáskörű szervek államtitkárait is. Ellenzi viszont, hogy a megyei tanácselnökök diplomata útlevélben részesüljenek. Megemlítette azt is, hogy a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó jogszabályok még nem készültek el, így nem tudni például, hogy milyen szabályozások vonatkoznak a kivándorló ingóságainak kivitelére. Az egyik képviselő felvetésére Túrós András elmondta, hogy a személyi igazolvány és az útlevél összevonása perspektívikusan elképzelhető. A várható címercsere miatt a régi és az új személyigazolvány takarékossági okok miatt ,,együtt él,, majd a régiek lejártáig. A bizottság tagjai a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat korlátozó rendelkezései közül - ellentétben a Honvédelmi Minisztérium javaslatával - a Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésével értettek egyet a hadkötelezett személyeket illetően. Álláspontjuk szerint ne utazhasson külföldre - a honvédelmi miniszter hozzájárulása nélkül - a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles, valamint az, aki a sorkatonai szolgálat kezdetének várható időpontjáról már értesítést, illetőleg behívó parancsot kapott. (MTI) 1989. szeptember 18., hétfő 16:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »