Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az Országgyűlés Tudománypolitikai és Műszaki Fejlesztési Bizottsága (1. rész)
1989. szeptember 13., szerda - Szerdán az Országház Gobelin termében ülést tartott az Országgyűlés Tudománypolitikai és Műszaki Fejlesztési Bizottsága Biacs Péternek, a bizottság elnökének vezetésével. Az tanácskozás napirendjén szerepelt a Magyar Tudományos Akadémiáról alkotandó törvényre, és a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályára vonatkozó elgondolások megtárgyalása. A képviselők írásos előterjesztést kaptak, s ehhez fűzött szóbeli kiegészítést Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Az írásos dokumentumot az akadémia főtitkára következetesen elgondolásnak nevezte - nem törévnytervezetnek -, mivel a jogalkotói munkába egyelőre még hivatalosan nem kapcsolódtak be a jogalkotás szakemberei. Az elgondolás, melyet eddig már a tudományos közélet számos fórumán megvitattak, három sarokponton nyugszik. Lényege: a Magyar Tudományos Akadémia legyen autonóm testületi önkormányzati elven működő szervezet, s ez jelentse az akadémia külső és belső autonómiáját egyaránt. Vagyis ne funkcionáljon államigazgatási szervezetként és a törvény adta keretek alapján belső szervezeti és működési rendjét is maga határozhassa meg. Fontos szempont, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezzen a szuverén működéshez szükséges meghatározott saját vagyonnal. Az elgondolás szerint ez a vagyon sem tenné nélkülözhetővé azt a garantált állami támogatást, melynek segítségével a Magyar Tudományos Akadémia mint szervezet egyetemesen tevékenykedhet a magyar tudomány egésze érdekében. A tervezetnek az MTA működését alapjaiban befolyásoló új vonása: az akadémia szervezeti rendjébe illeszkedő úgynevezett nagygyűlés létrehozása, amely - ha ezt elfogadják az akadémia köztestületének legfőbb, demokratikus formában választott és alulról építkező intézménye lesz. (folyt.köv.) 1989. szeptember 13., szerda 17:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országgyűlés Tudománypolitikai és Műszaki Fejlesztési Bizottsága (2. rész)
Beszámolója végén Láng István annak a reményének adott hangot, hogy a törvényelőkészítő munka szinkronban lesz a felsőoktatásról készülő törvény előzetes munkálataival, ugyanis célszerű volna, ha a két törvény együtt kerülne tárgyalásra az Országgyűlésen. A vitában dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára (Budapest XII., 37. választókerület) javasolta, hogy a készülő akadémiai törvényről kérjék ki a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségébe tömörült műszaki és természettudományos területen dolgozó szakemberek képviselőinek véleményét is, s azt építsék be a leendő törvény tervezetébe. Bognár József akadémikus annak a véleményének adott hangot, hogy igen fontos lenne kialakítani az akadémia működési rendszerében az önálló tudományos külpolitikát, ugyanis ez nagyban hozzájárulna a hazai tudományos élet fejlődéséhez. Kifejtette azt a nézetét is, miszerint: az innováció előmozdítása érdekében a Magyar Tudományos Akadémiának olyan fórum létrehozását is támogatni kellene, melyen a különböző újat alkotó emberek kicserélhetnék véleményüket és nézeteiket. Gádor Pál (Budapest V., 13. választókerület) arról beszélt, hogy az ismertetett három sarokponthoz járuljon még egy negyedik is, amelyben azt foglalnák össze, hogy az ország mit várhat voltaképpen a magyar tudományos világtól. Mert csak konkrét célok mögé lehet felsorakoztatni a társadalom jelentősebb erőit. Ezzel a megállapításával több megjelent képviselő is egyetértett. Balla Éva (Budapest XIV., 46. választókerület) kritikával illette az elképzelést, mondván: az előterjesztett tervezet nem eléggé kidolgozott, s az akadémia még adós saját helyzetének kritikus feltárásával és értékelésével. Eke Károly (Csongrád megye, Csongrád, 10. választókerület) a tudomány népszerűsítésének fontosságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy a tudomány és a gyakorlat jobb kapcsolódását a leendő törvény is segítse. (folyt.köv.) 1989. szeptember 13., szerda 17:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országgyűlés Tudománypolitikai és Műszaki Fejlesztési Bizottsága (3. rész)
Láng István válaszában több észrevételt is úgy minősített, hogy az beépíthető az új törvény tervezetébe, illetve az akadémia készülő alapszabályába. Ezt követően a bizottság meghallgatta Lotz Ernőnek, a bizottság titkárának tájékoztatóját, a parlament szeptemberi ülésszakára való felkészülésről, majd Biacs Péter, a bizottság elnöke ismertette a jelenlévőkkel a bizottság ez évi üléseinek munkatervét. (MTI) 1989. szeptember 13., szerda 17:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »