|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a határszéli forgalom helyzetéről és fejlesztéséről tanácskozott kedden Pécsett. A képviselők azt vizsgálták: milyen lehetőségek kínálkoznak hazánk és a szomszédos országok határ menti együttműködésének bővítésére, különös tekintettel a mezőgazdasági termelésben, illetve annak anyag- és eszközellátásában játszott szerepére. A tanácskozás helyszínéül azért választották a baranyai megyeszékhelyet, mert a legélénkebb kapcsolatok a déli határunkon alakultak ki Magyarország és Jugoszlávia között, s már eddig is több sikeres gazdasági vállalkozást hoztak létre közösen a Dráván innen és túl működő agrárjellegű vállalatok.
A Baranya Megyei Tanács székházában tartott ülésen, amelyen Cselőtei László elnökölt, részt vettek a határ menti megyék állami és gazdasági szervezeteinek vezető szakemberei, valamint - megfigyelőként - több vállalati vezető is a jugoszláviai Eszékről. A házigazda tisztét betöltő Piti Zoltán, a megyei tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy a Baranyában jelenleg folyó gazdasági szerkezetátalakítás egyik fontos eleme az új piacok felkutatása, s ebben a vonatkozásban további lehetőségeket kínálnak a határ mentén kialakuló termelési és értékesítési együttműködések. Hangot adott annak a véleményének, hogy a határszéli kapcsolatok Pécs-Budapest-Eszék útvonalát mihamarabb váltsa fel a közvetlen Pécs-Eszék út. Cselőtei László arra hívta fel a figyelmet, hogy a határokon nemcsak árucikkek találkoznak, hanem emberek is, ami legalább olyan fontos tény, mint a termékcsere, ha ugyan nem fontosabb. A Baranya és a szomszédos Szlavónia közötti gazdasági kapcsolatokat olyan példaértékű kezdeményezésnek nevezte, amely átvihető az ország más részeire is. A Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élemezésügyi Minisztérium szakemberei közös előterjesztést készítettek az országgyűlési bizottság számára, s ezt Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes szóban is kiegészítette. A mezőgazdasági termelés mennyiségi változásai és a lakossági fogyasztás mennyiségi ingadozásai egyaránt fontos területté teszik az agrárexport számára a határ menti szervezett árucserét - mondotta. S nemcsak a termésfeleslegek levezetése miatt, hanem a választék bővítése és a mezőgazdasági termelést segítő technika beszerzése miatt is szükségünk van a szomszédokkal való közvetlen üzleti kapcsolatokra. (folyt. köv.)
1989. szeptember 5., kedd 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
|
Ám figyelembe kell venni, hogy valamennyi környező országban más a gazdálkodás rendje, mint nálunk, s ez a körülmény megnehezíti, lelassítja az együttműködés fejlődését. Emiatt még nagyobb fontosságot kapnak a helyi (vállalati) kezdeményezések, hiszen gyorsan, rugalmasan reagálhatnak a változó lehetőségekre. Az állam különféle intézkedésekkel kívánja segíteni a határszéli áruforgalom fejlődését. Bővítették például azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a körét, amelyek jogosulttá váltak a határ menti külkereskedelmi együttműködésre. Az üzletek előkészítésére, szervezésére a Konsumex kirendeltségeket létesített a határszéli megyékben, s a jövőben önálló lebonyolítási joggal is felruházzák az irodákat. Magyar kezdeményezésre hasonló kirendeltség alakult a Szovjetunióban (kijevben) és Csehszlovákiában (Kassán). Jelentős elszámolási változások történnek hazánk és a szomszédos szocialista országok között: a határ menti exportkeret bővítésének megfelelően - önfinanszírozási alapon - növelik az importkeretet. A képviselők és a meghívott vendégek közül többen is szóvá tették, hogy a határ menti üzletkötések során indokolatlanul lassú még ma is az ügyintézés. Egy pécsi vállalatigazgató szerint az eladott borjúból tehén lesz, mire átadhatják a külföldi partnernek, azaz: mire az üzlet realizálódik, esetleg már teljesen mások a körülmények, mint amikor a megállapodás történt. Ő is szót emelt a ,,Budapest-monopólium,, ellen. Brezniczky József képviselő (Baranya m.) szorgalmazta, hogy az új vállalkozói rendszernek megfelelően magánosok - kiskereskedők, kisvállalkozók - is részt vehessenek a határ menti forgalomban. A Baranya Megyei Tanács elnöke erre azt válaszolta: szívesen látnak a határszéli térségben minden vállalkozót, aki be akar kapcsolódni a közvetlen árucserébe. Tanaszi János képviselő (Hajdú-Bihar megye) a magyar-román kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi helyzetét firtatta. Szerinte ugyanis a két minisztérium előterjesztése meglehetősen sommásan - négy sorban - ,,elintézte,, a határ menti áruforgalom kérdését, arra hivatkozva, hogy ,,a megyei jelzések szerint is az ilyen jellegű kapcsolatok kiépítése ma még csak tárgyalási szinten mozog,,. A kereskedelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a Magyarország és Románia között kialakult sajnálatos feszült viszony ellenére normálisak a gazdasági kapcsolatok a két szomszédos ország között, s a román fél betartja a gazdasági megállapodásokat. A magyar álláspont az, hogy minden gazdasági kezdeményezést segítünk Romániával kapcsolatban, s úgy tűnik: a másik fél is fogadókész ezen a területen. (folyt. köv.)
1989. szeptember 5., kedd 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (3. rész)
|
A képviselők megkérdezték, hogy a Magyarországon megtermelt és Jugoszláviában feldolgozott cukorrépa, illetve készterméke nem hiányzik-e a hazai piacon, s nem felelős-e a határ menti cukorkooperáció az ellátási nehézségekért. Dull Ferenc, a MÉM kereskedelmi főosztályvezetője elmondta, hogy egy ötéves szerződés alapján évi 9000 hektáron termeltünk nyersanyagot a jugoszláv cukorgyárak számára, s ez olyan előnyös üzletnek bizonyult, hogy további öt évre meghosszabbítottuk a szerződést, és még bővítettük is a termőterületet. Ám a világpiacon tartósan emelkednek a cukorárak, ezért célszerűnek látszik, hogy a ,,cukorjárandóságunknak,, csak egy részét hozzuk haza Jugoszláviából, a többit harmadik piacon értékesítsük. A minisztériumi szakember - a közelmúltban elkészített cukormérleg adataira hivatkozva - cáfolta, hogy cukorhiány fenyeget Magyarországon. Szerinte csupán arról van szó, hogy a bőséges gyümölcstermésnek köszönhetően többet főznek be a háziasszonyok és ennek megfelelően több cukrot használnak fel, továbbá a nyár folyamán indoklatlan felvásárlási láz tört ki az országban. A megnyugtató szavaknak ellentmondani látszanak a főosztályvezető további információi, miszerint a baráti országoktól (NDK, Jugoszlávia) cukrot kértünk kölcsön és azt majd az új termésből adjuk vissza, továbbá igénybe vették a kormány-rendelkezésű cukorkészletek egy részét is, végül előbbre hozták a hazai cukorgyárak feldolgozási kampányának kezdési időpontját. Mindehhez még azt is hozzátette, hogy amennyiben mégis ellátási zavarok támadnának, akkor előbb a nagyfogyasztók cukorkeretét csökkentik, elkerülendő a kisfogyasztás korlátozását. Az országgyűlési bizottság a témát lezárva úgy foglalt állást, hogy a határ menti áruforgalom, s az ahhoz kapcsolódó együttműködés országonként eltérő módon ugyan, de jelentős szerepet játszik a szomszédokkal kialakított kapcsolatrendszerben, segíti a választékbővítést és a mezőgazdasági termelést. A tapasztalatok figyelembe vételével célszerű ezeknek a kapcsolatoknak - a kölcsönös előnyök alapján történő - további bővítése. A testület ajánlásokat fogadott el. Eszerint törekedni kell a közép- és hosszú távú kapcsolatok kiépítésére, mivel azok a nemzetközi munkamegosztásban való nagyobb mérvű részvételt is elősegítik. Követni kell a környező országok gazdaságirányítási rendszereiben bekövetkező változásokat, s ennek figyelembe vételével erőfeszítéseket kell tenni az új típusú együttműködési formák - például vegyes érdekeltségű vállalatok - létrehozására. (folyt. köv.)
1989. szeptember 5., kedd 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (4. rész)
|
Törekedni kell végül a kapcsolatokat elősegítő érdekeltségi rendszer viszonylagos stabilitásának megteremtésére, mivel a gyakori változások a hosszabb távú kapcsolatok kialakulása ellen hatnak. (MTI)
1989. szeptember 5., kedd 18:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|