Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. szeptember 5., kedd - Egyelőre még nincs konkrét döntés azoknak az NDK állampolgároknak az ügyében, akik Magyarországról az NSZK-ba kívánnak távozni. A végleges megoldás időpontjáról napvilágot látott hírek merő találgatások; még napokig, de akár hetekig is elhúzódhat az ügy - jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár a képviselők kérdéseire válaszolva. A magyar diplomácia vezető beosztású képviselője ezzel gyakorlatilag cáfolta az NSZK kormányszóvivőjének tájékoztatását, miszerint már a nagyon közeli időpontban megoldódhat az NDK-s menekültek problémája. Az államtitkár az országgyűlési képviselők előtt megismételte a már korábban is hangoztatott elveket, amelyek szerint Magyarország alapvetően a két német állam ügyének tekinti a probléma megoldását. Ugyanakkor ,,akár tetszik, akár nem,, - fogalmazott az államtitkár - Magyarország érintett az ügyben, ezért közvetlen érdeke, hogy minél hamarabb megoldják az elhúzódó ügyet. Ennek során Magyarország érvényesíteni kívánja az ország belső átalakulásának szellemét, az emberi, humanitárius kérdésekben vallott új álláspontját. A probléma rendezésén gőzerővel dolgozó magyar diplomácia fontos kiindulási pontja az is, hogy, úgymond, egyik relációval - tehát sem az NSZK-val, sem az NDK-val - nem akarja a kapcsolatok romlását. Jelenleg minden, az ügyben érintett fél tárgyalásban áll egymással. Azonban a két főszereplő, az NDK és az NSZK párbeszédében a külügyi államtitkár szerint nincs látványos előrehaladás. Magyarország Bonn és Berlin mellett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával is kapcsolatban áll. Viszont határozott álláspontja, hogy a nyugatra kívánkozó NDK-sok nem tekinthetők menekülteknek. Somogyi Ferenc megerősítette azt a már napok óta közismertté vált tényt, hogy az NDK menekültek ügyében egyedi megoldás születik majd. Ennek mibenlétéről - az ügy kényes volta miatt - nem adott bővebb felvilágosítást. Azt azonban még hozzátette: az egyedi megoldás azt jelenti, hogy magyar részről nem kívánnak precedenst teremteni, mert ez végeláthatatlan sort indítana meg. Egyszóval Magyarország - humanitárius gyakorlata ellenére - továbbra sem szeretne a kelet-európai országokból érkezők számára ugródeszkaként szolgálni nyugat felé. A külügyi államtitkár végül a sajtótól is megértést, türelmet kért. Az ügyben meglehetősen vékonyan csordogáló információ ugyanis éppen a probléma megnyugtató rendezését szolgálja. (folyt.köv.) 1989. szeptember 5., kedd 15:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)
A külügyi bizottság megvitatta a külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a ki- és a bevándorlásról szóló törvények tervezetét is. A két tervezet legfontosabb rendelkezéseit Túrós András belügyminiszter-helyettes foglalta össze. A legfőbb újdonság mindkét esetben maga a törvénytervezet, vagyis az, hogy a korábbi elnöki tanácsi rendeleteket törvényi szintű szabályozás váltja fel. A képviselők által is európai, sőt világszínvonalú munkának tartott jogszabálygyűjtemények világosan deklarálják: az utazáshoz, illetve a lakóhely szabad megválasztásához való jog a magyar állampolgárok alapvető joga. Az utazási szabályok megújításával gyakorlatilag mindenfajta korlátozást feloldanak a ki- és beutazni szándékozó magyar állampolgárokkal szemben. Ennek megfelelően megszűnik például a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalma. Csökkentik az útlevélfajták számát is, s a tervek szerint jövőre már egy új, kisebb méretű, számítógépes feldolgozásra alkalmas magánútlevelet rendszeresítenek. A tervezetek vitájában a képviselők felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy a valóban színvonalas törvénytervezetekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendeletek módosításáról se feledkezzenek meg az illetékes tárcák, hatóságok. Példaként említették a kivándorolni szándékozó állampolgárok nyugdíjfolyósításának ügyét, illetve a kivándorlók itthoni ingatlanjai sorsának rendezését. Elhangzott az is, hogy jó lenne mihamarabb dűlőre jutni az ország címerének dolgában, mert az új okmányokon - például a tervezett új útlevélen - már az új címernek kellene szerepelnie. Anyagi megfontolásokból azonban valószínűleg huzamosabb ideig egymás mellett él majd a régi és az új országjelvény. A külügyi bizottság ezután képviselőket választott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó meghívotti státusára. Mint ismeretes Magyarországot - a Szovjetunió, Jugoszlávia és Lengyelország mellett - az a megtiszteleteés érte, hogy állandó meghívottakat delegálhat az európai testületbe. A hat magyar küldött között lesz a külügyi bizottság két tagja, Réger Antal és Tóth Károly. A testület végezetül Sebők János képviselő önálló indítványát tárgyalta. A törvényhozó azt javasolta, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán mondja ki elhatárolódását az 1968-as csehszlovákiai katonai intervenciótól. (folyt.köv.) 1989. szeptember 5., kedd 16:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (3. rész)
Az előterjesztés kapcsán Berecz János a bizottság elnöke úgy vélte, feltétlenül szükséges, hogy magyar részről elhatárolódjanak a csehszlovákiai beavatkozástól, ám ezt korrekt, politikailag jól kidolgozott formában kell megtennie a törvényhozásnak. A lényeg az, hogy a törvényhozásnak nem történelmi ítéletet kell mondania, hanem világos elhatárolódást kell kifejeznie az erőszak, a katonai erő alkalmazásától az országok közötti kapcsolatokban. Kívánatos lenne az is, hogy a törvényhozás állásfoglalásában a magyar-csehszlovák kapcsolatok jövőjére is tekintettel legyen; védje meg e kontaktusokat a további romlástól. A testület úgy határozott, hogy a Parlament ülésszakának megnyitása előtt még egy ülést szentel Sebők képviselő indítványának, s álláspontját akkor véglegesíti a tervezettel kapcsolatban. (MTI) 1989. szeptember 5., kedd 16:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »