|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 5. folyt.
|
A csehszlovák hatóságok két nappal később, augusztus 23-ikán, 300-tól 500 korona közti bírságra, és az ország azonnali elhagyására ítéltek a 9 őrizetbe vett magyar közül hetet. - Lantos Istvánt és Huber Pált a Magyar Televízió munkatársait. - Pesti Lászlót, a Fekete Doboz nevű ellenzéki videófolyóirat operatőrét. - Pataki Gábort, a Képes Hét, valamint Bodó Gábort, a Mai Nap fotóriporterét. - Kubinyi Gergelyt és Német Lászlót, a Fidesz tagjait. - Viszont továbbra is őrizetben tartották Deutsch Tamást, a Fidesz választmányának tagját és Kerényi Györgyöt, a Munkásszolidaritás Szakszervezeti Szövetség tagját. A csehszlovák hatóságok magatartása időközben nemzetközi botránnyá szélesedett. A lengyel és olasz külügyminisztériumban határozottan tiltakoztak Csehszlovákia varsói, illetve római nagyköveténél a lengyel és az olasz állampolgárok prágai bántalmazása ellen. Nyilatkozatban bírálták a magyar külügyminisztériumot, amiért az nem jár el hasonló határozottsággal. Ezekben a napokban nyilatkozatok, felhívások tömege látott napvilágot. Köztük egy nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez. - "21 évvel ezelőtt, 1968 augusztus 21-ikén a Varsói Szerződés öt tagállamának, köztük Magyarországnak csapatai eltiporták a csehszlovák reformmozgalmat. 9 évvel később a Charta 77 mozgalom ismét kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia értékei mellett. Ez a példa erőt adott a magyar demokratáknak. 1977-ben 34, 1979-ben már több száz magyar értelmiségi aláírásával tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|