Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 26.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Kádár János Társaság közleménye

"... mélységesen aggódik a jelenlegi ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az 1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:

Ceausescu igéretei - és a valóság

"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."

Beszélgetés Cseke Lászlóval

München, 1989. augusztus 17. (SZER, Szerkesztők fóruma) - A SZER
első irodája olyan országban, ahová a műsorait sugározza, rövidesen
megkezdi működését. Tulajdonképpen bizonyos értelemben már meg is
kezdte idén, június 30-ikán, amikor a rádió magyar osztályának
állandó budapesti tudósítója: Szőcs Géza megkapta a hivatalos
akkreditációt a magyar külügyminisztériumtól. Azóta az ő rendszeres
újságírói tevékenysége képviseli a budapesti irodát - mint a
Világhíradónkban való közreműködése is tanusítja - legalábbis addig,
amíg a budapesti iroda fizikai értelemben is meg nem kezdi
működését. És ez már nem sokáig várat magára.

    Éppen ebben az ügyben látogatott a közelmúltban Magyarországra
Russel Pool a Szabad Európa/Szabadság Rádió alelnöke Cseke László
kollégám társaságában - és Cseke László most itt ül mellettem a
stúdióban. Az e heti szerkesztők fórumán ennek az útnak néhány
tapasztalatáról számol be hallgatóinknak.

    Mindenekelőtt: mi volt ennek az öt napos látogatásnak a célja?

    - Múlt héten kezdődött ez a látogatás, hétfőtől szombatig
tartott. Elsőrendű célja az volt, hogy a SZER részéről kiválasztott
és megfelelőnek talált irodahelyiség, valamint a szolgálati lakás
ügyében a rádió egy reprezentánsa - az említett Russel Pool -
aláírja a szerződést a diplomáciai testületet ellátó szerevezetnél.
Ugyanis ezekről a lakásokról ez a Külügyminisztériumhoz tartozó
szervezet gondoskodik. Tehát mi bérbe vettünk egy irodahelyiséget a
Bajcsy-Zsilinszky úton, és a Tanács köruton egy szolgálati lakást.
Erről a szerződést múlt héten aláírtuk, ezzel megpecsételődött. A
szerződést egyelőre mindkét esetben két-két évre kötöttük meg,
illetve így írta alá a két fél.

- Ez volt a fő célja a látogatásnak? (folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 1. folyt.

- Ez volt a fő célja. Ezzel párhuzamosan természetesen az iroda,
valamint az irodában létesítendő stúdió ügyében megtegyük az
előkészületeket. A legelső előkészület az volt, hogy tárgyalni
kellett a Magyar Postával a Krisztina épületében - Budán folyt a
tárgyalás. Rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket mindenütt.
Korrektül, előzékenyen és nagyon sok esetben a kérésünket úgy
teljesítették, hogy tényleg nem is számoltunk azzal például, hogy mi
három telefonvonalra gondoltunk, de kaptunk egy negyediket is a
telefax számára.

    - Erre még visszatérünk. Tehát a látogatás kifejezetten az iroda
megnyitását készítette elő.

    - Csak az iroda megnyitásával kapcsolatos mindennemű szerződés
megkötése, illetve tárgyalás lebonyolítása - olyan esetben is, hogy
milyen bútort vásárolunk az iroda és a szolgálati lakás számára.

    - Persze nem volt könnyű eljutni eddig az aktusig, hogy
elmentetetek, és Russel Pool aláírta a szerződést. A megfelelő
helyiség megtalálása, kiválasztása - én is tudom - elég hosszú időt
vett igénybe. Hogy ment ez végbe, és milyen nehézségek merültek fel?

    - Már május végén megkezdődött a keresés, amikor Szőcs Géza
odaérkezett Budapestre. Ő vette fel a kapcsolatot az említett
szervvel, valamint más tanácsi lakásajánlatokkal - már ő is nézte
ezeket a helyiségeket. Majd jó egy hónappal ezelőtt, amikor az
Egyesült Államok elnöke George Bush Budapestre látogatott, akkor is
Budapesten voltam, akárcsak a SZER magyar osztályának igazgatója, és
vele együtt már mi is néztük a kínálatot. Szemügyre vettünk minden
ilyen lakást, minden ilyen irodahelyiséget. (folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 2. folyt.

- Nyugaton ez viszonylag egyszerű, mert minden nyugati
nagyvárosban az utóbbi évtizedekben nagy volumenben építettek
kifejezetten irodaházakat pontosan erre a célra, hogy bérbe adják az
ott lévő helyiségeket. Azt hiszen Magyarországon ez eléggé
gyerekcipőben jár.

    - Éppen ezen a téren a rádió amerikai vezetősége kicsit furcsán
nézett ránk, hogy nekünk miért kell így lakásról-lakásra,
irodáról-irodára vánszorognunk. Ők is tudták azt, hogy a világon
mindenütt léteznek irodaházak. Amikor sikerült megmagyarázni és
bebizonyítani, hogy Magyarországon ez csak most kezdődik, most
lendül be ilyen hasonló, és a meglévő irodaházak esetében a
nagyvállalatok már rég lefoglaltak mindent. Tehát kénytelenek
voltunk privát már meglévő irodahelyiségeket vagy lakásokat néznünk.

    - Azt hiszem itt van egy bizonyos verseny is, mert a kínálat
rendkívül szegényes, rendkívül kevés. A Nyugat most kezdi felfedezni
Magyarországot. A nyugati üzleti világ, bankok, vállalatok most
kezdenek elszaporodni - hála istennek - a vegyes vállalkozások, ezek
mind mind helyiséget igényelnek.

    - Volt például egy rendkívül jó kínálat, az orrunk elől épp
Izrael ragadta el az újra felveendő diplomáciai testülete számára.
Tehát ez is csak azt mutatja: Magyarország rendkívül divatba jött.

    - Mi volt a kínálat?

    - A kínálat rendkívül vegyes volt. Volt olyan eset is, ahol
megvételre ajánlottak fel helyiséget, lakást, irodahelyiséget.
Természetesen a SZER, ahogy mondják: non profit organization - tehát
mi nem veszünk lakást. Csak arról lehet szó, hogy bérmegállapodás
alapján bérbe veszünk. Aztán szűkült a kör, és a legmegfelelőbbnek
bizonyult a Bajcsy-Zsilinszky út 66., az V. kertületben, a Kálmán
Imre utca sarkán, a Nagymező utcával szemben, a Duna felé eső
oldalon van. Az első emeleten angol diplomaták hozzátartozói laktak.
(folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 3. folyt.

- Ez egy bérház. Az egyetlen lakásrész illetve irodarész amivel
a Külügyminisztérium említett szerve rendelkezik. A ház többi lakása
tanácsi épület. Három nagyon szép nagy parkettás szoba van,
fürdőszoba, konyha, természetesen összkomfort. Ez egy egykori úri
lakás cselédszobával, magas menyezettel. A konyhát és a cselédszobát
vonjuk össze stúdióvá.

    - Mondd el nagyjából hogy képzeled el az egész beosztást,
berendezést, ha már mint iroda fog működni az egykori lakás.

    - Az egész irodát átfestették, már használható állapotban van.
Még jövő héten végzik el az említett stúdiórész megteremtését, hogy
a konyha és az úgynevezett szolgálati szoba között a vékony
válaszfalba bevágunk egy 80-szor 40 centiméteres üveglapot -
természetesen rámával együtt. Tehát aki el tudja képzelni a rádió
stúdiót: innenső oldalon van a keverőasztal, a gépek, a kontroll
szoba, és bent a túlsó oldalon az asztal körül vannak a mikrofonok,
ott beszélnek. Ez a stúdió látképe.

    A felszerelést innen Münchenből hozzuk, mégpedig a legmodernebb
kínálatból - ez a Studer-gyár kínálata. Kicsit minibb mint itt ebben
a stúdióban, ahol vagyunk. Ez a keverőasztal itt majdnem másfél
méter. Abban az esetben 7O-80 cm - minden zsugorítva van. Tehát kis
helyiségben ugyanazt a rádió-erőt, powert tudjuk majd alkalmazni,
keverő asztalokkal, lemezjátszóval, telefonvonallal. A belső,
magyarországi telefonbeszélgetések megerősítése céljából egy külön
készülék, és ami a legfontosabb - és most visszatérek a Magyar
Postához - szeptember 10-ikétől, a szerződés értelmében Budapest és
München között erősített áramkör, tehát éjjel-nappal rádió vonal
van.

- Ez a táp-áramkör. (folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 4. folyt.

- Igen ez olyan minőség, mint hogyha itt a stúdióban beszélnénk.
Hallgatóink bizonyára figyelik külső munkatársaink működését, az
erősített áramkör azt jelenti, hogy olyan minőségben hallják majd
Magyarországról a Müncheni stúdión, illetve a nyugat-európai
adó-tornyokon keresztül a beszélt szöveget, mint ahogy Párizsból,
Washingtonból, New Yorkból jön. Tehát ez nem telefonvonal: ez egy
erősített telefonvonal. Tulajdonképpen stúdió vonal: táp-áramkör.

    - Említetted, hogy a műszaki berendezést innen Münchenből
viszik. És a bútorokat?

    - A bútorokat már meg is rendeltük egy magyarországi
bútorgyártól. Nagyon szép és ízléses ajánlatot kaptunk, mind az
irodahelyiségbe, mind pedig a szolgálati lakásba.

    - Az hiszem itt a magánszektort erősítettük meg.

    - Igen, minden esetben. Természetesen ahol az államot ki
lehetett kerülni, kikerültük, mert ez egy ipari szövetkezet.

    - A szolgálati lakásról mit tudsz mondani?

    - A szolgálati lakás három szobás, összkomfortos, a Madách tér
közelében van, közel ehhez az irodához. A ház kívülről is rendkívül
csinos, jó állapotban van. Az ember belép az előcsarnokba, ez
szintén jobb állapotban van, mint a Bajcsy-Zsilinszky út 66-ban. A
lakásban - a Tanács körúton - csak külképviseletek, diplomaták és
külképviseletek munkatársainak a lakásai vannak, tehát gyakorlatilag
csak külföldiek lakják. Egyébként szemben épül az új amerika-ház,
ami az 1990-es évek elejére készül el. Óriási építkezés folyik itt.
Visszatérve a Bajcsy-Zsilinszky út 66-ra: sajnos a diplomáciai
testületeket ellátó szervezet, amellyel a szerződést kötöttük, a ház
külleme felett nem rendelkezik. Ők rendkívül tisztán, átfestve
átadták ezt az irodát. Viszont ha az ember belép a házba nagy
csalódás éri a kapualjban, lépcsőházban. (folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 5. folyt.

Ilyenkor udvariasan azt szokták mondani nemzetközi
tárgyalásokon: no comment - ne folytassuk ezt a témát. Halvány
ígéret van, hogy esetleg kicsit csinosítják a bejáratot és a
lépcsőházat, ami természetesen a tervezett megnyitás és a rádió
budapesti stúdiójának üzembe helyezésére, szeptember közepére nem
fog megtörténni.

    - Ami a szolgálati lakást illeti: ez alkalmas arra, hogy ketten
lakjanak benne. De hozzá kell tenni, hogy itt lesz bizonyos átmenő
forgalom ebben a lakásban, mert szándékunk az, hogy Szőcs Gézán
kívül még lesz tudósítónk Magyarországon: egy szerkesztő Münchenből,
akivel rendszeresen "rotálnak" tehát váltják egymást. Meghatározott
ideig állomásoznak Budapesten mint tudósítók, és akkor valaki
felváltja őket. Hozzá kell tenni, hogy ez nem egyszerűen a magyar
osztálynak az irodája, hanem igénybe vehetik a Szabad Európa és a
Szabadság Rádió más munkatársai is - egyrészt a központi
hírosztályunk munkatársai, tudósítói, másrészt más nemzetiségű
műsorok, osztályok szerkesztői is, akik Budapestről kívánnak
tudósítani a műsoruk számára.

    - Ez fogja bizonyítani a cégérünk is: az a bizonyos réztábla,
ami lent lesz a Bajcsy-Zsilinszky úti bejáratnál és fent az irodán
két nyelven: Radio Free Europe, Radio Liberty - és természetesen
magyarul: Szabad Európa Rádió, Szabadság Rádió.

    - Ennek a látogatásnak volt egy másik célja is, ami egészen más
természetű, mint a budapesti iroda megnyitásának az előkészítése.
Russel Poollal együtt felkerestétek a vasfüggönyt, vagy ha szabad
így mondani: a haldokló, vagy lebontás állapotába került
vasfüggönyt. Erről tudnál-e egy-két benyomást mondani? (folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 6. folyt.

- Kétségtelenül ez egy - ha szabad ezt a szerény kifejezést
használnom - történelmi jelentőségű riport volt. Már az is, hogy
milyen hamar megvalósítható volt. Amikor úgy láttuk, hogy minden
adminisztratív intézkedést, minden adminisztratív lépést megtettünk,
a tárgyalások lefolytak, a gépezet beindult, illetve beindulhat az
iroda és a stúdió megteremtéséhez, akkor csütörtökön délután
felhívtam a magyar Belügyminisztérium sajtóosztályát, Horváth
Jánost, akivel innen a müncheni stúdióból már egy-két esetben
csináltunk felvételeket, interjút. Kértem őt, hogy itt vagyok
Budapesten, szombat délben repülök vissza Münchenbe, tehát jó lenne
ha pénteken a rádió alelnökével ellátogathatnék az osztrák határra.

    Ő arra kért, hogy egy óra múlva hívjam vissza. Megadott egy
telefonszámot, a határőr-parancsnokság egy ezredesének a
telefonszámát, aki már felkészülve fogadott. Ő ajánlotta a
zalaegerszegi körzetet, hogy menjünk oda pénteken délelőtt fél 11 és
11 között, majd fogadnak bennünket. Bérbe vettünk egy budapesti
taxit, és a 7-es úton megközelítettük Zalaegerszeget, mert azt
mondták, hogy az út mentén van a határőrség laktanyája.

    - Zalaegerszeg elég messze van a határhoz.

    - Igen. 8-kor indultunk Budapestről, és a megfelelő időben
érkeztünk a laktanya elé. Én épp kiszállok a gépkocsiból, viszem a
hangfelvevő készülékemet, és egy-két méterre látok egy katonát.
Rendkívül feszesen szalutál, tiszteleg, és kérdezi harsányan: Szabad
Európa Rádió? Én mondtam, hogy az. És a Szabad Európa Rádió
munkatársa - jómagam -, és természetesen az amerikai alelnök,
valamint a taxisofőr is (mert ő is rendkívül kíváncsi volt, hiszen ő
mint honpolgár ő sem látott ilyet) hogy egész egyszerűen csak
besétálunk a határőrség kaszárnyájába. (folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 7. folyt.

Rendkívül gusztusos, tiszta a laktanya, hosszú folyosókon és
udvaron keresztül eljutottunk egy alezredes szobájához, aki szintén
nagyon kedvesen fogadott bennünket, és azt ajánlotta, hogy ne itt
csináljunk interjut, hanem menjünk le a helyszínre, a drót mellé. És
egyébként is tudta a kérésünket, hogy a rádiónk amerikai vezetősége,
miután értesült arról, hogy az Egyesült Államok elnöke George Bush
már Budapesten kapott egy drótdrabkát ajándékba.

    - Ő Németh Miklóstól kapta.

    - Igen. Ő felkeltette az érdeklődésünket, hogy a vasfüggöny egy
darabkáját, melynek a lebontását és reszelését és rozsdásítását és
pusztítását ez a rádió, ez az intézmény több mint három évtizeden át
sürgette.

    Az alezredessel folytatott beszélgetés nagyon kellemes és
informatív volt. Akkor behívott egy századost, aki kivitt bennünket
az utcára és mondta, hogy kövessük azt a terepjárót, amibe ő beleül.
A terepjárót egy kiskatona vezette, mellette a százados, mi a pesti
taxival mentünk utána. Első rangú betonúton mentünk, majd közvetlen
Körmend térségében letértünk földútra. Őrtorony -, tehát az ismert
kép. Ott aztán kért bennünket, hogy szálljunk át a taxiból a
terepjáróba, mert még mennünk kell egy olyan határszakaszon, ahol
nem volt út, csak nyomsáv. Ott, ahol tulajdonképpen szerelik,
bontják, vágják a drótot.

    - Kiderült egyáltalán, hogy ez a lebontási munka milyen
stádiumban van? Mekkora hányadot bontottak le?

    - Hogyne. Interjút csináltam természetesen. A magyar-osztrák
határ 260 kilométer terjedelmében, ott a helyszínen az őrnagy, aki
nyilatkozott és később a százados csak a saját területükön tudták
mondani. A lényeg az - a számok feleslegesek - két döbbenetes
számadatot jegyeztem meg. Megkérdeztem, hogy súlyban mennyi az a
drót amit már leszedtek. Súlyt nem mondott az őrnagy, de mondott egy
még elképzelhetőbb adatot: 30-40 vagon.

- Kb.300-400 tonna lehet. (folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 8. folyt.

- Igen valószínűleg. Ami már megnyugtató, hogy mondjuk a régi
kifejezéssel élve azt mondanám: túlteljesítik, illetve
túlteljesítették a tervet. Tehát gyakorlatilag több hónappal előbbre
vannak, mint hogy számítottak volna.

    - Mikor fejezik be?

    - Be kell fejezniük jövő tavaszra a teljes határhosszúságban,
tehát 260 kilométeres hosszúságban. Ő azt mondta, valószínűleg őszre
már befejezik. Mert megkérdeztem, hogy vajon télen, fagyban,
hidegben, zimankóban a kiskatonáknak dolgozni kell? Azt mondta nem
kell - őszig. Ezt a zalaegerszegi határőrséghez tartozó részt be
fogják fejezni és úgy tudják, hogy a többi szakaszokon is gyorsabban
halad a munka, mint azt feltételezték.

    - Magam is láttam ezt a darabját a szögesdrótnak. Amennyire meg
tudom ítélni, jó minőségű, rozsdamentes.

    - Rozsdamentes nyugatnémet drót.

    - Hosszú ideig szolgált, ha lehet ezt a szép szót erre az
áldatlan dologra alkalmazni, de teljesen rozsdamentes. Ez egy import
áru?

    - Import áru volt, nyugatnémet import áru, és azt hiszem, hogy
az eljövendő riport anyagjaink egy fontos fejezetét képezheti
kinyomozni, hogy ez mennyibe is került.

    - Ezt nehéz is lenne megállapítani, mert állandóan
"tökéletesítették" javítgatták, mint ahogy Kelet-Németországban még
most is ez folyik.

    - És feltételezem, nem forintért vették.

    - Nem. Nyilatkoztak valamit az aknák felszedéséről?

    - Két esetben volt mondjuk nem elutasító, hanem udvariasan
hallgatag, vagy eltanácsoló az ottlévő tiszti kar. Amikor az aknák
kérdésében tettem fel kérdést, a százados említette, hogy erre nem
tud válaszolni. Majd megkérdeztem, hogy az ott dolgozó
kiskatonákkal, akik épp ebédhez készültek, csinálhatok-e interjút?
Kérték, hogy ettől tekintsek el. Természetesen vendég voltam.
(folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 9. folyt.

- Ez a második utad volt Magyarországra rövid időn belül, hiszen
az amerikai elnök látogatása során voltál első ízben ott. De azt
hiszem egy nagyon-nagyon hosszú külföldi távollét előzte ezt meg,
mennyi is?

    - 40 év. Én 1949 szeptemberének közepén gyalogoltam el
Magyarországról, Budapestről busszal Aggtelekre, ott át a
magyar-csehszlovák határon, végig egész Csehszlovákián, ott feketén
át a csehszlovák-német határon. Németországban még meg is büntettek:
tíz napig ültem börtönben, mert engedély nélkül léptem át a Német
szövetségi Köztársaságba. Akkor jelentkeztem nemzetközi menekültügyi
szervezeteknél, regisztráltak, de az én végcélom - végcélom,
istenem
- szóval a vágyaim országa és városa Párizs volt, mint
ahogyan egy 23 éves embernek lehetett. Feketén átmentem
Németországból Franciaországba, és Párizsban kezdtem el úgynevezett
emigrációs életemet.

    - Érdemes szóbahozni: Russel Poollal beszéltem, és ő említette,
hogy bárhol voltatok, a név: Cseke László szinte varázs-szónak
hatott. Egy egész generáció nőtt fel a te rádióműsoraid mellett, és
mindenki ismert. Mindenki megismerte a hangodat. Erről mit tudnál
mondani?

    - Mindez hízelgő, és ez egy olyan téma, hogy az ember elmerülne
benne, akkor talán úgy tűnne, hogy kérkedik, de ezt tényleg el
szeretném kerülni. Kétségtelen, hogy meglepően ismert ez a név hogy
Cseke László -, de még ismertebb az a név illetve fogalom, hogy
Szabad Európa Rádió. Teljesen függetlenül a névtől: az ember azt
mondta a taxiban a sofőrnek, hogy Szabad Európa Rádió munkatársa.
Mert rögtön végignézik az embert, és a ruhájából próbálnak
következtetni, hogy a világnak melyik részéből érkezett, akkor az
ország, München és automatikusan jön, hogy Szabad Európa Rádió.
Persze ha hangot felismernek az megint egy lehetőség. (folyt.)


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 10. folyt.

Mi angolul beszéltünk, tehát a külvilág tudta rögtön tudta,
pontosította hogy honnan jöttünk. Most irodahelyiségekben, itt-ott
ahol megfordultunk: Szabad Európa Rádió tényleg egy előzékenységet,
egy rendkívül udvariasságot biztosított számunkra, és ez jóleső. De
hogy megérdemeltük-e, ezt a hallgatóink jobban tudják. De
mesélhetném szinte már a komikus eseteket is, hogy milyen véglet
volt például két eset. Egyik alkalommal valaki megtudta, hogy Szabad
Európa Rádió - azt mondta ja, kérem szépen én az 50-es években a
honvédségnél a maguk adásait szalagra vettem, ez volt a megbízásom,
és továbbítottam. Hallgattam én naponta Bálint gazdát, Gallicust.
Aztán mint kitűnő távírászt átirányították és egy bizonyos
megfigyelő állomásból vennie kellett magyar területen a
repülőgéphordozók jelzéseit. Például a Forestal repülőgéphordozó
jelzéseit. Amit nem szeretett venni: az olaszok voltak, mert az
olaszok rendkívül gyorsan morzéztak. (...) Az elmúlt négy
magyarországi évtized elmebajai közé tartozik, hogy Magyarországon
embereket odültettek, hogy figyeljék a 6. Flotta jelzéseit...

    - Még egy rövid kérdés: 40 év után visszatérni abba a városba,
ahonnan eltávoztál, ahol születtél - milyen érzés? Amikor az ember
belép?

    - Nincs semmi szorongó, semmi torokszorító, semmi emóció.
Repülőtérre érkezel, ahol van egy kis kellemetlen adminisztratív
ellenzőrzés, a határ, tehát az útlevélvizsgálatnál, különösen a mi
esetünkben. Az előbb túloztam, azt mondtam, hogy mindenütt
barátságosan fogadnak bennünket - hát ezen a részen nem, ahol az
útlevelet és a vízumot vizsgálják és visszakérdezik. Kétszer is
megkérdezték tőlem, hogy mi az édesanyám neve. Én sokhelyütt jártam
már a világon - hál istennek - valamennyi földrészt megjártam, de
ilyen kérdést nekem még soha nem tettek fel. Egyébként is édesanyám
már meghalt, én ezt közöltem is az illetővel. De mégegyszer
visszakérdezte. Ott a repülőtéren kapcsolatban állnak mikrofonnal és
távbeszélő révén valamilyen központtal, nyilván onnan kérdezték.
Dehát az útlevelemet hivatalosan nyújtottam be a hivatalos
szerveknek, ők hivatalosan állították ki a vízumot.

- Cseke László - köszönöm a beszélgetést. +++


1989. augusztus 17., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)

"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD