|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
A Szent Jobb kultusza
|
1989. augusztus 16., szerda - Az idei Szent István ünnepen ismét körmenetre indul a Szent Jobb, a budapesti Bazilikában őrzött nemzeti ereklye. A hagyományok szerint a Szent Jobb az első magyar király mumifikált kézfeje.
Mint ismeretes, a bebalzsamozott testrészt I. István szentté avatásakor, 1O83-ban emelték ki a székesfehévári sírból. Őrzésére alapították meg a Benedek-rendi apátságot. A török uralom alatt azonban keresztény kereskedők közreműködésével Raguzába került; az ottani dominikánus kolostorban helyezték el, s több mint kétszáz esztendőn át őrizték ott nagy titokban. A Szent Jobb Mária Terézia közbenjárására került vissza Magyarországra: a királynő 1771-ben Schönbrunnba, majd Budára, a Zsigmond kápolnába szállíttatta. Ezt követően, a kiegyezéstől a második világháború végéig minden év augusztus 2O-án körmenet indult a Várban az ereklyével. Szent István napját nemzeti ünnepként tartották számon, s munkaszünettel, zászlódísszel, ünnepi misével, körmenettel emlékeztek az első magyar királyra. A nyilasok a kézfejet a magyar koronázási jelvényekkel együtt Németországba hurcolták. Innen került az Egyesült Államokba, amelynek kormánya Mindszenty bíboros kérésére 1945. augusztus 2O-án juttatta vissza. A Szent Jobb a felszabadulás utáni években is elindult körmenetére, 1949-től azonban zárt tabernákulumban őrizték, s évenként augusztus 2O-án a Bazilika szentélyében róhatták le előtte kegyeletüket a látogatók. Nyilvános tiszteletét Lékai László bíboros elevenítette fel: a pecsétekkel lezárt üveghenger ereklyetartóban elhelyezett kézfejereklye az utóbbi évtizedekben a Szent István Bazilika kápolnájában rendszeresen megtekinthető. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|