Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 25.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Együttműködési megállapodás a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület között

"A résztvevők megállapodtak abban, hogy állandó és szervezett kapcsolatokat alakítanak ki. Együttműködésük minden egymást kölcsönösen érdeklő kérdésre kiterjed."
Deutschlandfunk, Hírek:

A KB-ülés és Pozsgay kijelentése

"A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ma hirtelen egybehívott, egynapos ülésre jött össze. Az utóbbi hónapokban folytatott tanácskozásokhoz hasonlóan a mai összejövetelt is zárt ajtók mögött tartják. A legfontosabb napirendi pont az október 6-ikára kitűzött és feszülten várt országos pártkongresszus előkészítése. Pozsgay Imre államminiszter az MSZMP reformszárnyának legjelentősebb képviselője az olasz televízióban nyilatkozva kifejtette: ha a megújulást szorgalmazók nem tudják keresztülvinni előirányzott programjukat, kilép a pártból."

Egyesülési és gyülekezési törvény

(Kasza László)
München, 1989. január 14. (SZER, Gondolatforgató) - Talán nincs
egészen igazuk azoknak, akik úgy gondolják, 1948 óta nem hoztak
ilyen pozitív törvényt a magyar parlamentben, de az biztos, hogy
nagyon messzire kellene visszalapozni a naptárban, amíg a társulási
és egyesülési törvényhez hasonlóan fontosra találunk. Ha még nem is
jelenti a törvény teljes többpártrendszert, szerintem döntő lépés
ebben az irányban.
    
    De a fontos persze az, hogy így gondolkodnak-e erről azok is, akik
közvetlenül érintettek, vagyis azok a független magyar szervezetek,
amelyek potenciálisan párttá alakulhatnak, válhatnak, vagy már meg
is tették ezt a lépést.
    
    A Gondolatforgató mai műsorában ezt kérdezem a Magyar Demokrata
Fórum ideiglenes vezetősége tagjától Joó Rudolftól Mécs Imrétől a
Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjétől, a Szabad Kezdeményezések
Hálózata egyik szervezőjétől Bába Ivántól, és a Független
Kisgazdapárt külügyi szóvivőjétől Bereczky Vilmostól.
    
    Mindenkinek ugyanazt a három kérdést tettem fel annak érdekében,
hogy a nézetek hallgatóink számára közvetlenül összehasonlíthatóak
legyenek, az egyes kérdésekre a válaszokat egymás mellé vágtam.
    
    Az első kérdés: Mi a véleménye a szerdán elfogadott egyesülési
törvényről?
    
    Elsőnek Joó Rudolf válaszol az MDF részéről:
- Az egyesülési törvényt és a vele együtt elfogadott gyülekezési
törvényt a demokratizálni vágyó, demokratizálni akaró magyarországi
elősikerének érzem. Még akkor is annak, ha ez a siker korlátozott.
    
    Ezeket a törvényeket ugyanis nem egy hirtelen támadt hatalmi
felvilágosodás idézete elő, hanem nagyon is mély társadalmi igény
volt az, ami életre hívta.
    
    Független csoportok és szakértők tevékeny nyomása kellett ahhoz,
hogy jelenlegi változatában születhessen meg. Hogy milyen mértékű
volt ez a közvéleményi nyomás, befolyás, elég volt megnézni a
törvénytervezet nyáron megjelent szövegét, és a most decemberben
parlament elé került szöveget.
    
    Az első változat még az "államatyuska" által adományozott jogok
szemléletét tükrözte. Tele volt korlátozással és megszorítással is.
    
    Ezek pontos részpályát adtak többek között a Magyar Demokrata Fórum
októberi miskolci tanácskozásra, amely a törvénnyel igen kritikusan
foglalkozott. Ez az esemény, és általában ilyen események
eredménye, hogy a decemberi szövegváltozat már közelebb áll
ízlésünkhöz. Jobban tükrözte a korszerű emberi jogi szemléletet,
mint az előző. Én összességében ezt a magyar társadalom kollektív
sikerének érzem.
    
    Persze hozzáteszem, hogy ez nem jelenti azt, hogy az új szövegben
ne lennének pontatlanságok. Vannak benne ilyenek és vannak benne
vitatható elemek is. Az igazi gond számomra és számunkra azonban
mégsem az, ami a szövegben benne van, hanem sokkal inkább, ami
belőle kimaradt. Pontosabban azt a kapcsolatot hiányolom, ami ezt a
törvényt más, demokratizáló jogszabályhoz és a tervezett új
alkotmány egészéhez kötötte volna.
    
    Mi történt? Ők külön fogadták el az egyesülési és gyülekezési
törvényt most, januárban. A tervek szerint külön lát napvilágot a
párttörvény, majd a választói törvény és megint más alkalommal az
új alkotmány. Ez véleményeim szerint egy szervesen összetartozó
egész mesterséges megosztását jelenti. Indokolatlan
szétparcellázása a demokratizálási folyamat egészének. Félő, hogy
ilyen helyzetben növekszik a manipulálás veszélye. Egy tartósnak,
távlatosnak szánt jogszabály valamiféle konjunkturális politikai
játékszerré válhat.
    
    Azzal egyetértek, hogy ilyen horderejű eseményeket nem lehet
elsietni. Ilyen vád ugyanis a legutóbbi parlamenti ülésen
elhangzott. De kérdezem, hogy miért lenne elsietés mondjuk egy
alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, amely a demoktarizálási
folyamatot minden elemében együtt tekintené át. Ezt a Magyar
Demokrata Fórum már tavaly októberben javasolta. Itt van előttem a
Hitel című lap tavalyi októberi első száma, illetve novemberben
megjelent első száma és ebben olvasható nyilatkozat szövege. Ami
így fejeződik be: - Kérjük és követeljük soron kívüli demokratikus
választások kiírását. Az újonnan megválasztandó képviselők
alkotmányozó nemzetgyűlésként működve alapozzák meg az új,
demokratikus, korszerű Magyarországot, melyben lehet, és érdemes
élni.
    
    Na most én úgy érzem, hogy változatlanul aktuális lenne ennek a
javaslatnak a megvalósítása. Ami az elsietést, kapkodást illeti,
hát az a véleményem, hogy az elmúlt években nem az alternatív
szervezetek, hanem inkább a hivatalos jogalkotást jellemezte ez.
    
    Talán elég, ha csak a sajtótörvényt említem példaként, amely néhány
éve született, és ma már teljesen halott.
    
    Az infláció általában nem dicsőség, de egy ország törvényeinek
ilyen gyorsaságú értékvesztése véleményem szerint kifejezett
szégyen.
    
    - A Magyar Demokrata Fórum vezetősége tagjának véleménye után
ugyanazon kérdés Mécs Imréhez, a Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivőjéhez.
    
    - Jelentős előrelépésnek tekintjük, de még mindig sok a korlát és a
túlszabályozás benne. Nem véletlen, hogy az amerikai alkotmány
megtiltotta, hogy az egyesüléssel kapcsolatos emberi jogokat külön
törvény szabályozza. Mindezek ellenére fontosnak tartjuk, és élni
kívánunk vele.
    
    A legkonkrétabb, legalapvetőbb kifogásunk, hogy felemás a pártokkal
kapcsolatos szabályozás. Lehetővé teszi pártok megalakulását, és
azokat logikai egységben kezeli az egyesülésekkel, valójában
azonban a pártok működését nem teszi lehetővé, mivel pártok
működésére egy később kilátásba helyezett párttörvény fog
rendelkezni.
    
    Azon kívül súlyos hiányossága, hogy a meglévő antidemokratikus
szervezetek további létét lehetővé teszi, ilyenek az MSZMP, a
Népfront és főként a Munkásőrség. Ezeket kivette a törvény hatálya
alól.
    
    A parlament munkája igen érdekes volt. Nagyszerű felszólalásokat
hallottunk, lényegében egyetlen egy retrográd felszólalás volt:
Púja Frigyesé, aki a pártokat ki akarta teljesen venni az
egyesülési törvény hatálya alól, ezzel szemben sokkal több volt az
olyan felszólalás, kitűnően fogalmazottak, magvas gondolatokat
tartalmazók, amelyek azt mondták, hogy ennek a törvénynek a
rendelkezései alapján nyomban kezdhessék meg működésüket a pártok.
    
    Sajnos működésbe lépett a szavazógép, és a nagyszerű felszólalások
ellenére a 75 százalékos MSZMP többség, a mamelukok engedelmesen az
eredeti kormányjavaslatra szavaztak. De mondom, még az eredeti
kormányjavaslat is jelentős előrelépést jelent.
    
    - Mécs Imre beszélt az SZDSZ képviseletében. Mi a véleménye az
egyesülési törvényről Bába Ivánnak, a Szabad Kezdeményezések
Hálózata egyik szervezőjének?
    
    - Az új egyesülési törvényt és gyülekezési törvényt nagyon nagy
jelentőségűnek tartom, mert végső soron 40 éve ez az első jogi
keret, amelyen belül létrejöhetnek független szervezetek,
csoportok, egyesületek, amelyek artikulálódhatnak. Jogi
személyiséggé válhatnak, és azoknak az embereknek, azoknak az
állampolgároknak, azoknak a magyaroknak, akiknek vannak ilyen
igényeik, nem kell többé félniük attól, hogy ha összeszerveződnek,
és ha véleményüket kinyilvánítják, akkor - hogy egyszerű legyek -
bánthatják őket.
    
    Külön nagy jelentőséget tulajdonítok annak a parlamenti vitának,
amelynek keretében ez lezajlott és rendkívül bíztatónak tartom,
hogy lényegében egyetlen képviselő volt, aki kifejezetten azt
kívánta, hogy a törvényből kivegyék a politikai pártok fogalmat, ez
pedig Púja Frigyes volt. A többi képviselő vagy toleráns volt, vagy
pedig kifejezetten azt kívánta, hogy a gyülekezési és egyesülési
törvény önmagában vonatkozzék a pártokra, és ne is legyen
párttörvény. A parlament vitájának ez a légköre a közeli jövőre és
a távoli jövőre is, tehát mindaddig, amíg ez a parlament így együtt
áll, mégis csak bíztató számomra.
    
    - Bereczky Vilmos pedig a Független Kisgazdapárt külügyi szóvivője
így értékeli az új egyesülési törvényt:
- A Kisgazdapárt vezetői rendkívül fontosnak találják az egyesülési
törvényt, és rendkívül fontosnak találják a gyülekezési törvényt
is. Úgy értékeljük, hogy ez egy komoly lépést jelent az országban
kibontakozó demokrácia útján. Sajnálatosnak tartjuk, hogy
_a pártok alakítását jelenleg lehetetlenné tevő 4. paragrafus 2.
    
    bekezdés benne maradt a törvényben. Már az a körülmény, hogy
augusztus 1-jén az Országgyűlés elé kerül a párttörvény, azt
jelenti, hogy lényegében nem jelent elviselhetetlen hátrányt az idő
múlása, mivel a szervezkedéseket tulajdonképpen el lehet kezdeni.
    
    A mi pártunkat, a Kisgazdapártot egyébként nem érintette az
egyesülési törvény, mivel mi 1930-ban alakultunk, és jogi
helyzetünk azonos a másik pártéval. Ennek ellenére sürgősnek és
fontosnak tartjuk a mielőbbi szabad pártszerveződést, mert fontos,
hogy az országban az érdekeket kifejező politikai struktúrák
alakuljanak ki és oldódjon a sztálinista monolitikus hatalom által
okozott politikai feszültség.
    
    - A Független Kisgazdapárt külügyi szóvivője beszélt.
    
    Második kérdésem így hangzott a független autonóm mozgalmak,
illetve párt képviselőihez:
Az egyesülési törvény csak az augusztus l-ig kilátásba helyezett
párttörvénnyel együtt teszi majd lehetővé pártok bejegyzését,
rendes működését. Bár a találgatás ingoványos talajára csallak a
kérdéssel, mégis megkérdezem: milyem képet tartasz reálisnak a
magyarországi későbbi pártok helyzetéről, lehetőségeiről?
    
    Első lehetőség: egyenrangúak lesznek a pártok az MSZMP-vel, ami azt
is jelentheti ugye, hogy az MSZMP esetleg egy választás után
kisebbségbe kerül.
    
    Második lehetőség: az MSZMP egyfajta primus inter pares lesz.
    
    A harmadik lehetőség, hogy az MSZMP, mint kisebbségi párt, továbbra
is megtartja a hatalmat, és a hatalom gyakorlásában a többi párt
csak asszisztálhat.
    
    Először a Magyar Demokrata Fórum képviselője, Joó Rudolf válaszol:
- Alapkérdés, ugyanakkor nagyon nehéz válaszolni rá, hiszen ez a
politikai időjóslásnak a valóban ingoványos területére tartozik.
    
    Tény, hogy Magyarországon a többpártrendszer alapelemei, csírái
kialakulóban vannak. Véleményem szerint a nagy kérdés egyre inkább
az, hogy milyen lesz ez a többpártrendszer, illetve, hogy az
előkészületben lévő párttörvény a maga eszközeivel segíti, vagy
gátolja a fejlődési folyamatot.
    
    (folyt.)


1989. január 14., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Egyesülési és gyülekezési törvény - 1. folyt.

Én csak azt a helyzetet nevezném valódi többpártrendszernek,
amelyben a pártok ténylegesen versenyezhetnek. Tehát verseny
esélyegyenlőség van. Más szóval, ebből a modellből kizárnám mondjuk
a lengyelországi, csehszlovákiai és NDK-beli példát. Az a
véleményem, hogy bizonyos szempontból Magyarországon előbb vagyunk,
ami a csehszlovákiai, vagy éppen az NDK-beli összehasonlítást
illeti.
    
    Ezekben a helyzetekben a pártállam léte, ennek a kettőnek az
összefonódása gátol mindenféle versenyt. Az előkészületben lévő
törvény, ha valóban demokratikus akar lenni, ki kell, hogy mondja,
véleményem szerint, a párt és az állam hatalmi szétválasztását.
    
    Ami a jóslást illeti, meg kell, hogy mondjam, ennek világos
megfogalmazására, még inkább megvalósítására a közeljövőben a magam
részéről kevés esélyt látok. Úgy érzem, hogy hosszú távon számolni
kell azzal a helyzettel, hogy a jelenleg vezető párt nem mond le
hatalmi monopóliumáról.
    
    Ugyanakkor, ha ez a törvény valóban demokratikus szellemben kerül
elfogadásra, jogi eszköz lehet a párt eddig gyakorlatilag
mindenható hatalmának korlátozására. Nagyon fontos demokratikus
feltétel például, hogy a törvény ne tartalmazzon politikai
preferenciákat. Például ne csak a nem létező főhatóság által
baloldalinak, haladónak elismert pártoknak engedélyezzen működést.
    
    Tulajdonképpen itt is szükséges lenne az új alkotmánnyal való
egybehangolás, egy szintre hozás. Egy konzervatív szellemű
alkotmány ugyanis bármilyen jó párttörvény hatását csökkentheti.
    
    Ezért alapvető, hogy milyen megfogalmazást kap benne például az
alkotmányos rend kifejezés, mert erre a többi törvény ugyanis
folyamatosan hivatkozik.
    
    Ha kellően tág és demokratikus megfogalmazású az alkotmány, úgy
gondolom, nem lehet jogi visszaélések, például párt-betiltások
törvényes alapja. Ezért is fontosnak érezném a szerves kapcsolódást
az alkotmányozás és az egyéb demokratizálódó szándékú törvények
között.
    
    - Joó Rudolf beszélt az MDF részéről. Ugyanez a kérdés, hogy milyen
lesz a politikai térkép Magyarországon a pártok engedélyezése után,
a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjéhez, Mécs Imréhez.
    
    - Először azzal kezdeném, hogy időhúzást érzünk. Tehát a kormányzat
visszavonulóban van és ezzel, ahogy most áll, megengedi pártoknak
az elvi létezését, de a gyakorlati működését egy későbbi időpontra
teszi, ezzel időt húz. Feltétlenül győzelemnek kell, vagy
kompromisszumos győzelemnek feltüntetni azt, vagy értékelni azt,
hogy a parlament kikényszerítette az augusztusi ígéretet. Mert
eredetileg év végére ígérte a kormányzat, hogy a párttörvényt
létrehozza.
    
    Tehát augusztusra be kell terjesztenie, és annak elfogadása után
lehetne bejegyeztetni a pártokat. Ez azt jelenti, hogy év végére
kerülnének a pártok olyan helyzetbe, hogy egyáltalán lépni
tudjanak. Ezt megelőzendő az a taktika célszerű, hogy már most az
egyesülési törvény alapján meg kell kezdeni a szervezéseket és
minél szélesebbé tenni. A mostani politikai szervezeteknek - így a
miénknek is, meg az MDF-nek is, a Fidesznek is - joga van és
lehetősége, hogy a politikai pártok funkcióit ellássa. És azoknak
is fel kell hívni a figyelmét, azoknak a társadalmi erőknek,
amelyek párttá akarnak alakulni, hogy már most meg kell kezdeni a
lépéseiket.
    
    Az idő rendkívül sürget. A 24. órában vagyunk, az ország gazdasági,
társadalmi helyzetét illetően. Minden időhúzás a hajót süllyeszti
el. Tehát azért úgy tudunk kifogni ezen a halogató taktikán, ha már
most elkezdjük a szerveződéseket. Rendkívül fontos a helyi
szervezetek létrehozása, az országos szerveződés, a tagtoborzás és
az, hogy az emberek feladják a passzivitásukat, feladják az
óvatosságukat, és határozottan artikulálják a politikai
véleményüket. Erre kell minden lehetőséget felhasználni, így az
egyre szabadabbá váló sajtót is és a tömegkommunikációs médiákat
is. Amelyek nagyon kis mértékben, de kezdenek megnyílni az
alternatív független erők számára is.
    
    Ami a kérdés másik felét illeti, hogy a nagy monolitikus tömbnek
tűnő MSZMP-nek mik a sanszai és mik a sanszai ezek mellett a
formálódó független erőknek, itt nagyon sok megfontolást lehet
tenni. Egyrészt az MSZMP nem olyan monolitikus tömb, mint ahogy ezt
szerették volna feltüntetni, vagy ahányszor ezt feltételeztük. Az
MSZMP is tele van tépelődő, gondolkodó, szorongó emberrel, aki
keresi a helyét, és biztosítani kell azt, hogy ezek artikulálhassák
szintén a politikai véleményüket és akár egységfrontokba is
lehessen az MSZMP tagságának egy részével kerülni.
    
    Ha ellentétes vélemények hangzanak el, az egyik azt mondja, hogy ha
előrehoznánk a választásokat, akkor a beidegződések, a passzivitás
és a pártnak a közhatalmi szerepe, továbbá a feudális struktúra
miatt az MSZMP jelenleg megszerezné a parlamenti többséget.
    
    Ugyanakkor hallottunk párton belülről olyan véleményeket, hogy
szoronganak amiatt, hogy törpe kisebbségben maradnának. Nem lehet
pontosan tudni, hogy melyik álláspont az igaz. De egy igaz. A
demokrácia nem kerülhető el, és a megmérettetés sem. Tehát ha
tisztességesen gondolják az MSZMP tagjai, hogy az országot ki kell
húzni nehéz helyzetéből, és végre demokráciát kell teremteni, akkor
ezt a megmérettetést vállalniuk kell - velünk együtt.
    
    - Az SZDSZ ügyvivőjének véleménye után a Szabad Kezdeményezések
Hálózata egyik szervezője, Baba Iván beszél.
    
    - Semmi esélyt nem látok arra, hogy egy olyan párttörvényt
elfogadtassanak, illetve még fontosabb, hogy működtetni tudjanak,
amely nem azonos esélyeket biztosít a szerveződő pártoknak is,
eleve nem tartom kizártnak, hogy megpróbálnak egy olyan
párttörvényt keresztülverekedni, amelyik ezt a primus inter pares
helyzetet szentesíti, de egy ilyen törvény, az elfogadása
pillanatában érvénytelen lenne.
    
    A mai magyar társadalmi közhangulat, a légkör olyan, hogy itt az
MSZMP, ha még valamit menteni akar a saját tekintélyéből, ami már
alig-alig van, illetve ha meg akarja alapozni a jövőre nézve a
saját tekintélyét és a saját hitelét, akkor ezt a manipulatív
szándékot, amit az előbb említettél, ezt nem kodifikálhatja. Ha
viszont ezt az egyenrangú pártok működését biztosító párttörvényt
hozzák, akkor ez azt jelenti, hogy az MSZMP lényegében elfogadja,
hogy ő a következő választásokon esetleg kisebbségbe kerül. Ebből
nem az következik, hogy lemond a hatalomról, hanem az következik,
hogy elfogadja a hatalom megosztását.
    
    - Bereczky Vilmos a Független Kisgazdapárt szóvivőjének véleménye
következik.
    
    - Én az eljövendő időszakban - tehát egy közelebbi, pár éves
időszakban - jogilag egyenjogú pártokat tudok elképzelni. De úgy
vélem, hogy a pártok szerepe az első időszakban elsősorban
korrekciós lehet. Ez az erőviszonyoknak a felméréséből eredő
következtetés. Később elképzelhető egy kontrollszerep, majd egy
koalíciós szerepet is el tudok képzelni, tehát a hatalom valós
megosztását és távlatilag - amennyiben ugye az országot, ha
kialakul egy valódi demokrácia - elképzelhető egy hatalmi váltás
is. De ez csak távlatilag és elméletileg tudom pillanatnyilag
elképzelni.
    
    Véleményem szerint a jelenlegi, a Kisgazdapártnak sem célja
jelenleg a hatalom átvétele, mert ez nem időszerű, ehhez még
fejlődnie kell, tehát a taglétszámban és politikailag is fejlődnie
kell, de véleményem szerint ez egy folyamat, amit mindig a
gazdasági, politikai és társadalmi szituáció fog meghatározni.
    
    Tehát egy párt eleve nem mond le a hatalom megszerzéséről, de nem
is mondhat le a hatalomról. Mindig a választóknak kell eldönteni.
    
    - A harmadik kérdést a Független Kisgazdapárt szóvivőjének most
elhangzott utolsó mondatához igazítanám: Lesz-e lehetősége
Magyarországon a választóknak választásra 1990-ben, vagyis lehet-e
többpártrendszerű választás Magyarországon?
    
    A kérdést, amelyet először Joó Rudolfnak, a Magyar Demokrata Fórum
képviselőjének teszek fel, azzal egészítem ki, hogy ezen az
esetleges választáson, mint párt, indul-e a Magyar Demokrata Fórum?
    
    - Először is azt szeretnénk, ha ez a választás nem 1990-ben,
hanem hamarabb következne be. Mindez logikusan következik a soron
kívüli alkotmányozó nemzetgyűlés gondolatából, amit az imént
említett. De bárhogy is legyen, úgy gondolom, hogy a következő
parlamenti választás már valószínűleg valamilyen mértékben
többpárti választás lesz.
    
    Remélem - és reméljük -, hogy egyben versengés is lesz, tehát
közeledik az esélyegyenlőség eszméjéhez és a pártállam hatalmi
monopóliuma, ami pillanatnyilag nagyon is létező valóság, nem teszi
formálissá a többi politikai erő megjelenését és
érdekkifejeződését.
    
    Úgy gondolom, ha ma jelenleg ebben a helyzetben demokratikus
választásokat tartanának, az alternatív szervezetek jó eséllyel
indulnának még akkor is, ha ma még nincsenek teljesen megszervezve,
felkészülve egy ilyen valóban fontos eseményre.
    
    - Mécs Imrétől is azt kérdezem, hogy indulhat-e vajon több párt a
következő parlamenti választásokon és hozzá így módosítanám a
kérdést: köztük lesz-e a Szabad Demokraták Szövetsége, mint
politikai párt?
    
    - Először azt szeretném világosan leszögezni, hogy nincs más út,
csak a pluralizmus útja. Olyan gazdasági csőd felé rohan az ország,
olyan nehéz helyzetben van, a társadalomnak a problémái olyan
hatalmasak, hogy ebből más reális kivezető út nincsen. Meg kell
teremteni a bizalmat kifelé és befelé egyaránt.
    
    Befelé, hogy végre a gazdaság mozgásba jöjjön, kifelé pedig azért,
hogy a világpiacba be tudjunk kapcsolódni és a megfelelő
körülményeket és a bizalmat meg tudjuk teremteni, hogy ide a
külföldi tőke, technológiák és a többi bejöjjenek. Afféle
fejlesztési laboratóriuma lettünk mi a "vasfüggönyön" inneni
világnak.
    
    Ugyanakkor vannak hangok az MSZMP egyes köreiben - ezek
kalandorhangok -, amelyek diktatúrára törekednek. Egy rendpárti
diktatúrát akarnak létrehozni, és szemük előtt a dél-koreai és más
hasonló modellek lebegnek, mondván azt, hogy a politikai vezetést
egy diktatúra, egy retrográd diktatúra tartja ugyan kézben, mégis a
gazdaság jól funkcionál. Az óriási tévedés. Tehát nincsen a
demokráciának és a többpártrendszernek nincs tényleges
alternatívája Magyarországon. Ezt az utat kell követni és bízunk
benne, hogy a kormányzat - és ezt egyre többen ismerik fel, és
ténylegesen végre is akarják hajtani, minden sunyi hátsó gondolat
nélkül. Éppen ezért optimista vagyok, hiszen ha nem lettem volna
optimista, nehezen tudtam volna az életemet eddig végigélni, és
ezért szinte biztos vagyok abban, hogy 1990-ben Magyarországon
többpárti választások lesznek és ezeken a választásokon a Szabad
Demokraták Szövetsége is fel fog lépni, és reméljük, hogy jelentős
bizalmat fog kapni.
    
    - Bába Ivánnak, a Szabad Kezdeményezések Hálózata szervezőjének
adom tovább a szót.
    
    - A legvalószínűbbnek azt tartom e pillanatban, hogy az 1990-es
választásokon létrejön az 1945-ös koalícióhoz hasonló politikai
berendezkedés, ahol is a megalakuló három-négy pártkoalíciót fog
alkotni a választások után. Azt ugyanis nem nagyon tartom
valószínűnek, hogy az MSZMP 40 évi, vagy 43-44 évi uralkodás után
hirtelen kisebbségi pártként ellenzékbe menjen.
    
    Valószínűnek azt tartom, hogy egy olyan politikai helyzet fog
kialakulni, ahol a különböző alternatív csoportosulások, különböző
alternatív pártok, vagy most már ne nevezzük alternatívnak, mert a
párttörvény után ezek teljesen egyenrangú pártok lesznek, ezek
valamiféle politikai együttműködésre, koalícióra lépnek az MSZMP-
vel, az MSZMP pedig tudomásul veszi, hogy egyike a pártoknak és a
politikai erőknek Magyarországon.
    
    - Végül a már megalakult Független Kisgazdapárt szóvivőjének
Bereczky Vilmosnak mi a véleménye erről?
    
    - Véleményem szerint indulni fognak a pártok a választásokon. A
pártok fognak szerezni úgy a tanácsi választásokon, mint az
országgyűlési választásokon mandátumokat, ennek a mennyiségét
megjósolni jelen pillanatban nem lehet, de mindenesetre úgy
gondolom, hogy annyi mandátummal fogunk rendelkezni, hogy a
hatalmas ellenőrzést befolyásolni tudjuk a demokratikus döntések
irányába. +++


1989. január 14., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (09.25-10.05) - Függelék


SZER-hallgató telefonja:

"Jónapot kivánok. Magyarországon és külföldön mindenki a nagy magyar változásokról beszél.De mi van igazán a változások mögött. A kommunisták kaméleonná változnak. Ez az igazi nagy változás. Az a sok nagy vezető elvtárs, aki a tagsági könyve után érvényesült, most hol van. Most is húzza a jó luxusfizetést, vagy a luxusnyugdíjat csak vörös kommunistából nem tudni vörös szocialistává, demokratává, vagy zölddé fog változni, hogy kiváltságait megtartsa."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD