Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 25.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Együttműködési megállapodás a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület között

"A résztvevők megállapodtak abban, hogy állandó és szervezett kapcsolatokat alakítanak ki. Együttműködésük minden egymást kölcsönösen érdeklő kérdésre kiterjed."
Deutschlandfunk, Hírek:

A KB-ülés és Pozsgay kijelentése

"A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ma hirtelen egybehívott, egynapos ülésre jött össze. Az utóbbi hónapokban folytatott tanácskozásokhoz hasonlóan a mai összejövetelt is zárt ajtók mögött tartják. A legfontosabb napirendi pont az október 6-ikára kitűzött és feszülten várt országos pártkongresszus előkészítése. Pozsgay Imre államminiszter az MSZMP reformszárnyának legjelentősebb képviselője az olasz televízióban nyilatkozva kifejtette: ha a megújulást szorgalmazók nem tudják keresztülvinni előirányzott programjukat, kilép a pártból."

Menekültek kérdése az Országgyűlésben


London, 1989. január 12. (BBC) - Az Országgyűlés tegnapi ülésszakán
a Romániából egyre nagyobb számban érkező menekültek kérdése is
felmerült. A kormány menekülttábor felállításának tervét
fontolgatja. A tanácskozáson szóba került, hogy Magyarország
csatlakozik a menekültekről hozott genfi konvencióhoz. Fodor György
vizsgálja meg a kérdést:
Magyarországon tízezer romániai menekültet tartanak hivatalosan
nyilván. Néhányan azt állítják, hogy a menekültek valódi száma
ennél sokkal magasabb. A hatóságok azonban ezt tagadják.
    
    A menekültek 90 százaléka a romániai magyar kisebbség köréből kerül
ki. A maradék 10 százalékot pedig azok a románok alkotják, akik a
Nyugatra távozás szándékával disszidáltak. Néhányan a magyar
nemzetiségűek közül is megpróbálnak Nyugatra távozni, vagy azért,
mert eredetileg is ez volt a szándékuk, vagy pedig, mert úgy
hiszik, hogy így könnyebb lesz a Romániában maradt családtagjaikkal
való újraegyesülés.
    
    Azoknak, akik máshol kívánnak letelepedni, szükségük van az ENSZ
menekültstátusának elnyerésére. Ezt azonban nem kaphatják meg
Magyarországon, hiszen Magyarország nem írta alá a menekültekről
szóló nemzetközi egyezményt. Azonban igen nehéz, majdhogynem
lehetetlen a menekülteknek olyan országba utazniuk, ahol ezt a ,
menekültstátust megkaphatnák.
    
    Jugoszláviában, ahová szintén sok romániai menekül, van az ENSZ
menekültügyi főbiztosságának egy irodája. Ha egy ehhez hasonló
iroda Budapesten is megnyílna, ez sok menekült problémáját
megoldaná. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az ENSZ menekültügyi
főbiztosságának genfi küldöttsége napokon belül Budapestre érkezik.
    
    A problémát azonban a Magyarországon letelepedő és élni kívánó
többség számára az jelenti, hogy továbbra is román állampolgárok
maradnak. A Magyarország és Románia közötti államközi egyezmények
ugyanis nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot. így hát ezek
a menekültek nem válhatnak magyar állampolgárokká, hacsak
Magyarország egyoldalúan fel nem bontja az idevonatkozó szerződést.
    
    A magyar állam célja az volt, hogy ne adja meg az állampolgárságot
a Romániából menekültek számára, és így nyitva álljon a lehetőség
előttük a visszatérésre az esetben, ha a romániai helyzet
megváltozna. Külföldi állampolgár státusuk azonban^egyre több
problémát okoz, például nem vásárolhatnak ingatlant. így a velük
kapcsolatos állásfoglalás átalakulóban van. Szerdán a parlamentben
felhívást tettek arra, hogy az állampolgárságról szóló román-magyar
egyezményt érvénytelenítsék.
    
    A legégetőbb probléma azonban az, hogy a menekültek továbbra is
özönlenek Magyarországra. Vannak, akik kötelességüknek tekintik,
hogy a Romániában üldözött magyarokat befogadják. Mások azzal
érvelnek, hogy a menekültek olyan óriási terhet jelentenek, melyet
a magyar társadalom nem tud felvállalni. A gazdasági nehézségekkel
küzdő kormány érzékenyen reagál az ilyen véleményekre és továbbra
is fenntartja azt a véleményét, hogy a romániai magyaroknak
Romániában kellene maradniuk. Külföldi újságíróknak adott
interjúkban a magyar illetékesek beismerték: elérkezhet az az idő,
amikor a magyar határt lezárják a menekültek előtt.
    
    Közben egyre több olyan esetről érkezik hír, amikor a Romániából
menekülteket gyorsított kivizsgálás után visszaküldték a határról.
    
    Arról is keringenek hírek, hogy a határon lövöldöznek, és hogy a
román hatóságok embertelenül bánnak azokkal, akiket visszaküldték,
vagy pedig határátlépés közben fogtak el.
    
    Nemrég a Magyar Nemzetben egy cikk jelent meg, mely szerint 18
agyonlőtt ember tetemét találták meg a határ magyar oldalán, és a
határt átlépni kívánó menekültek zömét visszaküldik. A
Belügyminisztérium határozottan cáfolta az agyonlőttekről szóló
hírt. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a Romániába visszaküldöttek
számáról nem tett említést.
    
    Kényes téma ez, melyet a hatóságok igyekeznek elkendőzni. Ám néhány
magyart kínosan érint, másokat pedig felháborít a dolog.
    
    A magyar belügyminiszter számos alkalommal megpróbálta megindokolni
a menekültek ellenőrzésének szükségességét és néhányuk
visszaküldését mondván, hogy a román hatóságok vagy hallgatólagosan
engedik bűnözők és más, nemkívánatos elemek Magyarországra
szökését, vagy szándékosan küldik őket.
    
    A Belügyminisztérium megoldásként egy vagy több tábor felállítását
ajánlotta; ahol minden egyes menekült esetét az illetékes hatóságok
megfelelően kivizsgálhatnák. A javaslatot tegnap megvitatták a
parlamentben.
    
    Felmerült azonban, hogy világosan meg kellene határozni és
nyilvánosságra kellene hozni azokat a kritériumokat, melyek alapján
valakit beengednek Magyarországra, vagy pedig visszaküldik
Romániába. A parlament felkérte a kormányt: a következő ülésen
ismertesse, hogyan kívánja megoldani a menekültproblémát. +++
/


1989. január 12., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (09.25-10.05) - Függelék


SZER-hallgató telefonja:

"Jónapot kivánok. Magyarországon és külföldön mindenki a nagy magyar változásokról beszél.De mi van igazán a változások mögött. A kommunisták kaméleonná változnak. Ez az igazi nagy változás. Az a sok nagy vezető elvtárs, aki a tagsági könyve után érvényesült, most hol van. Most is húzza a jó luxusfizetést, vagy a luxusnyugdíjat csak vörös kommunistából nem tudni vörös szocialistává, demokratává, vagy zölddé fog változni, hogy kiváltságait megtartsa."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD