Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 25.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Együttműködési megállapodás a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület között

"A résztvevők megállapodtak abban, hogy állandó és szervezett kapcsolatokat alakítanak ki. Együttműködésük minden egymást kölcsönösen érdeklő kérdésre kiterjed."
Deutschlandfunk, Hírek:

A KB-ülés és Pozsgay kijelentése

"A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ma hirtelen egybehívott, egynapos ülésre jött össze. Az utóbbi hónapokban folytatott tanácskozásokhoz hasonlóan a mai összejövetelt is zárt ajtók mögött tartják. A legfontosabb napirendi pont az október 6-ikára kitűzött és feszülten várt országos pártkongresszus előkészítése. Pozsgay Imre államminiszter az MSZMP reformszárnyának legjelentősebb képviselője az olasz televízióban nyilatkozva kifejtette: ha a megújulást szorgalmazók nem tudják keresztülvinni előirányzott programjukat, kilép a pártból."

A parlament ülése

Washington, 1989. január 11. (Amerika Hangja) - A magyar parlament
ma elsöprő többséggel elfogadott két törvényjavaslatot, amely
garantálja a gyülekezési szabadságot, valamint a független
csoportok, illetve szervezetek alakítását. Amerika Hangja kiküldött
munkatársa, Jolyon Naegele jelenti a magyar fővárosból:
    
- A magyar Országgyűlés újabb lépést tett a parlamentáris
demokrácia felé: engedélyezte a politikai pártok, szakszervezetek
és békés szándékú társadalmi csoportok megalakítását. Leszögezte
azonban, hogy ezek nem fenyegethetik a nemzetbiztonságot.
    
    A gyülekezési szabadságra vonatkozó határozat biztosítja a
tüntetéshez való jogot, kimondva, hogy a gyűlések, illetve a
tömegmegmozdulások szervezőinek előzőleg írásban kell
tájékoztatniuk a hatóságukat szándékukról, de nem kell előzetes
rendőrségi engedélyért folyamodniok.
    
    A 387 parlamenti képviselő közül mindössze 6 szavazott a
csoportosulási szabadságra vonatkozó törvényjavaslat ellen, míg 24-
en tartózkodtak.
    
    A gyülekezési szabadságot legalizáló törvényjavaslat ellen heten
szavaztak, 16 tartózkodással.
    
    Arról is szavaztak, hogy lehet-e tüntetni a Parlament épülete
körül. Ezt ugyan elvetették, de 49 képviselő a többséggel szemben
foglalt állást, míg 17 tartózkodott a szavazástól.
    
    A ma elfogadott törvényjavaslat ugyanakkor leszögezi, hogy
mindazokat, akik megfenyegetik tüntetések és tömegmegmozdulások
szervezőit és résztvevőit, illetve azok ellen erőszakot
alkalmaznak, bíróság elé állítják, és egyévi szabadságvesztésre
ítélhetik. Ez a rendelkezés nyilván annak megakadályozására
irányul, hogy a rendőrség erőszakot alkalmazzon békés tüntetések
résztvevői ellen.
    
    Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a parlament előtti expozéjában
rámutatott arra, hogy a politikai pártok megalakítása nem jogi
kérdés, és a szabad csoportosulásokat engedélyező törvény nem
akadályozhatja meg ilyen pártok megalakítását.
    
    Kulcsár szerint az új törvény mindössze megfelelő keretet biztosít
valamennyi mozgalom, érdekképviseleti csoport és szellemi áramlat
számára, hogy békés és rendezett körülmények között részt
vehessenek a politikai életben.
    
    Az igazságügy-miniszter elmondotta, hogy a Magyarországon működő
politikai csoportosulások - így például a Demokrata Fórum, a
Kisgazdapárt, vagy a Szabad Demokraták Szövetsége - bár
gyakorolhatja bírálati jogát és javasolhat alternatív
elképzeléseket, még nem rendelkezik átfogó programmal. Kulcsár
szerint a magyar kormány nem fél attól, hogy ezek a csoportok
valamikor a jövőben a politikai hatalomért is kampányt indítanak.
    
    A különböző politikai pártok engedélyezésére vonatkozó
törvényjavaslat kidolgozása még folyamatban van, és ennek
tervezetét augusztus 1-ejéig kell előterjeszteni. Ez a törvény
kizárólag az 1990-es választásokra vonatkozik. Ugyanakkor az új
magyar alkotmány kialakítására vonatkozó törvénytervezet is
kidolgozási folyamatban van, és a magyar igazságügy-miniszter erről
riporterünk kérdésére a következőket mondotta:
- Nem kívánja az alkotmány jelenlegi felfogásában - hangsúlyozom: -
külön definiálni a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét,
minthogy ez nem jogi kérdés, hanem politikai kérdés. Ugyanez áll
bizonyos értelemben a munkásosztályra is. Az alkotmány feltehetően
nem fog vállalkozni arra, hogy egy társadalomképet írjon le. Az
alkotmány arra kíván vállalkozni, hogy néhány olyan alapelvet
állapítson meg, amelynek az állami szervezetek tevékenységében
érvényesülniük kell - mondotta Amerika Hangjának tett budapesti
nyilatkozatában Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter.
    
    Nem egészen 24 órával a parlamenti szavazás előtt Jolyon Naegele,
Amerika Hangja kelet-európai tudósítója a budapesti Parlament
épületében interjút készített Pozsgay Imre államminiszterrel is.
    
    Most ezt a beszélgetést hallják:
- Miért kellenek külön törvények a pártok és a szakszervezetek
számára? Tényleg szükség lenne erre az elválasztásra? Miért ilyen
fontos kérdés ez most?
    
    - Kezdem a szakszervezetekkel. A szakszervezetek maguk követelték
ezt ki a törvényhozástól: hogy rájuk külön szabályok vonatkozzanak.
    
    Ez azonban nem jelenti, hogy kivonhatják magukat a mai egyesülési
törvény alól. Tehát nem születhet olyan szakszervezeti törvény,
amelyik az emberi jogoknak bármilyen ponton ellentmond - akár ennek
a mai meghozandó törvénynek.
    
    Én magam azon a véleményen voltam, hogy nem kell külön
szakszervezeti törvény, de tudomásul vettem, hogy számukra ez
fontos. Gyanítom, hogy ebben némi kis presztízsvita is van - de a
szakszervezetek nem sejtik, hogy ezzel veszedelmes dolgokat is
magukra vállalhatnak. Hiszen az állam olyan beleszólását teszi
törvényhozói úton lehetővé, amit talán nem is igényelt volna ez az
állam. Mindennek ellenére én azért vigyázni fogok rá, hogy ilyen ne
történjen a szakszervezetekkel.
    
    


1989. január 11., szerda


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (09.25-10.05) - Függelék


SZER-hallgató telefonja:

"Jónapot kivánok. Magyarországon és külföldön mindenki a nagy magyar változásokról beszél.De mi van igazán a változások mögött. A kommunisták kaméleonná változnak. Ez az igazi nagy változás. Az a sok nagy vezető elvtárs, aki a tagsági könyve után érvényesült, most hol van. Most is húzza a jó luxusfizetést, vagy a luxusnyugdíjat csak vörös kommunistából nem tudni vörös szocialistává, demokratává, vagy zölddé fog változni, hogy kiváltságait megtartsa."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD