Rendszerváltás és az MTI

	Alkotmánymódosítás
London, 1989. január 10. (BBC, Panoráma) - A magyar Parlamentben ma kezdődött a vita három elnapolt törvényjavaslatról: az egyesülési és a gyülekezési jogról készült tervezetről, valamint az alkotmánymódosításról. - Hallgassák meg, mit közölnek erről nyugaton a különböző hírügynökségek, és mit ír a Daily Telegraph című tekintélyes angol napilap mai száma: - 18 napos szünet után újra összeült a magyar Országgyűlés, hogy megvitassa a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezetet, illetve mindazon alkotmánymódosítási javaslatokat, melyek az említett két törvényjavaslat becikkelyezéséhez szükségesek. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az egyesülés, illetve a gyülekezés elidegeníthetetlen állampolgári jog, mely nem az állam ajándéka, hanem az autoriter politikai rendszert felváltó demokratizálási folyamat szükségszerű velejárója. Az egyesülési jogról szóló törvény kimondja, hogy a társadalmi és politikai szervezetek be kell jegyeztessék magukat, de - ezen a formalitáson túl - működésükbe az állam nem szól bele. A független csoportok már tíz fős taglétszámmal megalakulhatnak. A kikötés csupán az, hogy élükre választott vezetőség kerüljön, és hogy fektessék le szervezeti szabályzatukat. Kulcsár Kálmán szerint az egyesülési jog teret biztosít új pártok megalapítása számára, noha azok működését, illetve létrejöttük feltételeit egy további törvény fogja szabályozni, melynek megszövegezését február közepére ígérik. A vita során Puja Frigyes, volt külügyminiszter azt indítványozta, hogy az egyesülési törvényben ne szerepeljen a politikai párt kitétel, hanem az új pártokról szóló vitát napolják el a jövő évben elfogadásra kerülő törvény megszületéséig. Más képviselők azonban felvetették, hogy a most elfogadásra kerülő törvény nem nyit elegendő teret a célba vett többpártrendszer kialakulásához. A gyülekezési jog - Kulcsár Kálmán szerint - biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát is. A politikai demonstrációk megtartását előzetes bejelentéshez kötik, s a rendőrség megtagadhatja a felvonulás engedélyezését, amennyiben kifogásolja annak helyszínét vagy időpontját. A rendőri döntés ellen bírósági úton lehet fellebbezni. Az engedély-kérés azt szolgálja, hogy a rendőrség megtehesse a szükséges biztonsági intézkedéseket. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi bizottságának titkára bejelentette, hogy az új törvények megsértői bűncselekményt követnek el, s amiatt három évig terjedhető börtönbüntetéssel sújthatok. A 383 képviselő közül a túlnyomó többség - vagyis 345 küldött - elfogadta az alkotmánymódosításról szóló javaslatot, mely a két törvénytervezet törvényerőre emelkedéséhez szükséges. Az alkotmánymódosítás célja ezen felül, hogy megteremtse az alkotmányos feltételeket a kötelező katonai szolgálat helyett az alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez, továbbá az alkotmánybíróság felállításához, a parlamenti ügyrend jogi szabályozásához és a bizalmi szavazás elrendeléséhez. Az új alkotmánytervezet elkészülte az év végére várható, s feltehetőleg kitételeket tartalmaz majd arra nézve is, hogy Magyarország milyen kapcsolatban kíván állni a szovjet tömb többi országával, illetve hogy a Magyar Népköztársaság továbbra is a szocializmus elkötelezett híve. A kormány az utóbbi időben nem egyszer hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a szocialista pluralizmus feltételeit, s hogy nagy szükség van az alternatív csoportokkal folytatott párbeszédre, amennyiben az ország megpróbál kilábalni a mostani súlyos válságból. A reformok sikere tehát egyfajta nemzeti közmegegyezés létrejöttének függvénye. Egyes ellenzéki vezetők attól tartanak, hogy a most bevezetésre kerülő törvények csak azt szolgálják, hogy jó színben tüntessék fel a magyar államot a Nyugat szemében, hiszen a nyugati pénzügyi támogatás életbevágóan fontos a gazdasági kibontakozáshoz. S miután a pártok tényleges megalakulása az 1990-es választás előtt közvetlenül elfogadásra kerülő további törvényig nem lehetséges, elképzelhető, hogy abba további korlátozásokat igyekeznek majd belefoglalni. Feltehetően eleve kizárják majd olyan pártok alapítását, melyek a Varsói Szerződésből való kilépést és a nyugati stílusú demokrácia megteremtését tűzik zászlajukra. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a BBC tudósítójának adott interjújában kijelentette, hogy igen nagy jelentőséget tulajdonít az új egyesülési és gyülekezési törvénynek. Véleménye szerint a jelenlegi politikai szervezetek még nem bírnak a politikai pártok összes jellemzőivel, de működésük jogi feltételei megteremtődtek. A folyamat kifejlete szükségképpen a többpártrendszer lesz, és - a miniszter személyes véleménye szerint - egyfajta koalíciós kormány létrejötte a legvalószínűbb. Az országgyűlési vita első napján a párt főideológusa, Berecz János a Magyar Televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy a vezetés kész a párbeszédre és az együttműködésre. Parlamenti beszédében a dialógusra utalva Berecz János név szerint is megemlített néhány független szervezetet, köztük a Magyar Demokrata Fórumot, az Új Márciusi Frontot, a Kisgazdapártot, a Veress Péter Társaságot, valamint a Münnich Ferenc Társaságot. Feltűnő módon nem utalt a Fiatal Demokraták Szövetségére, illetve a Szabad Demokraták Szövetségére, mely utóbbi szervezet programtervezetében szerepel Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből. +++ 1989. január 10., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »