Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 25.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Együttműködési megállapodás a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület között

"A résztvevők megállapodtak abban, hogy állandó és szervezett kapcsolatokat alakítanak ki. Együttműködésük minden egymást kölcsönösen érdeklő kérdésre kiterjed."
Deutschlandfunk, Hírek:

A KB-ülés és Pozsgay kijelentése

"A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ma hirtelen egybehívott, egynapos ülésre jött össze. Az utóbbi hónapokban folytatott tanácskozásokhoz hasonlóan a mai összejövetelt is zárt ajtók mögött tartják. A legfontosabb napirendi pont az október 6-ikára kitűzött és feszülten várt országos pártkongresszus előkészítése. Pozsgay Imre államminiszter az MSZMP reformszárnyának legjelentősebb képviselője az olasz televízióban nyilatkozva kifejtette: ha a megújulást szorgalmazók nem tudják keresztülvinni előirányzott programjukat, kilép a pártból."

Alkotmánymódosítás


London, 1989. január 10. (BBC, Panoráma) - A magyar Parlamentben ma
kezdődött a vita három elnapolt törvényjavaslatról: az egyesülési
és a gyülekezési jogról készült tervezetről, valamint az
alkotmánymódosításról. - Hallgassák meg, mit közölnek erről
nyugaton a különböző hírügynökségek, és mit ír a Daily Telegraph
című tekintélyes angol napilap mai száma:
- 18 napos szünet után újra összeült a magyar Országgyűlés, hogy
megvitassa a gyülekezési és egyesülési jogról szóló
törvénytervezetet, illetve mindazon alkotmánymódosítási
javaslatokat, melyek az említett két törvényjavaslat
becikkelyezéséhez szükségesek.
    
    Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az
egyesülés, illetve a gyülekezés elidegeníthetetlen állampolgári
jog, mely nem az állam ajándéka, hanem az autoriter politikai
rendszert felváltó demokratizálási folyamat szükségszerű
velejárója.
    
    Az egyesülési jogról szóló törvény kimondja, hogy a társadalmi és
politikai szervezetek be kell jegyeztessék magukat, de - ezen a
formalitáson túl - működésükbe az állam nem szól bele.
    
    A független csoportok már tíz fős taglétszámmal megalakulhatnak. A
kikötés csupán az, hogy élükre választott vezetőség kerüljön, és
hogy fektessék le szervezeti szabályzatukat.
    
    Kulcsár Kálmán szerint az egyesülési jog teret biztosít új pártok
megalapítása számára, noha azok működését, illetve létrejöttük
feltételeit egy további törvény fogja szabályozni, melynek
megszövegezését február közepére ígérik.
    
    A vita során Puja Frigyes, volt külügyminiszter azt indítványozta,
hogy az egyesülési törvényben ne szerepeljen a politikai párt
kitétel, hanem az új pártokról szóló vitát napolják el a jövő évben
elfogadásra kerülő törvény megszületéséig. Más képviselők azonban
felvetették, hogy a most elfogadásra kerülő törvény nem nyit
elegendő teret a célba vett többpártrendszer kialakulásához.
    
    A gyülekezési jog - Kulcsár Kálmán szerint - biztosítja a szabad
véleménynyilvánítás jogát is. A politikai demonstrációk megtartását
előzetes bejelentéshez kötik, s a rendőrség megtagadhatja a
felvonulás engedélyezését, amennyiben kifogásolja annak helyszínét
vagy időpontját. A rendőri döntés ellen bírósági úton lehet
fellebbezni. Az engedély-kérés azt szolgálja, hogy a rendőrség
megtehesse a szükséges biztonsági intézkedéseket.
    
    Bölcsey György, az Országgyűlés jogi bizottságának titkára
bejelentette, hogy az új törvények megsértői bűncselekményt
követnek el, s amiatt három évig terjedhető börtönbüntetéssel
sújthatok.
    
    A 383 képviselő közül a túlnyomó többség - vagyis 345 küldött -
elfogadta az alkotmánymódosításról szóló javaslatot, mely a két
törvénytervezet törvényerőre emelkedéséhez szükséges.
    
    Az alkotmánymódosítás célja ezen felül, hogy megteremtse az
alkotmányos feltételeket a kötelező katonai szolgálat helyett az
alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez, továbbá az
alkotmánybíróság felállításához, a parlamenti ügyrend jogi
szabályozásához és a bizalmi szavazás elrendeléséhez.
    
    Az új alkotmánytervezet elkészülte az év végére várható, s
feltehetőleg kitételeket tartalmaz majd arra nézve is, hogy
Magyarország milyen kapcsolatban kíván állni a szovjet tömb többi
országával, illetve hogy a Magyar Népköztársaság továbbra is a
szocializmus elkötelezett híve.
    
    A kormány az utóbbi időben nem egyszer hangsúlyozta, hogy létre
kell hozni a szocialista pluralizmus feltételeit, s hogy nagy
szükség van az alternatív csoportokkal folytatott párbeszédre,
amennyiben az ország megpróbál kilábalni a mostani súlyos
válságból. A reformok sikere tehát egyfajta nemzeti közmegegyezés
létrejöttének függvénye.
    
    Egyes ellenzéki vezetők attól tartanak, hogy a most bevezetésre
kerülő törvények csak azt szolgálják, hogy jó színben tüntessék fel
a magyar államot a Nyugat szemében, hiszen a nyugati pénzügyi
támogatás életbevágóan fontos a gazdasági kibontakozáshoz. S miután
a pártok tényleges megalakulása az 1990-es választás előtt
közvetlenül elfogadásra kerülő további törvényig nem lehetséges,
elképzelhető, hogy abba további korlátozásokat igyekeznek majd
belefoglalni. Feltehetően eleve kizárják majd olyan pártok
alapítását, melyek a Varsói Szerződésből való kilépést és a nyugati
stílusú demokrácia megteremtését tűzik zászlajukra.
    
    Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a BBC tudósítójának adott
interjújában kijelentette, hogy igen nagy jelentőséget tulajdonít
az új egyesülési és gyülekezési törvénynek. Véleménye szerint a
jelenlegi politikai szervezetek még nem bírnak a politikai pártok
összes jellemzőivel, de működésük jogi feltételei megteremtődtek. A
folyamat kifejlete szükségképpen a többpártrendszer lesz, és - a
miniszter személyes véleménye szerint - egyfajta koalíciós kormány
létrejötte a legvalószínűbb.
    
    Az országgyűlési vita első napján a párt főideológusa, Berecz János
a Magyar Televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy a
vezetés kész a párbeszédre és az együttműködésre. Parlamenti
beszédében a dialógusra utalva Berecz János név szerint is
megemlített néhány független szervezetet, köztük a Magyar Demokrata
Fórumot, az Új Márciusi Frontot, a Kisgazdapártot, a Veress Péter
Társaságot, valamint a Münnich Ferenc Társaságot. Feltűnő módon nem
utalt a Fiatal Demokraták Szövetségére, illetve a Szabad Demokraták
Szövetségére, mely utóbbi szervezet programtervezetében szerepel
Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből. +++


1989. január 10., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (09.25-10.05) - Függelék


SZER-hallgató telefonja:

"Jónapot kivánok. Magyarországon és külföldön mindenki a nagy magyar változásokról beszél.De mi van igazán a változások mögött. A kommunisták kaméleonná változnak. Ez az igazi nagy változás. Az a sok nagy vezető elvtárs, aki a tagsági könyve után érvényesült, most hol van. Most is húzza a jó luxusfizetést, vagy a luxusnyugdíjat csak vörös kommunistából nem tudni vörös szocialistává, demokratává, vagy zölddé fog változni, hogy kiváltságait megtartsa."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD