|
|
 |
|
 |
MSZMP-kongresszusi előzetes (1. rész)
|
1989. október 5., csütörtök - Egy radikális változásokat ígérő új platform mentén sikerül-e megújulnia az MSZMP-nek, illetve utódpártjának, vagy a különböző, egymással további kompromisszumra már képtelen politikai csoportokra bomlik?
Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontosabb és egyúttal a
legtöbbször emlegetett kérdés a kormányzó párt pénteken kezdődő
kongresszusa kapcsán, s nem csupán itthon, hanem a külföldi sajtó
gyakori elemzéseiben is. A küldötteknek mindemellett dönteniük kell
az új alapszabályról, a működési kereteket újrafogalmazó szervezeti
szabályzatról és a névváltoztatásról is, valamint a párt új vezető
testületeiről, illetve tisztségviselőiről. Természetesen ez utóbbiak
már mind annak függvényei: együtt vagy külön utakon haladnak-e a
különböző áramlatokat képviselő, nem egyszer egészen eltérő
politikai arculatú csoportosulások. Hiszen a különböző irányzatok
nézet- és érdekkülönbségei egyre markánsabban fogalmazódtak meg az
utóbbi hónapok során - elég csupán a küldöttválasztások körüli éles
vitákra utalni. Nem volt véletlen, hogy éppen a küldöttválasztások
során bontakozott ki olykor indulatoktól sem mentes vita, hiszen a
mostani kongresszuson a korábbiakhoz képest szélesebb a küldöttek, a
küldöttcsoportok jogköre.
A küldöttcsoportok például a kongresszus alatt mindvégig
élhetnek javaslattételi jogukkal mind politikai, mind ügyrendi, mind
személyi kérdésekben. Ugyanakkor lehetőségük van határozatok
kezdeményezésére és személyi jelölésre is. A küldöttek nyílt szín
előtti vitáját pedig az garantálja, hogy a tanácskozáson nincsenek
szekciók, így az eszmecsere mindvégig plenáris ülésen zajlik.
A napirend értelmében a küldöttek elsőként a Központi
Bizottságnak a politikai helyzetről készült beszámolóját hallgatják
meg. Ezt követően a párt programnyilatkozatát, illetve az új
alapszabályra és a szervezeti szabályzatra vonatkozó elképzeléseket
vitatják meg a kongresszusi küldöttek. Ez utóbbi kapcsán várhatóan a
vita egyik központi kérdése lesz a működési alapelvek, ezen belül is
a demokratikus centralizmus elvének további érvényesítése, vagy
esetleg a szakítás azzal. E témakörben vetődik majd fel a
névváltoztatás is, amely nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név
módosítását jelenti, hanem tartalmi, politikai módosulást.
(folyt.köv.)
1989. október 5., csütörtök 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|