|
|
 |
|
 |
A kelet-berlini ideológiai konferencia
|
--------------------------------------
London, 1989. szeptember 25. (BBC, Panoráma) - Tizenkét ország
kommunista pártjának főideológusai befejezték kelet-berlini
konferenciájukat, és - úgymond - a kommunizmus bírálói elleni
elszánt küzdelmet szorgalmazták. A találkozóra azonban most olyan
időben került sor, amikor az állítólag testvéri pártok között eddig
példátlan nézetkülönbségek állnak fenn. Mint munkatársunk, Pártos
Gábor elemzése kifejti, ma már maguk a találkozó résztvevői is
nyilvánosan elismerik ezeket a különbségeket:
- Különös találkozója volt ez a kommunista országok
főideológusainak. A múltban bár voltak nézetkülönbségek a kommunista
pártok között, ezeket véka alá rejtették és a minimumra próbálták
korlátozni, most azonban egy asztalnál ültek az olyan kommunista
pártok képviselői, amelyek az utóbbi időben heves szócsatát
folytattak. A keményvonalasabb országok, mint például
Kelet-Németország, Csehszlovákia és Románia az elmúlt néhány
hónapban heves támadást intéztek a két élenjáró reformer,
Lengyelország és Magyarország ellen, sőt még a Szovjetunió sem volt
mentes ezen országok bírálata alól.
A sztálinizmus jelenleg legmerevebb exponensének, Észak-Koreának
képviselője egy szobába került Magyarország képviselőjével, azzal az
országéval, melyet Észak-Korea korábban kapitalista bábnak nevezett,
amiért diplomáciai kapcsolatot vett fel Dél-Koreával.
A találkozó végén kiadott zárónyilatkozat persze tele volt a
szokásos, régimódi szólamokkal, melyekbe azonban itt-ott belevegyült
egy-két reformista elgondolás is.
A nyilatkozat szövege persze még mindig utal a szocialista
társadalom felépítésének általános logikájára, amely a múltban
mindig is a szovjet politika egyetemes alkalmazását jelentette.
Bármi is legyen azonban a hagyományos, illetve a reformista
kijelentések keveréke, feltehető, hogy minden egyes kommunista párt
egyszerűen figyelmen kívül hagyja majd mindazt, ami nincs ínyére.
(folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Kelet-berlini konferencia - 1. folyt.
|
A kommüniké például rendkívüli fontosságot tulajdonít a
marxista-leninista tanoknak, miközben a magyar reformista
kommunisták - akik a 10 nap múlva sorra kerülő pártkongresszuson
könnyen magukhoz ragadhatják az MSZMP irányítását, - elítélték a
bolsevik elméletet és szervezést, ami alig palástolhatja az, hogy
egyszerűen elvetik Leninnek az érvényességét a XX. század végén.
Tekintettel a nézeteltérések és a viták sokrétűségére, a szóban
forgó találkozón bizonyára nehezére esett a résztvevő
főideológusoknak, hogy tartózkodjanak az egymás elleni bírálattól, s
habár a magyar képviselő, Barabás János egy interjú során elismerte,
hogy sor került kritikus célzásokra, kijelentette: egyetlen országot
sem ért névszerinti vád.
A Szovjetunió a maga részéről vonakodik attól, hogy beavatkozzék
egyre önálóbbá váló szövetségeseinek ügyeibe, ahhoz azonban
ragaszkodik, hogy megőrizze stratégiai érdekeit egy viszonylag
egységes tömb fenntartása útján. Ez magyarázza a zárónyilatkozatban
említett szolidaritást Kelet-Németország, Kuba és Észak-Korea
támogatására, akármennyire is ellenszenvesek ezen országok
rendszerei más, kommunista országok reformistái számára. +++
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|