Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - pozsonyi környezetvédelmi tárgyalások
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 1989. szeptember 25. hétfő (MTI) - A bős-nagymarosi vízlépcső-rendszer építésével kapcsolatos, hétfőn Pozsonyban megkezdődött csehszlovák-magyar környezetvédelmi szakértői megbeszéléseken kizárólag a Dunakiliti-körtvélyesi víztározó környezeti hatásait vitatják meg - közölte az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában Berczik Árpád akadémikus, a magyar delegáció vezetője. A megbeszélésekről - amelyek szerdáig tartanak - Medgyessy Péter és Pavel Hrivnák miniszterelnök-helyettesek szeptember 9-i pozsonyi találkozóján állapodtak meg. A magyar küldöttségnek a Vituki, a Köjál, valamint a Földtani Intézet szakemberei a tagjai, a csehszlovák delegációt Ludovit Weissman akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia biológiai-ökológiai tudományos központjának az igazgatója vezeti. Berczik Árpád a hétfői megbeszélések végeztével adott nyilatkozatában elmondotta, a csehszlovák partnerekkeel azt vitatják meg, hogyan alakul majd a víz minősége a Dunakiliti-körtvélyesi víztározó térségében, milyen kihatása lesz ennek a Duna alsóbb szakaszára. Ezzel összefüggésben megvizsgálják az öreg Duna és a mellékág-rendszer vízminőségi és ökológiai kérdéseit, azt, mennyire lesz veszélyeztetve a Kisalföld parti szűrésű és felszín alatti ivóvízkészlete. Hétfőn az öreg Duna és a mellékág-rendszer vízminőségi és ökológiai kérdései voltak a napirenden. Berczik akadémikus jelezte, hogy már az első tárgyalási fordulón megnyilvánult a csehszlovák és a magyar szakértők véleménykülönbsége. Míg a csehszlovák fél szerint a tervezett megoldás kielégítő környezetvédelmi garanciákat nyújtana, a magyar tudósok úgy vélik, a mellékág-rendszer algásodási veszélye miatt a vízpótló-rendszer továbbfejlesztésére lenne szükség. A merev csehszlovák álláspontról tanúskodik az is, hogy a pozsonyi megbeszélésekről beszámolva a csehszlovák hírszolgálati iroda azt hangoztatta, Csehszlovákia teljesítette Magyarországnak a tárgyalásokra vonatkozó kérését, de az az álláspontja, hogy az egész kérdéskört a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos hosszas közös kutatások után megfelelően megválaszolták. A végkövetkeztetéseket érvényesítették a tervekben, ezért nincs ok arra, hogy a bősi vízierőmű üzembe helyezését elhalasszák.+++ 1989. szeptember 25., hétfő 21:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »