|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. szeptember 22., péntek - Még javában tartott a kormány kétnapos, maratoni tanácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt ideiglenes szóvivő megkezdte szokásos sajtókonferenciáját a Parlamentben.
Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Eszerint a február 22-ei kormányhatározatnak megfelelően folytatódik a koncepciós elemeket tartalmazó büntetőügyek felülvizsgálata. Ennek során különös figyelmet fordítottak 16 olyan egykori bűnügyre, amely kiemelkedő jelentőségénél fogva ma az érdeklődés homlokterében áll. Ezekben az ügyekben már befejeződött a felülvizsgálat. A tapasztalatok nyomán a legfőbb ügyész nyolc ügyben törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság előtt. Befejeződött - egyebek között Paskai László bíboros prímás kezdeményezése nyomán - egyes egyházi vezetők, köztük Mindszenty József, illetve Grősz József és társai elleni büntetőeljárások iratainak tanulmányozása. Az ezzel kapcsolatos végleges állásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiánytalanul a hatóság rendelkezésére. Azonban így is kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezek az ügyek akkoriban nem csupán a valós tények felderítését, hanem eszközként politikai célokat is szolgáltak. Erre utal az a körülmény, hogy a koncepciós ügyekben általában bevált módszereket ezekben a perekben is alkalmazták. Így például azt, hogy a bűnügyeket előre megkonstruálták, majd azután keresték meg a koncepcióba illő szereplőket. Az eljárások során a beismerő vallomásokat általában fizikai erőszak és pszichikai kényszer alkalmazásával csikarták ki a gyanúsítottakból. A büntetőeljárás és anyagi jog szabályait sorozatosan és súlyosan megsértették. Találhatók azonban az ügyekben olyan tényállások is - nagy összegű devizabűntett, külföldre szöktetés -, amelyek az elbírálásuk idején hatályos jogszabályok szerint bűncselekmények voltak. A Legfőbb Ügyészség feltárt eddig ismeretlen körülményeket is, amelyek az eljárások adatainak tudatos manipulálását bizonyítják. A vádiratok és a bírósági határozatok szövegezéséhez párt- és állami vezetők adtak közvetlen, írásos iránymutatást. A manipulációkat igazolják az ügyek tárgyalásáról készült hangfelvételek is. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Megállapítható, hogy a jegyzőkönyvek nem tartalmazzák hiánytalanul a tárgyaláson elhangzott vallomásokat. Szerepelnek viszont a jegyzőkönyvekben olyan részek, amelyeknek nincs nyoma a hangfelvételeken, tehát utólagos betoldások, azzal a céllal, hogy a tárgyaláson elhangzottakat még teljesebben az előzetes koncepcióhoz igazítsák. A végleges álláspont kialakításában nehézséget okoz az eljárások során felhasznált tárgyi bizonyítékok, egykori dokumentumok nagy részének hiánya is. A Legfőbb Ügyészség megkísérli ezek felkutatását. Összességében azonban az eddigiek alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a Mindszenty József és társai elleni, valamint más egyházi perekben a vádak súlyossága nem állja meg a helyét, illetve a büntetések még az akkor hatályos törvények szerint is aránytalanul súlyosak voltak. A kormány ülésén Horn Gyula külügyminiszter távollétében Somogyi Ferenc külügyi államtitkár arról tájékoztatta a testületet, hogy a tárca tapasztalatai szerint kedvező fogadtatásra talált külföldön az osztrák és a jugoszláv határ mentén kialakítandó bizalomerősítő övezetre vonatkozó MSZMP-indítvány. A kormány ezzel a javaslattal teljes mértékben azonosul, ezért úgy döntött, hogy a biztonsági övezet kialakításával kapcsolatos gyakorlati teendők összehangolására tárcaközi bizottságot alakít, amelynek tagja lesz a Külügyminisztérium mellett a honvédelmi, a kereskedelmi és a művelődési tárca képviselője is. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács rendhagyó hosszúságúra nyúlt ülésén elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések uralták a napirendet. A beható eszmecsere eredményeként körvonalazódtak a jövő évi gazdálkodást megalapozó elgondolások, s a kormány közelebb jutott az 1990-91-92-re szóló úgynevezett csomagtervének véglegesítéséhez is. Ez a programcsomag előreláthatólag novemberben kerül az Országgyűlés elé. A gazdaságpolitikai kérdések sorából Bajnok Zsolt kiemelte, hogy a tervhivatal elkészítette az idei gazdasági folyamatokról szóló jelentését, amelynek alapján már számos következtetés is megfogalmazható az idei gazdálkodás eredményeiről. Az első nyolc hónap teljesítményei alapján biztatónak ítélhető, hogy a konvertibilis export a termelés fő húzóerejévé vált, és árbevétele a jelek szerint mintegy 8 százalékkal növekszik. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Növelte kivitelét például a kohászat, az élelmiszergazdaság, a vegyipar, s különösen örvendetes, hogy növekedést mutat a gépipari export is. Az éves előrejelzés szerint 1-2 százalékkal nőtt az idén a lakosság fogyasztása. A keresetek növekedése - s ezt korántsem kedvező értelemben említette a szóvivő - mintegy kétszerese a tervezettnek. A beruházások, amelyek tavaly meglehetősen nagymértékben visszaestek, az idén főként vállalati körben érzékelhetően növekedtek. Az ár- és pénzfolyamatok elemzése tükrözi a gazdálkodás számos akut problémáját. A fogyasztói ár 16-17 százalékkal nőtt, amiből már most látható, hogy nem sikerül a tavalyi szint alá szorítani. Ami a költségvetés hiányát illeti, az csak a menet közben hozott intézkedéseknek köszönhetően fogja megközelíteni a tervezettet. A vállalati jövedelmek magasabbak a tervezettnél, gyors a nyereségnövekedés, magasabbak a bérek, - elsősorban az alapanyag-szektorban. A pénzpolitika szigora révén sikerült elérni, hogy az importliberalizálás nem rendítette meg a külgazdasági egyensúlyt. Alighanem ez az idei esztendő egyik legnagyobb eredménye - fűzte hozzá a szóvivő. Nem sikerült érzékelhető változást elérni a kedvezőtlen jövedelmezőségű, rossz hatásfokkal működő vállalatok felszámolásában, holott ez a gazdasági szerkezet korszerűsítésének egyik feltétele. A kormány egy rövid előterjesztés alapján megtárgyalta az állami szervek címer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege, hogy a párt és az állam szétválásának folyamatához hozzá tartozik az is, hogy az állami épületeket legfeljebb állami jelképek, azaz a népköztársaság zászlaja és címere díszítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek használata, például a városok, helyiségek önálló címere. A kormány megvitatta azt az előterjesztést is, amely a társadalmi szervezetek támogatási rendszerének jobb áttekinthetőségét szolgálta. Az eddigi gyakorlat szerint többféle módon jutottak támogatáshoz a különböző szervezetek. A hagyományosnak nevezhető társadalmi szervezetek - köztük az MSZMP, a Népfront, a Béketanács - például évente egy összegben jutottak hozzá az Országgyűlés által megszavazott támogatáshoz, de ennek a summának a megoszlása gyakorlatilag követhetetlenné vált. Egyéb társadalmi szervezetek a tanácsok költségvetéséből részesedtek. Végül a vállalkozások társadalmi, érdekképviseleti szervei tagdíjakból, a vállalkozások hozzájárulásaiból tartották fenn magukat. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:14
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A támogatás új rendszerének elvei lényegesen áttekinthetőbbek, ennélfogva ellenőrizhetőbbek is lesznek. A pártok támogatásának mikéntjét természetesen a párttörvény rögzíti majd, a kormány ülésén azonban megfogalmazódott, hogy az átmenet időszakában olyan megoldást kellene alkalmazni, amely szerint a pártok közötti megállapodás alapján a Parlament döntene a pártoknak jutó támogatás összegéről. A választások után pedig a mandátumok, esetleg a taglétszám szerint, illetve a kettő kombinációja alapján részesedhetnének a pártok a központi támogatásból. Egyéb politikai jellegű szervezetek esetében az új irányelvek azt mondják ki, hogy a taglétszámmal mérhető szervezeteknél, mozgalmaknál egyfajta normatíva alapján kell dönteni a támogatás odaítéléséről. Más esetekben azonban a szervezetek tevékenységéhez igazodó támogatást célszerű alkalmazni. A tervezet hangsúlyozza azt is, hogy a szociális, kulturális, illetve oktatási szervezetek támogatásának szükségessége sem vitatható, a sportszervezetek támogatásáról pedig az általános sportfinanszírozás keretei között kell gondoskodni. Az előterjesztés szerint egyébként jövőre 500 millió forinttal kisebb lesz a támogatások összege, mint az idén. Összeségében erre a célra 2.6 milliárdot fordíthatnak 1990-ben, amiből 1 milliárd forintot kapnak a pártok, s 1.6 milliárd jut a többi mozgalom, szervezet támogatására. Napirendre került az internáltak, kitelepítettek rehabilitációjáról szóló minisztertanácsi rendelet, amely már konkrétan rögzíti a tennivalókat. A rendelet 55 ezer, 1945 és 1953 között internált embert, és mintegy 43 ezer kitelepítettet érint. A kormányt az a szándék vezérli, hogy elsősorban azokat a sérelmeket orvosolja, amelyeket politikai eljárások során szenvedtek el az emberek, így a rendelet természetesen nem vonatkozik a háborús, népellenes bűnök elkövetőire, a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztetőkre. Ugyanakkor a rendelet hatálya kiterjed azokra, akiket a II. világháború után a Szovjetunióba szállítottak munkavégzésre, illetve azokra is, akiket szovjet katonai bíróságok ítéltek el akkoriban. A rendelet lényege, hogy az így eltöltött időt munkaviszonyként, szolgálati időnek kell tekinteni, és ennek megfelelően korrigálni kell a nyugdíjakat is. A rehabilitáció november 1-jei hatállyal kezdődhet meg. Mivel a hosszú idő elteltével bizonylatok, igazolások beszerzése szinte lehetetlenné vált, a kormány úgy döntött, hogy az érintettek számára differenciálás nélkül, egységesen havi 500 forint többletnyugdíjat állapít meg. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:32
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Ezzel párhuzamosan természetesen minden érintett kérheti nyugdíjának megállapítását az új szolgálati idő alapján. Ez tovább növelheti az 500 forintos többletet. A kormány emellett szorgalmazza az érintettek erkölcsi és politikai rehabilitációját is. Ezért olyan ajánlást fogalmaz meg, miszerint az Országgyűlés kimondhatná: a kitelepítések, az internálások hibás politikai gyakorlat szüleményei voltak. A törvényhozás ezzel egyidőben leszögezhetné, hogy e gyakorlattól egyszer s mindenkorra elhatárolja magát. A problémák utólagos orvoslásának egyik érdekessége, hogy a kormány rendezni kívánja azoknak az ügyét is, akik a háború befejezése után amerikai hadifogságba estek, majd elbocsátásukkor 50-300 dolláros utalvánnyal fizették ki munkájukat. Közülük sokan a Nemzeti Bankban letétbe helyezték utalványukat, amelyek együttes értéke mintegy 50 millió forint. A bank nem fizette ki ezeket az összegeket, ezért itt is megvizsgálják az esetleges kártérítés lehetőségét. Az előbbiekkel rokon témaként szerepelt a kormány előtt az 1956-os népfelkelés elítéltjeinek rehabilitálása is. Az előterjesztést megelőző széles körű vizsgálódás, adatgyűjtés nyomán megállapítható, hogy az 1956-os események miatt csaknem 22 ezer embert ítéltek el. A kormány az ő esetükben is a fix összegű kárpótlás mellett döntött. Azok az elítéltek, akik egy évnél kevesebb időt töltöttek szabadságvesztésben, havi 500 forint többletnyugdíjat kapnak. Minden újabb megkezdett év további 250 forint többletet, a hatodik évtől kezdődően pedig minden újabb megkezdett esztendő ismét további 200 forint többletet jelent a nyugdíjban. Ez érvényes azokra is, akik jelenleg nem nyugdíjasok; a pótlék az ő részükre is jár, amikor nyugdíjba mennek. A rendelkezés szerint egyébként azok a hozzátartozók, akik elítélt után részesednek valamilyen juttatásban, az említett összegek felét kapják meg. Bár a rehabilitáció, illetve a kártalanítás a tervek szerint október 1-jével lép életbe, hatálya hat hónapra visszamenőleg érvényes. Ugyancsak 1956-ot követően honosodott meg a rendőrség gyakorlatában az úgynevezett közbiztonsági őrizetbe vétel intézménye, amely a jelenlegi ismeretek szerint 12.900 embert érintett. Az előterjesztés a közbiztonsági őrizetbe vételt mint jogintézményt, alaptalannak minősíti, s az őrizetben töltött időt is munkaviszonyként, szolgálati időként számolja el. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:35
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
Bár a kormányszóvivő egyelőre még nem tudott részletekkel szolgálni a hazai uránbányászat megszüntetéséről folyó kormányvitáról, annyit leszögezett: egyértelmű szándék a ráfizetéses ércbányászat, uránbányászat megszüntetése, így tehát ez az előterjesztés nem tartalmaz alternatívákat. Meglehetősen részletesen taglalja azonban a megszüntetéssel együttjáró környezeti, egzisztenciális, szociális és foglalkoztatási problémák enyhítésére, megszüntetésére vonatkozó elgondolásokat. Bajnok Zsolt ígéretet tett arra, hogy az ipari miniszter a közeli napokban sajtókonferencián részletesen ismerteti a döntést. Hasonlóképpen nem tudott még részleteket mondani Bajnok Zsolt a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsáról folytatott polémiáról. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a kormány áttekinti a beruházással kapcsolatos eddigi vizsgálódásokat. Ugyancsak megvitatják a csehszlovák féllel folytatott tárgyalások tapasztalatait, azzal a szándékkal, hogy körvonalazzák a követendő magyar álláspontot az előtt a kormányfői találkozó előtt, amelyre várhatóan október elején kerül sor Prágában. A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött, tervezi-e a kormány október 23. munkaszüneti nappá nyilvánítását? A szóvivő ismeretei szerint ilyen jellegű javaslat nem került a Minisztertanács elé; ám nyilvánvaló, ha lesz ilyen indítvány, akkor ezt annak szellemében tekintik át, hogy 1956. október 23-án népfelkelés kezdődött. A tudósító érdeklődött arról is: a magyar tárgyalófél számíthat-e egyáltalán a csehszlovák partner objektivitására Bős-Nagymaros ügyében, hiszen Csehszlovákiában maga a vízlépcső tervezője ezeknek a kérdéseknek a kormánybiztosa. Bajnok Zsolt elismerte, hogy az eddigi kozultációk a csehszlovák partnerekkel meglehetősen merev, rugalmatlan álláspontot tükröznek; gyakorlatilag tapodtat sem kerültek közelebb a vélemények. Ez valóban olyasmit sugall, hogy nem az objektivitás volt az álláspontok kialakításának vezérlőelve. Ez azonban nem zárja ki a reményt, hogy a tények, a kockázati elemek számba vétele a csehszlovák partnereket is elgondolkodtassa. Nekik is érteniük és érezniük kell azokat a súlyos aggodalmakat, amelyeket többek között az ökológiai kockázatok, a vízminőség romlása és egyéb esetleges káros hatások miatt a magyar szakemberek és a magyar kormányzat képviselői éreznek. Egy izraeli lap újságírója arról érdeklődött: szóba került-e a kormány ülésén az magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállítását követő arab reagálás. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 20:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (7. rész)
|
Bár ez a kérdés a szóvivő tájékoztatása szerint ilyen formában nem vetődött fel a kormány ülésén, Bajnok Zsolt hangoztatta: a magyar kormányzat megítélése szerint a kapcsolatok felújítása fontos, jelentős esemény. A magyar-izraeli kapcsolatokban lezárult az 1967-től napjainkig tartó szakasz, s remélhetőleg egy sokkal pozitivabb korszak kezdődik a két ország viszonyában. Ugyanakkor a magyar kormány álláspontja változatlan a Közel-Kelet súlyos problémáinak megoldását illetően. Továbbra is azt vallja, hogy a válság átfogó, igazságos rendezése szükséges, s erre a legjobb keretet az ENSZ égisze alatt összehívandó nemzetközi konferencia teremthetné meg. Változatlanul a rendezés fontos elemeként tartja számon a magyar kormány azt, hogy a palesztin nép törvényes jogait biztosítani kell; tiszteletben tartva jogukat az önrendelkezésre, az államalapításra. A diplomáciai kapcsolatok megújítása Izraellel nem változtat azon érdekeltségünkön, hogy kölcsönös előnyök alapján fejlesszük kontaktusainkat az arab országokkal is. A kormány tisztában van azzal, hogy az arab államok reagálásai nem éppen örömteliek voltak, de a rosszallás mellett megértés is felfedezhető volt a megnyilatkozásokban. (MTI)
1989. szeptember 22., péntek 20:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|