Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - csehszlovák közlemény (1. rész)
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 1989. szeptember 20. szerda (MTI-tud.) - Csehszlovákia semmit sem változtatott a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos álláspontján, továbbra is szerződésszegéssel vádolja Magyarországot, kártérítést követel és ellenlépésként saját területén készül áttölteni a Duna medrét - derül ki abból a közleményből, amelyet a csehszlovák-magyar nemzetközi jogi szakértői megbeszélések befejeztével szerdán adott ki a csehszlovák hírszolgálati iroda. Emlékezetes, hogy hétfőn és kedden csehszlovák-magyar szakértői tárgyalásokat tartottak Prágában a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos nemzetközi jogi kérdésekről. A magyar küldöttséget Bán Tamás igazságügyminisztériumi főosztályvezető, a csehszlovákot Otto Kunz, a prágai Károly egyetem jogi kara mellett működő nemzetközi kapcsolatok intézetének igazgatója vezette. Az érdemi tárgyalások kedden értek véget, szerdán csupán a megbeszélések tényét rögzítő jegyzőkönyvet írták alá. Mint arról hírt adtunk, a magyar küldöttségvezető az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában már kedden elmondotta, hogy a megbeszélések konkrét eredmény nélkül értek véget, és hogy a csehszlovák fél továbbra is ragaszkodik álláspontjához. A CTK által nyilvánosságra hozott csehszlovák közlemény most újólag felsorolta a legkülönbözőbb fórumokon már eddig is hangoztatott prágai vádakat. Ezek szerint Magyarország azzal, hogy Nagymarosnál és a bősi szakaszon felfüggesztette a munkálatokat, egyoldalúan megsértette a vízlépcsőrendszerről 1977-ben kötött csehszlovák-magyar kormánymegállapodást, nem tartotta be annak a vitás kérdések megoldására vonatkozó rendelkezéseit. Csehszlovákia szerint a magyar lépés ellentétes a szerződéses jogról szóló 1969-es bécsi megállapodás ötvenhetedik cikkelyével is. A közleményben az olvasható: a csehszlovák jogászok rámutattak arra, hogy a nemzetközi szokásjog általánosan elismert alapelvei szerint a szerződésszegő államot felelősség terheli és kártérítést kell fizetnie. Leszögezték, hogy Magyarország az egyoldalú lépéssel kárt okozott Csehszlovákiának, amelyet az 1977-es szerződés huszonhatodik cikkelyének megfelelően köteles megtéríteni. (folyt.) 1989. szeptember 20., szerda 20:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »