|
|
|
|
Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (1. rész)
|
1989. szeptember 20., szerda - A kormány csak az Alkotmánymódosítással összefüggő, továbbá a már elfogadott törvényekhez kapcsolódó vagy azokat módosító törvényjavaslatokat nyújtsa be az Országgyűlésnek - így foglalt állást szerdai ülésén az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság.
A Minisztertanács csütörtöki ülésén foglalkozik azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyeket - megítélése szerint - a jelenleg működő parlamentnek kell megtárgyalnia. Így az Országgyűlésnek - a kormányelőterjesztéshez csatolt melléklet szerint - októbertől az év végéig 30 olyan törvényjavaslatot, illetve tájékoztatót kellene a napirendjére tűznie, amelyek a békés átmenet feltételeinek megteremtéséhez és a gazdaság működőképességének biztosításához nélkülözhetetlenek. A Parlamentnek foglalkoznia kell azokkal a képviselői indítványokkal is, amelyeket tavaly októbertől az idén júniusig terjedő időszakban az Országgyülés jóváhagyott, s ezekről a kormány beszámolási kötelezettséggel tartozik a parlamentnek. Ismeretes viszont, hogy a politikai egyeztető tárgyalások hétfői plenáris ülésén aláírt dokumentum értelmében a jelenlegi parlament működésének utolsó szakaszához érkezett. A megállapodásnak az a kitétele, amely szerint a november végi köztársasági elnökválasztást követő 90 napon belül ki kell írni az országgyűlési képviselőválasztásokat, azt jelenti: az 1985-ben megválasztott törvényhozók decemberben üléseznek utoljára. A bizottsági ülésen résztvevő képviselők a törvényjavaslatok listája láttán kijelentették: a hátralévő időre tekintettel ez a törvénytervezet-áradat nem teszi lehetővé a szükséges felkészülést sem, nemhogy a felelősségteljes döntést. Erre a dilemmára Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke megjegyezte: jelenleg a kormány egy feltételezett helyzet törvényeit készítheti elő, s a parlament feladata a kodifikálás. Ez azonban senkit sem ment fel a felelősség alól. A politikai egyeztető tárgyalások eredményeként kialakult helyzettel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot: a polgári demokráciákban a politikai alkudozások színtere általában a parlament. Magyarországon ez az alku sajátos helyzetben, a parlamenten kívül zajlott. A parlamentnek alkotmányos joga, hogy másként döntsön, ezért azonban a nemzetnek tartozik történelmi felelősséggel. (folyt. köv.)
1989. szeptember 20., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (2. rész)
|
Az államtitkár egyébként már a bizottsági ülés kezdetén kifejtette: a képviselők teherbíróképessége mellett a kormánynak figyelembe kellett vennie azokat a kényszerítő körülményeket, amelyek folytán mind a kormány, mind pedig az Országgyülés válaszol a kihívásra. Azaz: megalkotja a jogállamiság, továbbá a gazdaság müködőképességéhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtését, a piacgazdaság kiépítését szolgáló törvényeket. Mindezek mellett még ennek a parlamentnek kell döntenie Bős-Nagymaros, a Bécs-Budapest világkiállítás, a lakáspolitikai koncepció kérdésében, valamint a hároméves kormányzati programról. A képviselőknek a javaslat szerint a szeptemberi ülésszak folytatásaként októberben 7, majd novemberben 12, decemberben pedig 11 törvényjavaslatot kellene megtárgyalniuk. A kezükbe adott listából azonban nem derül ki számukra: a javasolt törvénytervezetek mennyire függnek össze egymással, illetve a korábban elfogadott törvényekkel. Nem ismerik a tervezett módosításokat, így azt sem tudják eldönteni, hogy szükséges-e tárgyalni azokat, avagy nyugodtan örökül hagyhatják az új parlamentnek. Ezért azt javasolták a kormánynak: alaposan mérlegelje, hogy melyek azok a törvénytervezetek, módosítási javaslatok, amelyek elhalaszthatók a jövő évre, az egymással összefüggő törvényjavaslatokat pedig együttesen tárja a parlament elé. Az államtitkár is, a képviselők is - bár meglehetősen bizonytalanul - felvetettek egy-egy olyan törvényjavaslatot, amelynek tárgyalását szerintük elhalaszthatják. Abban megegyeztek: célszerü, hogy az Elnöki Tanács alkosson törvényerejü rendeletet a cégbírósági eljárásról. Abban azonban már megoszlottak a vélemények, hogy szükséges-e a hátralévő időszakban megalkotni a postáról és távközlésről, a kereskedelemről, a társadalombiztosításról, a nemzetközi szerződések megkötéséről vagy a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényeket. A képviselők - végül is nem tudván eldönteni, mit javasolnak törölni a törvényjavaslatok listájáról - azt latolgatták, milyen módszerekkel takaríthatnak meg időt a valóban fontos kérdések tárgyalása érdekében. Schőner Alfréd (országos lista) megfontolásra ajánlotta azt a nemzetközi parlamentarizmusban közismert gyakorlatot, hogy az egy-egy témakörben azonosan gondolkodó képviselők véleményét egy, közülük kiválasztott képviselőtársuk tolmácsolja. Úgy vélekedett - s többen egyetértettek vele -: a képviselőknek le kell mondaniuk arról, hogy önmaguk, tevékenységük igazolásaként akkor is hozzászólnak, ha előttük már 25-ször elhangzott mondandójuk lényege. (folyt. köv.)
1989. szeptember 20., szerda 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (3. rész)
|
Ugyanez vonatkozik az interpellációkra és kérdésekre is. Javaslatainak sorában szerepelt, hogy az ülésszakon maximálisan 6-7 percben határozzák meg a felszólalások időtartamát. Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.) azt ajánlotta: az interpellációk és a kérdések ne a parlament előtt hangozzanak el, hanem azokat írásban adják be, s az illetékesek írásban válaszoljanak rájuk. Mindezt csatolják a képviselői anyagokhoz. Dobi Ferenc (Pest megye 6. vk.) - ugyancsak az időtényezőre tekintettel - arra kérte a kormányt: ne tegye nevetségessé a képviselőket, s így a parlamentet azzal, hogy olyan törvénymódosítási javaslatokat terjeszt elő, amelyeket rövid időn belül ismét módosítani szükséges. Ezt mérlegelje a hátralévő időben is. Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a képviselők aggályait összegezve kijelentette: nem szívesen vállalná a szavazógép szerepét. Kifejtette: miután még nem ismeri a törvényjavaslatokat, ezekben szerepelhetnek olyan tételek, amelyeket nem tud támogatni. Mindezek mellett nem lát garanciát arra sem, hogy az ülésszak előtt egy nappal - a pillanatnyi helyzetnek megfelelően - nem vonnak vissza kardinális törvényjavaslatot. Az ad hoc bizottság végül úgy foglalt állást: amennyiben a javaslataira nem reagál a kormány, a plénumon szót kérnek. (MTI)
1989. szeptember 20., szerda 17:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|