|
|
|
|
Bős-nagymarosi vízlépcső
|
München, 1989. szeptember 20. (SZER, Magyar híradó) - Szekeres László a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése körüli legújabb fejleményeket szedte csokorba, illetve kommentálja. - Véget értek a magyar-csehszlovák jogi szakértői tárgyalások Prágában, pontosabban előreláthatólag a tárgyalássorozat első szakasza csak az, mely kedden eredmény nélkül ért véget. A csehszlovák fél teljesen egyértelmű, hogy ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, a Duna eltereléséhez, ami egyelőre azért csak fenyegetésnek és zsarolásnak tűnik. Nem valószínű, hogy nemzetközi botrányt mernének kavarni, hiszen ezzel több nemzetközi egyezményt, garanciát rúgnának fel, s ezt ma Európában legfeljebb csak Ceausescu csinálja meg. Tehát a magyar-cseh húzd meg, ereszd meg folytatódik. Ennek ellenére a Minisztertanács Bős-Nagymarost ellenőrző társadalmi bizottságára, úgy látszik, hatott a csehszlovák fenyegetés, ugyanis miután a közelmúlti időszakban sorra megvitatták a szakértői bizottságok tanulmányait, és meghallgatták Udvari László kormánybiztost is, javaslatot állítottak össze, melyet az Országgyűlés elé akarnak terjeszteni. Ebben azt javasolják, hogy folytassuk a bősi vízlépcső építését, és hagyjuk el a nagymarosi vízlépcsőt. Mindez nagyon szép, hogy Nagymarost ők sem javasolják, hiszen ezzel ellentmondanának a kormány eddigi határozatainak és a népakaratnak egyaránt, csak arról feledkezett el a tisztelt bizottság, hogy Dunakilitinél akkor sem lehet felszámolni a tározót, ha így csökkennének is az ökológiai és egyéb károk, de nem múlnának el véglegesen. Ha a csehszlovák kormány saját környezetvédői tiltakozása ellenére meg akarja építeni Bőst, tegye meg egyedül, mi ne vegyünk részt benne. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Bős-nagymarosi vízlépcső - 1. folyt.
|
Mi magyarok már tudjuk, hogy ez nemcsak ránk nézve káros, hanem a csehszlovák népre, az országra is. Tudják ezt odaát is az emberek, példa erre a szlovák természet- és tájvédők nyílt levele a magyar kormányhoz. Ne mondhassák később, hogy mi kihúztuk magunkat a károk egy része alól, és átplántáltuk azt rájuk. Számíthatunk a csehszlovák nép baráti érzéseire, akkor majd hálájára is a mai döntés miatt. És ne feledjük, odaát is el kell jönnie az időnek, amikor megváltoznak a politikai szelek, és jobban figyelembe veszik a nép érdekeit és akaratát. +++
1989. szeptember 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|