|
|
|
|
Bős-Nagymaros - nemzetközi jogi szakértők tanácskozása 1.
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. szeptember 18. hétfő (MTI-tud.) - A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos nemzetközi jogi kérdésekről kezdődtek magyar-csehszlovák szakértői tárgyalások hétfőn Prágában. A magyar küldöttséget dr. Bán Tamás igazságügyminisztériumi főosztályvezető, a csehszlovákot Otto Kunz, a prágai Károly egyetem jogi kara mellett működő Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója vezeti. A megbeszélésekről dr. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes és Pavel Hrivnák csehszlovák első miniszterelnök-helyettes állapodott meg a bős-nagymarosi vízlépcsőről Pozsonyban augusztus 9-én tartott találkozóján.
A több naposra tervezett tárgyalások előtt Bán Tamás nyilatkozatot adott az MTI prágai tudósítójának. Elmondta: akár a két ország határát, akár a hajózást módosítaná a Csehszlovákia által saját területen tervezett Dunameder-áttöltés, Prága egyoldalú lépésével mindenképpen durván megsértené a nemzetközi egyezményeket, országhatármódosítás esetén az 1947-es párizsi békemegállapodást és az 1976-os csehszlovák-magyar határvízegyezményt, a hajózási fővonal megváltoztatásával pedig az 1948-as Dunával kapcsolatos nemzetközi szerződést. Emlékezetes, hogy Csehszlovákia a magyar munkálatok felfügesztésére hivatkozva azért akarja saját területén elhatárolni a Dunamedert, hogy még az idén feltölthesse a körtvélyesi tározót és jövő júliusban beindíthassa a bősi erőmű első turbináját. A magyar küldöttségvezető a csehszlovák vádakkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem sértette meg a kétoldalú kormányközi megállapodást, amikor felfüggesztette az építkezésen a munkálatokat. Mint mondotta, éppen ezért időszerűtlen, hogy Prága kártérítésről beszél, és összegszerűen is előterjesztette igényeit. Bán Tamás rámutatott: míg Magyarország környezetvédelmi megfontolásból jár el és tárgyalásokat javasol, Csehszlovákia csupán az energetikai szempontokat hajlandó érvényesíteni, és ragaszkodik a létesítmény teljes felépítéséhez. Mint fogalmazott, Magyarország ökológiai kényszerhelyzetbe kerül, ha folytatódik a nagymarosi építkezés, és ha megtörténik a Dunameder áttöltése Dunakilitinél. Az visszafordíthatatlan folyamatot eredményez. (folyt.)
1989. szeptember 18., hétfő 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros - nemzetközi jogi szakértők tanácskozása 2.
|
Utalt arra, hogy Magyarország a bősi vízlépcső alatt helyezkedik el, ezért jogosak az aggályai, hiszen hasonlóakat terjesztett elő Csehszlovákia Ausztriának a tervezett hainburgi vízlépcsővel kapcsolatban. Bán Tamás azt is elmondta, hogy a prágai tárgyalásokon Magyarország egy sor nemzetközi dokumentum, köztük az ENSZ által elfogadott környezetvédelmi világcharta, az 1972-es stockholmi környezetvédelmi nyilatkozat, illetve a helsinki záróokmány és más egyezmények alapján kívánja bizonyítani, hogy Budapest nem követett el szerződésszegést, amikor ökológiai szempontokra hivatkozva felfüggesztette a munkálatokat, és tárgyalásos megoldást javasol. A magyar-csehszlovák nemzetközi jogi szakértői tárgyalások első napi fordulójának végeztével Bán Tamás elmondotta: a két fél mindenekelőtt arról tájékoztatta egymást, milyen nemzetközi jogi megfontolásokra alapozzák a bős-nagymarosi építkezéssel kapcsolatos álláspontjukat. A megbeszélések eddig határozottan jó légkörűek voltak, de csak kedden ismereti majd a csehszlovák fél, milyen nemzetközi jogi érvekkel tudná igazolni tervezett egyoldalú lépését, hogy a saját területén tölti át a Dunamedret.+++
1989. szeptember 18., hétfő 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|