|
|
|
|
A BKV és az infrastruktúra (1. rész)
|
1989. szeptember 18., hétfő - A Közlekedéstudományi Egyesület közreműködésével szakemberek elemezték a budapesti városi közlekedéshez tartozó üzemi létesítmények, szerkezetek és berendezések állapotát. A tapasztalatokról tájékoztatták az MTI munkatársát.
A Budapesti Közlekedési Vállalat Építési és Fenntartási Igazgatósághoz három üzemviteli szempontból fontos részleg tartozik: az áramellátás, a pálya, valamint a különféle üzemi épületek. A tömegközlekedés számára létfontosságú ágazatok működtetésére nincs elegendő pénze a BKV-nak. Hiszen csupán az áramellátás fejlesztéséhez, - hogy az megfeleljen a mai igényeknek - legalább hétmilliárd forintra lenne szükség. Jelenleg ugyanis az áramátalakítókban például 25 éves távvezérlők is működnek, s hiába van számítógépes elosztóhálózat is e területen, ha például a japán megszakító helyett csak magyarra futja, amelynek élettartama 25-ször rövidebb, és csak kétezer kapcsolást bír ki. A szűkös anyagi körülmények miatt a BKV szükségmegoldásokat is kénytelen alkalmazni, ezért számos elektromos alkatrészt már maga gyárt, s erre közös vállalatot is alapított a Debreceni, a Szegedi Közlekedési Vállalattal, valamint egy svájci céggel. A villamos- és hévpályák állapotát azzal lehet leginkább jellemezni, hogy műszaki állaguk ,,mutatója,,, az állami támogatás csökkentése miatt, 40-ről 25 százalékra csökkent. Ez pedig befolyásolja mind a biztonságos közlekedést, mind pedig a járművek sebességét. A pályarekonstrukcióhoz a szakemberek szerint jelenleg mintegy 20 milliárd forintra lenne szüksége a BKV-nak, mivel egy kilométer vágány felújítása folyó áron számolva körülbelül 25 millió forintba kerül. Maguk a közlekedésben dolgozók is megszenvedik a pénzhiányt, mivel az épületek, ezen belül is a szociális létesítmények fenntartására lényegesen kevesebb jut az eddigieknél. Ennek az az oka, hogy a vállalat vezetése úgy határozott: elsősorban azokat az épületeket kell rendben tartani, amelyeket az utasok vesznek igénybe. Az épületek felújítására egyébként körülbelül 5-6 milliárd forintra lenne szükség. (folyt.köv.)
1989. szeptember 17., vasárnap 21:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|