|
|
 |
|
 |
A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Nagymaros nélkül (1. rész)
|
1989. augusztus 31., csütörtök - Miként használható a bősi erőmű a nagymarosi létesítmény nélkül, milyen jogi lehetőségek vannak e módosításra, milyen gazdasági kihatásokra lehet számítani? Szakmai bizottságok - több társadalmi környezetvédelmi csoport részvételével - vizsgálták az elmúlt hetekben ezeket a kérdésköröket. A műszaki-ökológiai, az államközi szerződés módosítására vonatkozó, illetve a gazdaságossági szempontokat mérlegelő jelentések a napokban készültek el. Milyen megállapításokat tett a műszaki-ökológiai bizottság? - kérdezte V. Nagy Imrét a munkacsoport vezetőjét, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanárát az MTI munkatársa.
- Alapvető megállapítás - mondotta a profeszor -, hogy a
nagymarosi duzzasztás nélkül nem lehet a bősi erőművet csúcsüzemben
használni. Mint a jelentésben is hangsúlyozzuk, ez számos új, eddig
nem vizsgált problémát vet fel. A dunakiliti tározóban például a
csúcsüzemi duzzasztás és vízleeresztés nélkül csak középen, az
eredeti medernél mozogna a víz. Az áramlási tér két oldalán, azaz a
tározó döntő részén nagyarányú algásodás kezdődne oxigénhiánnyal, s
ez a csúcsüzemhez képest is jóval nagyobb iszaplerakódást
eredményezne. Megoldást csak az hozhat, ha a magyar és a csehszlovák
oldalon egyaránt új gátrendszerrel, egy a jelenleginél kisebb
duzzasztási teret építenének az egész víztömeg állandó mozgásban
tartásához. Ez viszont óriási többletköltséget jelentene.
A nagymarosi duzzasztás elhagyása ezen kívül más feladatokat is
ad. A megemelt vízszint nélkül igen nagy lenne a medermélyülés ott,
ahol az üzemvízcsatorna visszakanyarodik a Dunába. Több szakember
szerint a nagymarosi létesítmény visszatartaná, leülepítené a
különféle, főként nehézfém tartalmú szennyezőket, és ezek rendszeres
eltávolításával, elkülönített tárolásával jobban megvédhetők
lennének a főváros ivóvízbázisai. A Szigetköz keleti részén
eredetileg nem terveztek szivárogtató rendszert. Itt a nagymarosi
létesítmény visszaduzzasztó hatása biztosította volna a megfelelő
talajvízszintet. Ennek pótlásáról is gondoskodni kell, ha nem épül
meg a nagymarosi műtárgy. A bősi létesítmény alapüzeménél - s nem
csupán a csúcsrajáratásnál - ugyancsak komoly ökológiai veszélyekkel
jár, ha túl kevés víz marad az Öreg-Duna medrében.
A bizottság munkájában résztvevő, a Közlekedési, Hírközlési és
Építésügyi Minisztériumot képviselő hajózási szakember annak a
véleménynek adott hangot, hogy a nagymarosi létesítmény nélkül nem
lehet a három és fél méteres hajózási vízmélységet elérni.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 22:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|