Rendszerváltás és az MTI

	Újabb tudományos vizsgálatok Bős-Nagymaros térségében (1. rész)
1989. március 3., péntek - A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kutatási és fejlesztési bizottsága értékelte e nagyberuházással összefüggésben elvégzett és jelenleg is folyó kutatásokat. A testület véleménye szerint az ökológiai, vízminőségi követelmények elsődlegességét kimondó országgyűlési állásfoglalással összefüggésben módosítani kell a vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó kutatások programját. Ezért szükségesnek tartják újabb szakértők és kutatóhelyek bevonását a tudományos vizsgálatokba. Hét olyan témacsoportot jelöltek meg, amelyben különösen indokolt a kutatások kiegészítése, bővítése. A bizottság első helyen javasolja a környezeti hatástanulmányok kiegészítését újabb ökoszisztémai kutatásokkal. További vizsgálatok szükségesek annak felderítésére, hogy a vízlépcsőrendszer miatt megváltozott talajvíz-viszonyok, szivárgások a települések ivóvízellátásában okoznak-e közegészségügyi gondokat, s ha igen, mit kell tenni azok megelőzésére, elhárítására. Fontosak azok a vizsgálatok, amelyek révén gondoskodni lehet arról, hogy mindenképppen a vízminőségi követelmények érvényesítésének megfelelően alakíthassák a vízenergia hasznosításának, a vízlépcsőrendszer üzemeltetétésének módszereit. A Dunakiliti Víztároló alatti folyószakaszt, az öreg Dunát és környezetét jelentősen befolyásolja, hogy a régi meder a korábbinál jóval kevesebb vizet szállíthat, mert a duzzasztott víz nagy részét a hajózható üzemvízcsatorna a bősi erőműhöz vezeti. A bizottság megítélése szerint a környezetváltozás várható hatásait az eddiginél részletesebben kell feltárni, s indokolt megvizsgálni azt is, mennyire csökkentené a káros hatásokat, ha az eddig tervezett 50-200 helyett 500-600 köbméter vizet kapna másodpercenként az öreg Duna medre. Nagyobb figyelmet érdemel a Nagymaros alatti Duna-szakasz is, ahol komplex kutatásoknak kell választ adni sok kérdésre; egyebek között a várható mederváltozások hatásaira, köztük a part menti kutak vizét szűrő kavicsréteg alakulására. További vizsgálatot igényel a vízlépcsőrendszer alsó szakaszán is kiépülő észlelőhálózat, az úgynevezett monitoring rendszer fejlesztése és üzemeltetése. Ugyancsak nagy kérdéscsoportot ölelnek fel a területfejlesztési munkák. (folyt.köv.) 1989. március 2., csütörtök 22:01
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »