|
|
 |
|
 |
Ezeréves nemzeti jelképeink - tudományos ülés
|
1989. január 23., hétfő - A magyar címer és zászló történetéről tartott tudományos ülést az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság hétfőn az intézmény aulájában. Az eszmecserén történészek és heraldikusok ismertették kutatásaik legújabb eredményeit, hogy elősegítsék az országunk új állami cimerére vonatkozó állásfoglalás kialakítását, ezért a tanácskozásra meghívták Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét, Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert és Dankó László kalocsai érseket.
A kutatók elmondták, hogy koronázási jelvényeink Európa egyik
legépebben megmaradt középkori ereklye-együttese, s ezeket az
államalapító Szent István örökségének tekintik. A régi magyar címer
elemei csaknem ezer évesek. Hangsúlyozták: olyan címerre van
szüksége országunknak, amelyet a nép magáénak vall, amely nem
tartalmaz idegen szimbólumokat, megfelel a címertan szabályainak, és
a folytonosságot jelképezi. Szóltak arról is, hogy nemzeti
jelképeink közül a kereszt már a címer előtti korszakból származó
régészeti leleteken is látható. Előadások hangzottak el arról, hogy
miként alakult ki a középkorban a magyar állami címer. A legkorábbi
a kettős kereszt, amelyet III. Béla hozott Bizáncból 1190-ben. Az
egyházi szimbólum már akkor világi jelkép volt, a magyar
függetlenséget szimbólizálta. Az úgynevezett hármas halomról szólva
felhívták a figyelmet: a gót irányzat térhódításakor a kettős
kereszt hármas lábu végződése gótikus lóherévé vált, ezt a gótikus
lóhereivet nevezte el a nép hármas halomnak. A kutatások új
eredményei bizonyítják, hogy a hármas halom nem hegyeket jelképez,
hanem a kettős kereszt stilizált talapzata. A címer másik oldalán
lévő vörös-ezüst vágások 1202-ből származnak, az Árpádok szinei és
nem a Dunát, a Tiszát, a Drávát, illetve a Szávát jelképezik. Az
előadók bemutattak 29 európai címert - köztük norman kalózhajók
cimereit - amelyeken szintén kettős kereszt látható. Ez is
bizonyítja, hogy e jel már 600-700 évvel ezelőtt világi szimbólum
volt.
A szakemberek középkori városok címereivel szemléltették, hogy
csak szlovákiai városok - például Besztercebánya, Kassa - megőrízték
a magyar uralkodóktól kapott címert. Szorgalmazták, hogy országunk
városai - Nyiregyházához hasonlóan - állítsák vissza ősi címereiket.
Előadás hangzott el arról is, hogy egy 1848-as jogszabályban
kimondták: a régi címert vissza kell állítani jogaiba. (MTI)
1989. január 23., hétfő 16:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|