|
|
|
|
Országgyűlési visszhangok 1. rész
|
1989. január 12. csütörtök (MTI) - Németh Miklós kormányfő bízik abban, hogy pártja megnyeri a következő választásokat - írta budapesti keltezésű tudósításában a The Independent. Mint a lap kiküldött tudósítója írja, a Minisztertanács elnöke kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a választási hadjáratban az MSZMP óriási előnnyel indul ellenfeleivel szemben. ,,Pártunk jól szervezett, és 800 ezres tagsága tömegtámogatást jelent. Több mint valószínű, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt képes lesz megszerezni a többséget a nemes versengésben,, - mondta Németh Miklós a The Independent tudósítójának.
A lap megjegyzi, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények parlamenti megszavazásával ,,Magyarország lett az első olyan kelet-európai állam, amely meghatározta a többpártrendszerhez való visszatérés menetrendjét,,. A The Times csütörtökön helyszíni tudósítást, a kommentároknak fenntartott oldalán pedig hírmagyarázatot is közölt az Országgyűlés munkájáról. Sallie Ecroyd parlamenti jelentésében kiemeli: ,,Megfigyelők szerint az új törvényekkel arra tesznek kísérletet, hogy szabályozzák mindazt, ami már folyamatban van: Magyarországon valójában már több hónapja érvényesül bizonyos mértékű pluralizmus,,. George Schoepflin, a Londoni Közgazdasági Egyetem (London School of Economics) magyar származású politológus professzora a The Times számára írt elemzésében bemutatja azokat a szervezeteket, amelyek most párttá szerveződhetnek, majd kifejti: ,, Kísért 1956. emléke, széles körben elterjedt a robbanástól való félelem. Az analógia azonban pontatlan. (...) A párton belül, ha vonakodva is, mindinkább elfogadják azt a tételt, hogy a párt nem tudja egyedül megoldani a gazdasági válságot, szüksége van a társadalom aktív támogatására és részvételére. A párton belüli reformerek azt hangoztatják, hogy komor kilátásokkal terhes ennek az útnak az alternatívája, amely a jugoszláv infláció, a lengyel stagnálás és a román éhezés keveréke lehet.,, (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlési visszhangok 2. rész
|
Schoepflin úgy véli, hogy a parlament szerepének növelése és különböző pártok koalíciójának létrehozása, vagyis - mint írja - ,,a demokrácia irányába mutató fordulat megvalósulása hozzásegítené az országot a fojtogató külföldi adósság kezeléséhez is. Egy demokratikus Magyarország a Nyugat jóindulatát élvezné mind politikai, mind gazdasági téren. A Szovjetunió hasonlóképpen kifutási lehetőséget adna egy ilyen kísérlet számára. Ez nagyon is beleillik a gorbacsovi irányelvekbe, és a szovjet konzervatívokkal szemben bizonyítékként szolgálna arra, hogy a demokratizálás nem jelenti a világ végét,,. A The Daily Telegraph budapesti tudósítója szerint az egyesülési és a gyülekezési törvény elfogadása kulcsfontosságú mérföldkő abban a reformfolyamatban, amelyet a vezetés - Grósz Károllyal az élen - elindított. Az ellenzékkel való együttműködésről, sőt, koalícióról elhangzó megnyilatkozások megvilágítják, miként változott a politikai bizottság gondolkodása és milyen messzire hajlandó elmenni a reformok tekintetében,, - írja a konzervatív napilap. ,,Magyarország a politikai pluralizmus útján,, címmel a The Guardian tudósítója arról ír, hogy ,,elemzők szerint a magyarországi fejleményeket élénk figyelemmel kísérik a környező országokban, kivált Lengyelországban és Jugoszláviában, ahol szintén napirendre került a pluralizmus kérdése,,. A lap egy meg nem nevezett szovjet forrást idéz, aki szerint ,,Moszkva támogatja és sasszemekkel figyeli a magyar kísérletet,,. A vezető NSZK-beli napilapok közül a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau csütörtökön egyaránt arra hívja fel olvasói figyelmét, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények elfogadásával Magyarország nagy lépést tett a demokratikus viszonyok megteremtése felé. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 16:37
|
Vissza »
|
|
Országgyűlési visszhangok 3. rész
|
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert idézve megállapítja, hogy Budapest a jogállamisághoz vezető úton nyugat-európai példaképeket tart szem előtt. A Frankfurter Rundschau értékelése szerint a parlamenti vita megtartásával és a két törvényjavaslat megszavazásával ,,a komunista Kelet-Európában jogpolitikai szűzföldre léptek. Bármilyen ellentmondásosnak ígérkezik is ez a folyamat, Magyarország nekigyürkőzik, hogy a politikai pluralizmus elvét intézményesítse, töbpártrendszerré alakítsa,,. A lap szerint az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények még a nyugati törvényekkel összehasonlítva is nagyvonalúak. Mindkét lap kiemeli: a törvényjavaslatokat nagy többséggel fogadták el, és az egyértelmű szavazási eredményhez általános megítélés szerint lényegesen hozzájárult Berecz János KB-titkár felszólalása. ,,Berecz János - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung - mintegy a pártapparátus nevében zöld utat adott a politikai tevékenység szabadságához, és partnerként üdvözölte a már létező - és immáron törvényesítendő - politikai szervezeteket.,, A Frankfurter Rundschau az augusztus 1-jéig a Parlament elé terjesztendő párttörvény kapcsán úgy véli: ,,Reményekre jogosít Berecz Jánosnak az a kijelentése, amellyel elismerte a nép demokratikus-pluralista érettségét,,. Mindkét lap szerint a konzervatív gondolkodású kommunisták nyugtalansága tükröződött Puja Frigyes volt külügyminiszter parlamenti felszólalásában. A Deutschlandfunknak, az NSZK országos rádióállomásának tudósítása szerint a most megszavazott törvények magyar sajátosságában testet öltött az utóbbi évek néhány fontos tapasztalata is. Így például az, hogy az értelmiségi támogatású, úgynevezett ellenzéki csoportok egyáltalán nem rendítik meg a párt- és államhatalmat. Az alternatívokkal kapcsolatos magyar tapasztalat azt mutatja, hogy a kommunista párt az ilyen szervezetek megléte esetén is megőrizheti hatalmát - állapította meg a Deutschlandfunk. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 16:42
|
Vissza »
|
|
Országgyűlési visszhangok (4. rész)
|
A kínai hírügynökség jelentésében rámutatott, hogy Magyarországon a törvényhozás 1948 óta első ízben tett lépést a hivatalos politikai ellenzék engedélyezése felé. Berecz Jánost idézve az Új Kína kiemeli: a párt legálisnak tekint minden olyan politikai erőt, amely ,,politikai felelősséget,, tanúsít. Az Asahi Evening News című japán lap csütörtökön ,,Magyarország egyengeti az utat a politikai ellenzék számára,, címmel kéthasábos cikkben számolt be az egyesülési és a gyülekezési törvény elfogadásáról. A szovjet hírügynökség az országgyűlési ülésszak befejeződéséről közölt tényszerű jelentésében megemlítette, hogy az egyesülési jogról szóló új törvény nem zárja ki politikai pártok alakítását, és hogy e kérdést még ebben az évben kidolgozandó külön törvényben szabályozzák. Berecz János felszólalásából a TASZSZ azt a megállapítást idézte, amely szerint az 1988. májusi országos pártértekezlet fontos politikai ösztönzést adott az új törvények előkészítésének. A párt úgy véli, hogy az egypártrendszer keretei között érvényesülő politikai pluralizmus is előmozdíthatná a társadalmi fejlődést az országban, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy lehetőséget teremtsen más pártok alakítására is - idézte Berecz Jánost a TASZSZ. (Szerk.: Összeállításunk az MTI külföldi tudósítóinak jelentéseiből készült.) +++
1989. január 12., csütörtök 16:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|