Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés (14. rész)
Ezt az indítványt a bizottság nem fogadta el, mert véleménye szerint ilyen előírás mechanikus és formális lenne. Ilyen beszámolónak ugyan nincs akadálya, de helytelen lenne azt kötelezővé tenni. Egyébként e bizottság súlyát növeli az a javaslat, hogy a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekben a Házszabály kizárja az Elnöki Tanács helyettesítő jogkörének gyakorlását, tehát minden ügyben a plénumnak kell döntenie. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a név szerinti szavazás, a szavazatok összeszámlálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárultak a közelmúltban lezajlott parlamenti események is. A testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli esetben tarthat az Országgyűlés. Ezzel megszigorodna az a jelenleg érvényben lévő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a rendkívüli eset indoklásával kérheti a zárt ülést. A jelenlegi ügyrend azt írja elő, hogy zárt ülést kell tartani, ha azt az Elnöki Tanács, vagy a Minisztertanács indítványozza. A bizottság javaslata szerint ilyen indítvány a jövőben csak az államtitok védelme érdekében lesz lehetséges. Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indoklásával lehetne csak ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni akárhányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők egyéni kezdeményezési lehetőségének megtartásával legalább ötven képviselő írásbeli indítványa kelljen a név szerinti szavazás elrendeléséhez. Ennek a létszámnak a felemelésére azért lenne szükség, mert az új Házszabály nem állapítaná meg a bizottság létszámának felső határát, így nem lenne kívánatos, hogy adott esetben egy-egy bizottság is kikényszeríthesse a név szerinti szavazást. (folyt. köv.) 1989. január 11., szerda 12:45
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »