Rendszerváltás és az MTI

	Kulcsár Kálmán expozéja (1. rész)
1989. január 10. kedd - A szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek az Országgyűlés január 10-i, keddi ülésén elhangzó expozéját. Az anyag elhangzásig s z i g o r ú a n e m b a r g ó s Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nem csak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritatív jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes gazdasági-politikai világrendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, felszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális következményekkel is. Mit jelent a második megállapítás? - tette fel a kérdést. A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni és a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a magyar alkotmányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. (folyt.köv.) 1989. január 9., hétfő 22:03
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »