|
|
|
|
Björck nyilatkozata az MTI tudósítójának (2.rész)
|
- Létrehozása idején, 1949-ben, az Európa Tanács mintegy nyugati válasz volt arra, hogy Kelet-Európában az egypártrendszerű, sztálini modell vált uralkodóvá. Hogyan változik az új helyzetben a Tanács funkciója? - A múltban gyakran ért bennünket az a vád a másik oldalról, hogy a hidegháború eszközét alkotjuk, és attól függően, hogy mit értünk ezen, ez részben igaz volt. Ebben a parlamenti testületben mi tényleg számos határozatban ítéltük el az emberi jogok megsértését, a jogállamiság elvének megsértését a kelet-európai országokban. Ez része volt azoknak az időknek, a hidegháborúnak, de bennünket valóban a legjobb szándékok vezettek, mi őszintén meg akartuk őrizni a pluralizmust és a demokráciát. A glasznoszty a Szovjetunióban, Mihail Gorbacsov július 5-i látogatása az Európa Tanácsban, a kelet-európai országokban tapasztalható változások, mindez meglehetősen egyértelmű üzenetet jelentett, nevezetesen azt, hogy a régi tipusú hidegháborúnak vége, új időket élünk. Gorbacsov személyében először látogatott el nemcsak hozzánk, de bármiféle nyugat-európai integrációs szervezethez is egy keleti ország vezetője. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez fordulópont volt kapcsolatainkban. Ezzel összefüggésben külön ki kell emelnem a szovjet vezető által később a Legfelsőbb Tanács előtt tett nyilatkozatot, amelyben az Európa Tanácsot a közös európai ház sarkkövének nevezte. - Nyugaton két iskola van: az egyik szerint a közös európai ház már létezik, éppen az Európa Tanács révén, a másik szerint most a közös igényeknek megfelelően kell kialakítani azt. - Ez igen fontos kérdés. Véleményem szerint mi rendelkezünk a közös európai házhoz az alapvető struktúrával, de csak az alapvetővel. Nem akarunk tehát új európai intézményeket létrehozni, ezt ellenezném. Ugyanakkor készek vagyunk a legmesszebb elmenni - és már bizonyítottuk, hogy nagyon pragmatikusak tudunk lenni - az ET struktúrájának változtatásában. Hajlékonyak akarunk lenni az új politikai realitások tudomásul vételében, az azokhoz való alkalmazkodásban. Meg vagyok győződve arról, hogy a kilencvenes években a különlegesmeghívott-státusú országok közül egyesek teljes jogú tagjává válhatnak az ET-nak, és Magyarország, amely szabad választásokat tervez, kétségkívül egyike azoknak, amelyek az elsők között lehetnek. Magunk között már beszéltünk arról a kérdésről, hogy tagja lehet-e az Európa Tanácsnak a Varsói Szerződés valamely tagja. (folyt.)
1989. szeptember 24., vasárnap 11:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|