|
|
|
|
- Magyar belpolitikai helyzet - 10. folyt.
|
A kérdés az, hogy mire választják meg ezt az elnököt, mert a megállapodásban semmi nyomát nem látom annak, hogy mi lesz a hatásköre. Erős hatásköre lesz-e? A francia vagy netán az amerikai elnökhöz hasonló hatásköre, vagy pedig mondjuk a nyugatnémet államelnökhöz hasonló funkció egy lényegében dekoratív funkció, vagy a kettő között micsoda? - Ez teljesen tisztázatlan maradt. - Elnézést, egy pillanatra hadd térjek vissza az előző kérdéshez. Itt egy nagyon ismerős érveléssel van dolgunk. Gondolok most arra a problémára, hogy az ellenzéknek miért érdeke a Pozsgay-féle szárny szempontjait figyelembe venni. Emlékezzünk vissza arra, hogy a Kádár-rendszernek mindig megvoltak a maga mumusai. Biszku Bélától a nem tudom én kiig, akik Moszkva segítségével... Azt gondolom, hogy az ellenzéki pártoknak valójában nem volna szabad figyelembe venniük azt, hogy az MSZMP-n belül hogyan hat ki az ő követelményrendszerük, és a tárgyalási pozícióikat nem volna szabad ettől... - Az mondod, nem volna szabad. Szerinted figyelembe veszik? - Azt gondolom, igen. - A kompromisszum személynek szólt és nem pártnak. - Mármint Pozsgaynak - mondjuk ki a dolgot Visszatérve a köztársasági elnök személyére, illetve itt is Pozsgayról van szó, mert tudjuk, hogy az MSZMP korábban Pozsgayt jelölte erre a tisztségre. Vissza kell térnem arra, hogy itt tisztázatlan egy nagyon lényeges kérdés, hogy milyen funkciója lesz a köztársasági elnöknek? Itt egy abszurdumot érzek, itt van egy megállapodás, mely arról szól, hogy még ebben az évben népszavazással el kell dönteni, hogy ki legyen úgymond négy évre - bár ez is egy léggé önkényesen kiragadott időszak - az új köztársasági elnök anélkül, hogy egy szó említés történne arról, hogy mi lesz a funkciója, hatásköre ennek az elnöknek. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|