|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Illegalitásba szorul a keletnémet Új Fórum
"A Német Demokratikus
Köztársaságban a beiktatását kérelmező Új Fórum nevű ellenzéki
szervezetet, amelynek felhívását már több mint 2500-an írták alá, a
pártvezetés máris illegalitásba kívánja szorítani.
A kérelem elutasítását azzal indokolták, hogy a szervezet céljai
nincsenek összhangban az alkotmánnyal, sőt ellenséges álláspontot
képviselnek. Miután az elutasítást minden keletnémet lap közölte, az
olvasók nemcsak erről, hanem ezen az úton a szervezet létéről is
tudomást szerezhettek. Így korántsem biztos, hogy ez a jelenleg
feszült belpolitikai helyzetben a hatalmát erősíteni szándékozó
vezetés malmára hajtja a vizet.
A belső ellentmondások szaporodnak. A menekülők tízezrei, a
pártvezetésen belüli ellentétek, az egyházi kritikák, a szétvert
tüntetések mellett, most már egy jogellenesen betiltott, de egyre
erősödő ellenzéki erő is mutatja: a változások a Német Demokratikus
Köztársaságban is óhatatlanul szükségesek."
|
|
|
|
|
|
|
- A Wallenberg - 1. folyt.
|
Lényegében hasonló okfejtés jellemezte a Fidesz képviselőjének, Németh Zsoltnak a beszédét. Határozottan kiállt a nemzetiségek disszimilációs joga mellett, ugyanakkor ezek politikai konzekvenciáit is szükségképpen elfogadandóknak és elfogadhatóknak nyilvánította, így a többségtől való elszakadást, az önrendelkezést. Nem így Vígh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság küldötte, aki az államalkotó nemzet, tehát a többség, valamint a mellette és benne élő kisebbségek kapcsolatát bizonyos fokig függőségi viszonyban képzelte el. Szesztai András, akit a Magyar Demokrata Fórum delegált a megbeszélésre, aforisztikusan fogalmazta meg szervezete, vagy nevezzük talán így, pártja, kisebbségvédelmi és nemzetiségi programját: közösség minden magyarral és egyenlő jogokat minden magyar állampolgárnak. Az ülésen egyesek szerint jellemző módon az MSZMP bár kapott meghívót, de nem képviseltette magát. Ugyanakkor Balogh Gábor személyében ott volt a Kereszténydemokrata Néppárt küldötte és Hanh György a szociáldemokratáktól. Mindekettőjük szereplése eléggé különös benyomást keltett és általában arra engedett következtetni, hogy a pártok nemcsak távol állnak valamiféle kisebbségi program kialakításától, de egyenesen e problematika lényegét, történeti eredetét és politikai jövőjét sem igen érzékelik még. Hogy mennyire nem lehet, sőt nem szabad az általánosságok szintjén megrekedni, azt az az elementáris hatású bejelentés tükrözte leginkább, mely szintén itt a mai ülésen hangzott el, s mely szerint a kerepestarcsai vezetés elrendelte a helybéli cigányság kitelepítését. Az itt élő cigányoknak e határozat értelmében maguknak kell nyomorúságos lakhelyeiket lerombolniuk, majd Nógrád megye kihaló félben levő falvaiba fogják áthelyezni őket. A kerepestarcsai eset jól példázza azt a sürgősséget, mely a kisebbségvédelem jogi garanciáit immáron elodázhatatlanokká teszi, így a jelenlevők közös állásfoglalással tiltakoztak e diszkriminatív akció ellen. +++
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Szeretném megkérdezni, hogy fog kinézni az új kivándorlási törvény? Hogyan és hová lehet kivándorolni, hiszen már a magyar politikai menekülteket sem fogadja be a Nyugat írásbeli bizonyítékok nélkül, pedig vannak.Egyre több a kiutasítási határozat a magyarokkal szemben úgy Ausztriában, mint az NSZK-ban. Az Egyesült Államokba is van úgynevezett bevándorlási kvóta, úgyanúgy Ausztráliába is többször szűrik, kiszűrik a bevándorolni akarókat. Ha pedig nincs befogadó ország akkor a törvény sem ér semmit, vagy mégis? A nagy gazdasági előnyt a kisembereknek, a nagycsaládosoknak, a kisnyugdíjasoknak csak a növekvő nyomor jut osztélyrészül. És akkor azt mondják, hogy mindent szabad Magyarországon. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|