|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
|
- Magyar adósság - 1. folyt.
|
Bármennyire is ésszerűnek, logikusnak tűnik ez az indokolás, az ellenérvek nyomósabbak. Maradjunk a magyar példánál. Ha a hetvenes években nem épült ki a törlesztés szilárd jövedelemszerző bázisa, az új termékszerkezet, akkor, amikor még nem kellett törleszteni, mi a biztosíték, hogy most gyorsan ki fog épülni? Továbbá, miért növelje az ország az adósságtömegét az átütemezés révén? Ugyanis ez a következmény, mint a lengyel példa mutatja. Minden átütemezés után a bankoknak tetemes díjat kell fizetni és, természetesen fizetni kell az átütemezett, tehát le nem törlesztett kölcsönök után járó kamatokat is. így nőtt a lengyel adósságtömeg a nyolcvanas években 27 milliárd dollárról 39 milliárdra anélkül, hogy Varsó egy centnyi új kölcsönt kapott volna. A lengyelek igazi indoka az átütemezésekre az volt, hogy fizetésképtelenné váltak, nem tudták fizetni a törlesztéseket. Magyarország azonban szerencsére még nem tart itt. Eddig még tudott fizetni, és az az érdeke, hogy tudjon ezután is. Ettől függ fizetőképességének megítélése, új kölcsönök felvétele, az ezekhez fűzött feltételekkel együtt. Ha az ország ilyen helyzetben az adósságtömeg átütemezését kérelmezné, a hitelezők - és nemcsak a hitelezők - úgy értelmeznék ezt, mint a fizetési nehézségek előtti kapitulációt, mint a reménytelenség beismerését. És ha az ország esetleg át is ütemezhetné adósságait, megrendülne iránta a bizalom. És ezen keresztül valószínűleg sokkal több előnytől esne el, mint amennyit az átütemezés révén nyerhetne. +++
1989. szeptember 22., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|