Rendszerváltás és az MTI

	Elnöki Tanács - háttér (1. rész)
1989. szeptember 22., péntek - Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvényerejű rendeletet alkotott a menekültek jogállásáról. A most megszületett, s október 15-én hatályba lépő jogszabály újabb fontos lépés a menekültügy európai normáknak megfelelő, átfogó rendezése felé hazánkban. Az Elnöki Tanács rendelete, s az ezzel egyidőben életbe lépő, augusztus 31-én kelt kormányhatározat a menekültté nyilvánítás eljárásáról valójában a Genfi Menekültügyi Egyezmény előírásainak gyakorlati alkalmazását szolgálja. Mint ismeretes, Magyarország az idén márciusban csatlakozott a genfi konvencióhoz, miután elvont jogi kategóriából hazánkban is ,,élő,, problémává változott a menedéket keresők - mindenekelőtt a szomszédos Romániából menekülők - sorsának megnyugtató rendezése. A bebocsáttatást és letelepedést kérők számának gyors növekedése arra ösztönözte a magyar kormányzatot, hogy helyzetüket az általánosan elfogadott nemzetközi normáknak megfelelőlően rendezze. Ennek megfelelően június 12-e óta - csatlakozásunk hatályba lépésétől számítva - Magyarországon is a genfi egyezmény szelleme és betűje vált a menekülügy kezelésének iránytűjévé. Az emberi jogi, humanitárius normák átültetése a gyakorlatba azonban minden bizonnyal hosszú, társadalmi konszenzusban kiérlelődő folyamat lesz, amely a jogi szabályozás mellett szükségszerűen magában foglalja a menekültek beilleszkedésével kapcsolatos gazdasági, kulturális, szociális tennivalókat is. A rendelkezéseknek megfelelően az eddigi idegenrendészeti hatóság e tevékenységét egy új államigazgatási szerv, a most megszerveződő Menekültügyi Hivatal működése váltja fel. A Magyarországon menedéket keresők ügyének elbírálását első fokon a hivatal helyi szervei végzik, mindenekelőtt a befogadóllomásokon. (Átmeneti jelleggel azokba a megyékbe is ,,kitelepül,, a hivatal, ahol nincs ugyan befogadóállomás, de jelentős a menedéket kérők beáramlása.) Jogorvoslatért a Belügyminisztériumban működő Menekülügyi Hivatalhoz fordulhatnak majd az ,,ügyfelek,,, illetve a számukra kedvezőtlen határozat esetén végső soron bíróság döntését kérhetik. (folyt.köv.) 1989. szeptember 22., péntek 15:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Elnöki Tanács - háttér (2. rész)
Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete gyakorlatilag a magyar állampolgárokat megillető jogokat biztosít a menekültté nyilvánítási eljárás eredményeként menekültként elismert embereknek. Ez azt jelenti, hogy a genfi konvenció meglehetősen szigorú kritériumai alapján menekültnek minősülő embereket a hazai jogszabályok alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni, némi korlátozással. Így például a menekültet nem illeti meg választójog, nem töthet be olyan munkakört, amelynek ellátását jogszabály magyar államapolgársághoz köti. A menekültet nem terheli hadkötelezettség, s ha utazni szeretne, a genfi konvencióban meghatározott kétnyelvű útiokmányt az illetékes rendőr-főkapitányságtól igényelhet. A rendelet értelmében a menekültek jogosultak díjmentes magyar nyelvoktatásra. Ami a menekült teljes jogú állampolgárságának megszerzését illeti, arról az Elnöki Tanács úgy rendelkezett: ,,a magyar állampolgárság honosítással (visszahonosítással) történő megszerzése iránti kérelmének elbírálásánál menekültként való elismerésének tényét rendkívüli körülményként kell értékelni,,. A menedéket kérők zömét kitevő romániai menekültek esetében - számuk jelenleg mintegy 19 ezer - a magyar állampolgárság megszerzése körüli bonyodalmakat az okozza, hogy 1990. február 10-ig hatályban van az a megállapodás, amelyet Magyarország a kettős állampolgárság kizárásáról kötött Romániával. A teljes jogú magyar állampolgárság megszerzésének gátat vető probléma megvitatására a Belügyminisztérium már lépéseket tett a román félnél. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén határozott több községegyesítés megszüntetéséről, illetve a közös tanácsból kiváló községekben a tanácsok megszervezéséről. A községek frigyének felbontási kötelezettségét a jelenleg érvényben lévő tanácstörvény szabja az Elnöki Tanács feladatául. A testületnek az 1980-as évek közepe óta mind gyakrabban kellett ilyen ügyekben határoznia. Az idén január elsejével már 35 község vált ki a közös tanácsból, s alakított új önkormányzati szervet. A folyamat azonban nem zárult le, tavasszal újabb társközségekben születtek kezdeményezések a közös tanácsból való kiválásra. Emellett több, korábban egyesített község kéri az összevonás megszüntetését. A lakosság zöme ezeken a településeken általában helyi szavazásokon, illetve falugyűléseken fejezte ki óhaját az önállóság visszaállítására. (folyt.köv.) 1989. szeptember 22., péntek 15:30
Vissza »

	Elnöki Tanács - háttér (3. rész)
Az Elnöki Tanács mostani ülésén öt egyesített település szétválásának ügye került napirendre, s döntés született 54 község kiválásáról a közös tanácsokból. Az önállósági törekvések felerősödése, az önkormányzatok szerepének növekedése egyre sürgetőbbé teszi a probléma átfogó rendezését, a társadalom önszervező képességének tágabb teret engedő szabályozás kidolgozását, az Elnöki Tanács egyedi döntéseit felváltó gyakorlat kialakítását. Ennek az átfogó koncepciónak a körvonalazását tűzte célul az elmúlt hónapokban a Belügyminisztérium. E munka első eredménye a helyi és a megyei önkormányzatokról szóló törvény-koncepció, amely várhatóan októberben a Minisztertanács elé kerülhet. Az új szellemben fogant, átfogó szabályozást szorgalmazó tervezet törvénybe iktatása azonban minden bizonnyal már az új Országgyűlés feladata lesz, az új magyar alkotmány deklarálása után. (MTI) 1989. szeptember 22., péntek 15:33
Vissza »