|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (2. rész)
|
Az államtitkár egyébként már a bizottsági ülés kezdetén kifejtette: a képviselők teherbíróképessége mellett a kormánynak figyelembe kellett vennie azokat a kényszerítő körülményeket, amelyek folytán mind a kormány, mind pedig az Országgyülés válaszol a kihívásra. Azaz: megalkotja a jogállamiság, továbbá a gazdaság müködőképességéhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtését, a piacgazdaság kiépítését szolgáló törvényeket. Mindezek mellett még ennek a parlamentnek kell döntenie Bős-Nagymaros, a Bécs-Budapest világkiállítás, a lakáspolitikai koncepció kérdésében, valamint a hároméves kormányzati programról. A képviselőknek a javaslat szerint a szeptemberi ülésszak folytatásaként októberben 7, majd novemberben 12, decemberben pedig 11 törvényjavaslatot kellene megtárgyalniuk. A kezükbe adott listából azonban nem derül ki számukra: a javasolt törvénytervezetek mennyire függnek össze egymással, illetve a korábban elfogadott törvényekkel. Nem ismerik a tervezett módosításokat, így azt sem tudják eldönteni, hogy szükséges-e tárgyalni azokat, avagy nyugodtan örökül hagyhatják az új parlamentnek. Ezért azt javasolták a kormánynak: alaposan mérlegelje, hogy melyek azok a törvénytervezetek, módosítási javaslatok, amelyek elhalaszthatók a jövő évre, az egymással összefüggő törvényjavaslatokat pedig együttesen tárja a parlament elé. Az államtitkár is, a képviselők is - bár meglehetősen bizonytalanul - felvetettek egy-egy olyan törvényjavaslatot, amelynek tárgyalását szerintük elhalaszthatják. Abban megegyeztek: célszerü, hogy az Elnöki Tanács alkosson törvényerejü rendeletet a cégbírósági eljárásról. Abban azonban már megoszlottak a vélemények, hogy szükséges-e a hátralévő időszakban megalkotni a postáról és távközlésről, a kereskedelemről, a társadalombiztosításról, a nemzetközi szerződések megkötéséről vagy a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényeket. A képviselők - végül is nem tudván eldönteni, mit javasolnak törölni a törvényjavaslatok listájáról - azt latolgatták, milyen módszerekkel takaríthatnak meg időt a valóban fontos kérdések tárgyalása érdekében. Schőner Alfréd (országos lista) megfontolásra ajánlotta azt a nemzetközi parlamentarizmusban közismert gyakorlatot, hogy az egy-egy témakörben azonosan gondolkodó képviselők véleményét egy, közülük kiválasztott képviselőtársuk tolmácsolja. Úgy vélekedett - s többen egyetértettek vele -: a képviselőknek le kell mondaniuk arról, hogy önmaguk, tevékenységük igazolásaként akkor is hozzászólnak, ha előttük már 25-ször elhangzott mondandójuk lényege. (folyt. köv.)
1989. szeptember 20., szerda 17:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|