|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Demokratikus Magyarországért Mozgalom főcím: Átalakulás: igen, visszarendeződés: nem
|
Az elmúlt hét végén zászlót bontott a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. A magyar politika szinte követhetetlenül változatos színterén eggyel több szervezet jelentette be megalakulását, vagy céljában és módszereiben is sajátosat hirdet? Kikre és mire számít? Egyebek között erről beszélgettünk Gazsó Ferenc egyetemi tanárral, a mozgalom főtitkárával. - A Demokratikus Magyarországért Mozgalom vasárnap elfogadott alapító nyilatkozatának tervezete szerint politikai tömegmozgalom kezdi meg működését, amely azonban nem kíván párttá alakulni. Hogyan fog működni? - Politikai tömegszervezetünk nem pártjellegű, ideológiai, világnézeti elkötelezettséget nem vállal. Ugyanakkor részt kíván venni a magyar társadalom demokratikus átalakításában. Abból indultunk ki, hogy az emberek nagy része hallatni akarja a hangját, de nem feltétlenül kíván pártokhoz tartozni. Mi a politikai cselekvésben is részt akarunk venni, például a választási küzdelemben, minden lényeges kérdésben állást foglalunk - országos és helyi ügyekben egyaránt - és együttműködést tervezünk mindenkivel, aki elfogadja a mozgalmunk lényeges célját. Ez pedig nem más, mint a negyven év óta fennálló társadalmi, gazdasági rendszer gyökeres megváltoztatása és egy új társadalmi rendszer fölépítése. - Ön a választási küzdelemben való részvételre utalt, Pozsgay Imre viszont kijelentette, hogy a mozgalom nem kíván ennek része lenni. Megmagyarázná ezt az ellentmondást? - A két dolog nem mond ellent egymásnak. A mozgalom, legalábbis a mostani elképzelés szerint önálló jelölteket nem indít, vagyis nem lép föl választási pártként. Ugyanakkor közömbösen szemléli a választásokat, mert úgy gondoljuk, hogy az a politikai mozgalom, amely nem foglal állást a demokratikus országgyűlési kéviselőválasztások során, kizárja magát a politika színteréről. - Mégis, milyen konkrét formában képzelik el a választásokban való részvételt? (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|