|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Vitatott kérdés volt, hogy az Állami Számvevőszék hatásköre kiterjedjen-e az állami költségvetés folyamatos ellenőrzésére. Tölgyessy Péter (EKA) azt javasolta, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényt az illetékes gazdasági albizottság tárgyalja meg. Azt is indítványozta, hogy a leendő elnök és két alelnök közül a jelenlegi Országgyűlés csak az elnököt vagy pedig az egyik alelnököt válassza meg. A Harmadik Oldal képviselője Drucker György egyetértett azzal, hogy szakbizottság foglalkozzék e törvényjavaslattal, s azzal is, hogy az Állami Számvevőszék valamennyi vezetőjét nem lenne célszerű már most megválasztani, hiszen mandátumuk várhatóan 12 évre szól majd. Az MSZMP delegációjának tagja, Somogyvári István hangsúlyozta: nem a kormány terjeszti elő az Állammi Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, hanem az illetékes parlamenti bizottság, ezért ezt nem lehetséges a háromoldalu tárgyalásokon megvitatni, illetve a Parlament napirendjéről levenni. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy ez a törvényjavaslat nem a békés átmenet témakörébe tartozik. Mint mondta, érthetetlen, hogy az EKA-tól újabb ötletek kerülnek elő, s ezzel beavatkoznak a folyamatos törvényhozási munkába. A Harmadik Oldal képviselője hangsúlyozta: azért lenne szükséges, hogy a törvényjavaslatról háromoldalu konszenzus szülessék, mert az Alkotmányban az Állami Számvevőszékről szóló részt a politikai egyeztető tárgyalás résztvevőinek kell megfogalmazniuk. Az is vitatott kérdés volt, hogy a rendőrség feladatkörébe tartozzék-e az állambiztonság védelme. Az EKA szerint az Alkotmányban ezt úgy kellene megfogalmazni, hogy a rendőrség hatásköréből kerüljön ki az államvédelem. Ezzel kapcsolatban az MSZMP kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Azt a megfogalmazást javasolta, hogy a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, valamint a belső rend védelme. A rendőrséggel és az állambiztonsággal összefüggő jogszabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. Ezt az előterjesztést a három oldal elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|